Kulcs az emberekhez, kulcs a hivatáshoz

Mit jelent, mit változtat a kitüntetés az életében?

Elsősorban is felelősséget ró a viselőjére, az eddigieknél még több felelősséget – mondja az 51 éves tanár. – Azzal is tisztában van a kitüntetett, hogy ez nemcsak a személyének szól, hanem azoknak a szakmai és emberi közösségeknek is, amelyek támogatták eddigi munkájában, és a továbbiakban is velük együtt halad a megkezdett úton. Huszonhatodik éve vagyok a felsőoktatásban, azon belül ez az első munkahelyem, és így az elismerés nyilván egy állomásnak tekinthető, alkalom a visszatekintésre.

Dr. Pongrácz Attila egyetemi docens a Széchenyi István Egyetemen a Bölcsészettudományi és Humánerőforrás Fejlesztési Tanszék vezetője, valamint az Apáczai Csere János Pedagógiai és Humán- Társadalomtudományi Kar dékánja. Még leírni sem kevés…

Ezek a feladatok egymásra épülnek és egymással össze is függenek. Egy egyetemen az oktatási munka mellett kiemelt jelentősége van a kutatási és a publicisztikai tevékenységnek, és én vezetőként sem szakadtam el a gyakorlati oktatástól. Mindez azt mutatja, hogy a vezetői munkának fontos része a kollégákkal és a diákokkal való szoros munkakapcsolat. A bencés vezetői modell ezt kísérésnek nevezi, azaz a munkatársakkal és a tanítványokkal együtt haladást. A kar nevében szerepelnek mindazon tudományterületek, amelyeket művelünk, így a pedagógia, valamint a humán- és társadalomtudományok, ami jól jelzi az oktatási, a kutatási és a vezetői munka összefüggését. A szakjaink célpontjai az emberek, a végzett hallgatóink is jellemzően másokat vezetnek és szolgálnak a munkájuk során.

Hogyan lehetne ezt a köznyelvre lefordítani?

Egy tanító vagy gyógypedagógus személyében mutat példát, de egyben egy osztály- vagy szakmai közösség vezetője. Egyébként van sporttudományi képzési területhez köthető szakunk is, rekreáció és életmód BA szak, amely ugyancsak az egyes emberrel és a sportoló közösségekkel foglalkozik, és így szépen beleillik az említett értékorientációba. Nem véletlenül az a jelmondatunk, hogy az Apáczai-kar kulcs az emberekhez, kulcs a hivatáshoz!

A visszatekintést említette: mióta érzi magát vezetőnek?

Formálisan és értelemszerűen itt az egyetemen az első vezetői megbízásomat követően 2017-től, de a teljes képhez tartozik, hogy 2002-ben és 2003-ban a Győri Egyházmegye által fenntartott Szent László Szakkollégium igazgatójaként száz kiváló egyetemi hallgatót irányíthattam, kísérhettem. A vezetés témaköréhez értem azt is, hogy tizenkilenc éves koromban, Szegedre kerülve, a szűkebb pátriámtól távol kellett helytállnom, egy messzi város egyetemi környezetében. Ez pedig csak fokozódott 1994–1995-ben és 1997–1998-ban, amikor egy-egy évet Sao Paulóban élve, tízezer kilométerre a hazámtól kellett bizonyítanom, hogy képes vagyok saját magam vezetésére. A családfői vezetői kihívásnak is meg kellett felelnünk a feleségemmel együtt, hiszen a házasságunkban született öt lány és egy fiú nevelése is felelősségteljes feladat.

Hogyan sikerült az Apáczainak a győri egyetemi oktatás részévé válni?

Hivatalosan 2016-ban csatlakoztunk a Széchenyi István Egyetemhez, és a sikeres integrációs folyamatot 2017-től mint tanszékvezető, egy év múlva pedig már mint dékán tudtam közvetlenül elősegíteni. A velünk kilenckarúvá bővült egyetem képzési palettáját a teljes nevünkből következő területeken tudjuk gazdagítani, ezáltal eredményesen hozzájárulva az igazi egyetemi teljesség megteremtéséhez. Egyértelmű, hogy pedagógiai, humán- és társadalomtudományi szakemberek nélkül nincsenek kiváló mérnökök és más szakképzett vezetők. Büszkék vagyunk arra, hogy 1778 óta egy sajátos humán faktorral járulunk hozzá a város és a régió fejlesztéséhez. Őrizzük a tavaly négyszáz éve született Apáczai Csere János nevét viselő tanítóképző szellemi és szakmai örökségét, közben pedig innovatív szemlélettel fordulunk az új tudományterületek felé. Remélem, hogy a kitüntetésem visszaigazolása annak is, hogy az Apáczai-karon végzett munkánk fontos értékteremtő és közösségépítő tevékenységet jelent a tágabb környezet számára is – kapcsolja össze dr. Pongrácz Attila az intézmény múltját, jelenét és jövőjét.

Mohay Gábor
Fotó: Pongrácz Attila