Hat évtized a Szép Magyar Beszédért

2026. április 16-án a Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégiumban a magyar nyelv évezredei kiállítás megnyitójával és a 60. évforduló ünnepi kiadványának bemutatásával kezdődött a Szép Magyar Beszéd Verseny Kárpát-medencei döntője.
Pénteken a Kazinczy-szobor megkoszorúzásával és az ünnepélyes megnyitóval kezdődött az idei Szép Magyar Beszéd Verseny első versenynapja a szabadon választott szövegek felolvasásával és a Beszélni nehéz! feladatok megoldásával. Az ünnepi gálaestet a zsinagógában tartották. Szombaton a kötelező szövegek felolvasásával folytatódott a verseny, az eredményeket pedig vasárnap, az ünnepélyes eredményhirdetésen tudták meg a versenyzők, ahol a Kazinczy-érmek mellett a Kazinczy-díjakat is átadták.
Még a rendezvény előtt Gecsei Kolos, az intézmény főigazgatója elmondta, hogy „a Szép Magyar Beszéd versenye immár hat évtizede kapcsolja össze Győrt, a Kazinczy Ferenc Gimnáziumot és mindazokat, akik hisznek abban, hogy anyanyelvünk nem pusztán örökség, hanem feladat is. Olyan feladat, amelyet minden nemzedéknek újra el kell vállalnia: figyelemmel, igényességgel, szeretettel és munkával. Intézményünk számára különös megtiszteltetés és egyben kötelezettség, hogy ennek a rangos versenynek 1966 óta otthont adhat, és évről évre részese lehet annak az ünnepnek, amelyben a magyar nyelv szépsége, ereje és közösségteremtő hatalma mutatkozik meg.”
„60 éve kezdődött el a Kazinczyról elnevezett Szép Magyar Beszéd verseny, ami mára már nyelvművelő mozgalommá szélesedett – mondta a csütörtök esti könyvbemutatón Németh Tibor, a Kazinczy Ferenc Gimnázium és kollégium emeritus főigazgatója. – Az 1960-ban Péchy Blanka művésznő által létrehozott Kazinczy-díj Alapítvány keretén belül indult el ez a vetélkedő az ország középiskolásai részére, azzal a céllal, hogy segítse és javítsa a felnövekvő fiatalok beszéd- és magatartáskultúráját, felhívja az ifjúság és a magyar tanárok – szélesebb értelemben a tanárok − körében a figyelmet anyanyelvünk állapotának veszélyeire, a nyelvhasználat hibáira, s hogy védje és ápolja nyelvünket. Az alapítvány elsődleges célja a magyarul szépen beszélő művészek, rádió és televízió bemondók díjazása, azaz az élő nyelvhasználat középpontba állítása volt.”

A verseny előestéjén megérkezett Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, a Kazinczy-díj Alapítvány elnöke, a bírálóbizottság elnöke. „Minden tavaszon várom a Kazinczy Ferenc Gimnázium igazgatóságától a meghívást a zsűrizésre. A győri verseny ünnepére. Érkezem is örömmel. Mert a győri verseny ünnep a Kárpát-medence tájairól érkező tanárok, diákok részvételével. Az anyaországi és a határainkon túli fiatalság találkozása. Versenynek nevezzük a nyelvkészség, a magabiztos nyelvhasználat, a logikus gondolkodás, a szövegalkotás megmérettetést, de inkább mondhatnánk a beszéd közösélményének, a szép magyar beszéd hangzása koncertjének.”
Vajon betölti-e a szerepét a győri Kazinczy-verseny? Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke, a Kazinczy-díj Alapítvány titkára, Kazinczy- és Lőrincze-díjas, a bíráló bizottság elnöke szerint: „Meggyőződésem, hogy: igen! Több tízezren indultak az elmúlt hatvan évben az iskolai – (vár)megyei – országos – Kárpát-medencei versenyeken, több ezren őrizgetik büszkén a Győrben kézhez kapott Kazinczy-érmet. Számolatlanul sorolhatnám az eseteket, amikor egy beszélgetés során kiderül valakiről, büszke arra, hogy szerepelt az országos döntőn. Péchy Blanka álma az általános beszédkultúra megteremtése volt, ezt elérni nem sikerülhet, de nagy tömegben vannak olyanok, akiknek nem kell elmagyarázni, mit jelent a Kazinczy-verseny fogalma.”
Ment-e a Kazinczy-verseny által a világ elébb? A kérdést Vörösmarty nyomán fogalmazta meg dr. Korzenszky Richárd Prima Primissima díjas bencés tanár, Kazinczy-díjas, a bírálóbizottság elnöke. Szerinte „A Kazinczy-verseny határozott igazodási pont sokak számára. Nem félek kimondani, hogy társadalmi tényező. Olyan esemény, amely nem csupán a helyi vagy a regionális értéktárnak lehet a része. Olyan esemény, amely túlmutat önmagán, és amelyre érdemes odafigyelni mindenkinek, akinek felelőssége és szívügye a közjó szolgálata.”
A Hat évtized a szép magyar beszédért című jubileumi kiadvány szerkesztője, Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna, Kazinczy- és Péchy Blanka-díjas tanár úgy látja, hogy „a három nap minden programja, arról vallanak, hogy a Kazinczy-verseny messze több mint egy sima megmérettetés, itt hasonló érdeklődésű, értékrendű társakra talál résztvevő diák és felkészítő tanár, bírálóbizottsági tag, házigazda egyaránt, így formálódik – ahogy Deme professzor szerette mondani – egy nagy családdá a Kazinczy-verseny résztvevőinek népes tábora.”
A Szép magyar beszéd verseny 60. Kárpát-medencei döntője a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Nemzeti Tehetség Program keretében valósult meg.
Kazinczy Ferenc Gimnázium
Fotók: Csapó Balázs / Kisalföld

