Lemondatták Farkas Mátyást, Győr város polgármesterét

A korszak győri eseményeire jellemző volt a radikális átalakítási kísérlet és a megtorlásoktól való félelem. A vörösterror idején a magántulajdont korlátozták, az ipari üzemeket államosították, az erőszakos cselekedetek pedig megszaporodtak a városban.

Ebben a nehéz időszakban Győr polgármestere Farkas Mátyás volt, akit 1919. április 22-én lemondattak posztjáról, később internálták, és túszként fogva is tartották a Győri Állami Tanítónőképző Intézet épületében. A proletárdiktatúra bukását követően, 1919. augusztus 6-án foglalta el újra hivatalát.

Farkas Mátyás Győrben született a kiegyezés évében, 1867. november 1-jén. A Győri Királyi Jogakadémia diákjaként szerzett jog- és államtudományból diplomát 1890-ben. Már ebben az évben a város szolgálatába állt mint tiszti főügyész, később aljegyző, városi tanácsos, majd főjegyző lett. Az 1915. június 28-i közgyűlésen választották meg polgármesterré, miután elődje, Wennes Jenő váratlanul elhunyt. Az első világháború idején a hadigondozás területén ért el eredményeket.

Miután 1919. augusztus 6-án újra elfoglalta polgármesteri hivatalát, azonnal hozzálátott a város helyreállításának megszervezéséhez. A közigazgatás minden energiáját arra fordította, hogy Győrt az összeomlástól megmentse, a válságból kivezesse. A nagyvonalú beruházásokat és építkezéseket szorgalmazó politikájával végül stabilizálta a város életét.

Hivatali ideje alatt valósult meg a belvárost Révfaluval összekötő korszerű vashíd, a Kossuth híd megépítése. Újjáélesztette a szegényházat, anyagilag támogatta a népkonyhákat. Ápolta és gondozta elődjei emlékét. Elkészíttette Zechmeister Károly és Wennes Jenő polgármesterek síremlékét. 38 évi szolgálat után, 1928. szeptember 30-án helyezték nyugállományba, és a törvényhatóság örökös tagjává nevezték ki.

Farkas Mátyás 1934. január 6-án halt meg Győrben. Halála után a város díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra, később utcát neveztek el róla. Síremléke, amely Horváth Adorján szobrászművész alkotása, 1938-ban készült el, a győri köztemető V. parcellájában található.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Újság 1919. április 24-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Légrádi Szilvia

Felhasznált irodalom:
Győri Életrajzi Lexikon, 2003 szerk. Grábics Frigyes, dr. Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc
Győri Újság, 1919. április 24. p. 1. A vörös torony alatt
Kisalföld, 2014. január 6. p. 5. Nyolcvan éve halt meg a győri polgármester

A kép a Dr. Petz Aladár: Győr Szabad Királyi Város Szentháromság Közkórházának múltja és jelene, 1749‒1928 című kötetből származik, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti gyűjteményéből.