A századfordulón a város sokat áldozott a közterek, parkok „csinosítására”, ekkor került sor a Városháza előtti park, a Radó-szigeten a Sétatér vagy az Erzsébet liget kialakítására is. Amikor 1899-ben Egerváry előállt az időjelző torony ötletével, általános helyeslés fogadta. Terv, költségvetés elkészítése, alkalmas hely kiválasztása viszonylag zökkenőmentesen alakult. A kiválasztott terep (a Sétatéri Nagyhíd, ma Rába kettős híd jobb parti hídfője) helyszínrajza, az építmény költségvetése (a kiadásokat 2874 koronában állapították meg) és a Csányi Károly műépítész által készített építési terv 1900. január 9-én került a városi tanács elé Ódor István városi főmérnök jóvoltából.

A Győri Hírlap 1902. május 14-én ezt írta:

Az építkezés 1902. október 27-én kezdődhetett meg, és 1903 májusában sikeresen könyvelhették el a befejezést. „Az időjelző optikai készülékei Jankovits József messze vidéken híres győri optikai intézetéből kerültek ki. A készülékeket Jankovits tervezte s állította össze. Az összes metrológiai művészete a világ hires Lambrecht V.-féle gottingiai műhelyében készültek” – adta hírül a Győri Napló 1903. május 24-én. – „Jankovits József látszerész, Steiner László mérnök és Molnár József fő-reáliskolai tanár, mint szakértők jelenlétében 1903. június 9-én az alábbi üzemképes műszereket adta át a mérnöki hivatalnak: 1 db regisztráló barométer, 1 db hygrométer, 1 db hőmérő, 1 db polyméter, 1 db maximum-minimum hőmérő, 1 db szélzászló mutatólappal és 1 db óra 3 mutatólappal.” Az írás némi használati útmutatót is ad a műszerek eredményeinek értelmezéséhez. Például „A nyugoti oldalén maximál-minimál (Thermometrograf) kettős higanycsővel, a vörösre festett számok a hideget, míg ellenben a fekete számok a meleget jelzik. A higanycsövekben levő aczéldrót a növekvő hőváltozásoknál a higanyt feltolja és megállapitja az elmúlt 24 órai maximális és minimális hőfokot.”

Győri Napló, 1903. május 24.:

Már az építéskor világosan kirajzolódott egy probléma, a tűző napsütés a műszereken mért értékeket befolyásolja. A problémát több módon is igyekeztek megoldani. Először is a maximum-minimum hőmérő, amely eredetileg az északnyugati oldalra került volna, az északi oldalra tették át a rendes hőmérő mellé, és helyére, az üresen maradt oldalra vízállást és tengerszintmagasságot jelző táblát helyeztek. Később árnyékoló ernyőkkel, illetve faültetéssel igyekeztek kiküszöbölni a további problémákat.

Ettől függetlenül a város lakóinak nagy része örült az időjelzőnek, így már nemcsak a központi meteorológiai intézet időjelző táviratából alkothattak fogalmat a várható időjárásról, hanem a helyi mérőeszközökre támaszkodva is, idővel pedig hozzátartozott a városképhez.

A Bécsi kapu téren ma nem az eredeti tornyot láthatjuk, mert az háborús pusztítás áldozata lett a Rába-híd felrobbantásakor. Az újraépítés gondolata többször felmerült. Végül a Győri Városszépítő Egyesület kezdeményezésére és szervezésében az eredeti mására állíttatták fel a jelenlegit, ennek ténye a torony feliratain is olvasható:

„EZT AZ ÓRÁT AZ 1839-BEN ALAPÍTOTT EMIL SCHAUER MÉRNÖK TORONYÓRA- ÉS IPARI ÓRASZERKEZETEK GYÁRA ADOMÁNYOZTA A GYŐRI VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLETNEK, MUTASSON MINDIG EZ AZ ÓRA GYŐR POLGÁRAINAK ÉS MINDENKI MÁSNAK IS JÓ IDŐT!
SCHAUERTIME & COMMUNICATTION SYSTEMS
FLOTOWGASSE 3 A-1193 WIEN

AZ EREDETI ÉPÍTMÉNY 1903-BAN KÉSZÜLT, A II. V.H. SORÁN MEGSEMMISÜLT, ÚJJÁÉPÍTTETTE A GYŐRI VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLET 1991-BEN. A MEGVALÓSÍTÁS SORÁN A LEGJELENTŐSEBB ÖNZETLEN TÁMOGATÁST: A GYÁÉV, A GYŐRI ÍCAS KFT, A GYŐRI CIGÁNY TÁRSADALOM, A KOSSUTH LAJOS SZAKMUNKÁSKÉPZŐ, ÉS A VÁROS GONDNOKSÁG BIZTOSÍTOTTA. A SZÉLERŐSSÉG MÉRŐ AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT ADOMÁNYA, MELYET A JEDLIK ÁNYOS IPARI SZAKKÖZÉPISKOLA SZAKEMBEREI SZERELTÉK ÖSSZE.”

A folyóiratok és a képeslapok a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származnak, megtekinthetők és letölthetők a Digitális Könyvtárból: képeslap1, képeslap2, képeslap3, képeslap4, képeslap5, képeslap6, képeslap7.

SzaSzi
Fotó: Szabó Szilvia

Fotógaléria: 123 éve épült a győri időjelző torony

11 kép

 

Felhasznált irodalom:
Dr. Sáry István – A győri időjelző torony. – Győri városszépítő füzetek / 2 –  Belvárosi történelem. Győr, 1988. 26–29. p.
Szabó György: A győri időjelző osz­lop  újraépítése = Építéstörténeti  tanulmányok. – Győr, 1991. p. 38–40.
gyorikonyvtar.blogspot.com
Győri Hírlap, 1902. május 14. 1. p.
Győri Napló, 1903. május 24. 4. p.
Kisalföld, 1960. október 25. 6. p.
Kisalföld, 1978. március 12. 5. p.
Kisalföld, 1991. április 26. 16. p.