Dr. Gonda József: Uj oltár. Uj istenek (1907)
Vidéki szecessziós könyvművészet 6. rész: Hódmezővásárhely
Újabb merítés következik a hazánkban szecessziónak nevezett művészettörténeti korszak kimeríthetetlennek tűnő vidéki könyvterméséből. Az egyedülálló időszak bemutatására szolgáló, javarészt ritkaságszámba menő kiadványok a szerző gyűjteményéből származnak. Valamennyi leírt pazar kötet és kötés garantáltan helyi mesteremberek keze munkája. Kéthetente jelentkező rendhagyó kultúrtörténeti sorozatunk ezúttal is különleges képzeletbeli utazásra hív a történelmi Magyarország területén.
6. rész: Hódmezővásárhely
A nagyra nőtt mezőváros csak 1876-ban lett nyomdahely, amikor megkezdte működését az első nyomtatóüzem, a neve alapján romantikus, nemzeti indíttatású Hungária Nyomda. A következő két évtizedben további négy nyomda működött itt. 1895-ben a törvényhatósági jogú városnak több mint 55 ezer lakosa és három nyomdája volt. Még később, 1906-ban indította több mint három évtizeden át működő nyomdaipari vállalkozását a nagyváradi születésű Róth Antal (1875–1935) nyomdász, egy személyben lapkiadó, szerkesztő és újságíró. Eredetileg 1897 körül helyezkedett el a vásárhelyi Részvény Nyomdában gépmesterként. Később művezető lett, és amikor a részvénytársaság feloszlott, megvásárolta a nyomdát.
Itt jelent meg 1907-ben dr. Gonda József Uj oltár. Uj istenek című szépirodalmi kötete. A könyvet bordázott merített papírra nyomták, terjedelme 156 számozott oldal. A címlapon a különféle betűtípusok képviselik a szecessziót, a köteten belül pedig mind a 15 hosszabb-rövidebb írás fejlécébe szecessziós díszítés került, virágokkal, levelekkel, kombinálva vagy stilizált formában. A vörös egészvászon kötés előtábláján jobbra igazítva kapott helyet a szerző neve, a mű címe és alcíme, illetve a könyv korabeli ára.
Az egyes szövegrészek között, valamint a baloldal egész hosszában stilizált díszítések kaptak helyet, levelekkel, háromszögekkel és sarkított csigavonalakkal. A kötészeti munkálatokat a helyi Jakab Gyula végezte, akinek szép, szakmai cégére a hátsó kötéstábla alján, középen kapott helyet. A szerző, id. Gonda József (1877–1913) író, szerkesztő és városi tisztviselő volt. Érdekesség, hogy a fent említett kolozsvári egyetemen szerzett jogi végzettséget, melynek jogutóda napjainkban a Szegedi Tudományegyetem.
Kis Krisztián Bálint
Forrás: Kis Krisztián Bálint tanulmánya a Magyar Grafika 2022/1. számából – az írást a szerző engedélyével adjuk közre.
A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Győr – Thewrewk István: Neveld önmagadat! (1897)
2. rész: Kolozsvár – Szabó Jenő: Versek (1893)
3. rész: Pozsony – Vásárhelyi József: A genfi „Réveil” (1917)
4. rész: Sopron – Berczeller Adolf (szerk.): Gutenberg-Emlék (1900)
5. rész: Esztergom: Dr. Walter Gyula: Sz. Istvánnapi Szent Beszéd (1900)
2026.06.09