Ellubickolt fényük, mégis örökké látszik – In memoriam Czigány György és Nádasdy Ádám

Czigány György 1931-ben született Budapesten, és a hosszú évtizedek alatt a kortárs magyar kultúra egyik legsokoldalúbb alakjává vált: Erkel Ferenc-, József Attila- és Prima Primissima díjas író, költő, újságíró és zenei szerkesztő tevékenységével. Zenei tanulmányait zongora szakon végezte a Zeneművészeti Főiskolán, ami alapjaiban határozta meg későbbi pályafutását és líráját is. 1956-tól – 20 éven keresztül – a Magyar Rádió munkatársa, illetve zenei főosztályvezetője volt, nevéhez fűződik a legendás Ki nyer ma? című zenei vetélkedő, amelyet évtizedekig vezetett. Műsoraival generációkat tanított meg a komolyzene szeretetére, miközben a Magyar Televízióban művészeti producerként, stúdióvezetőként is meghatározó szerepet töltött be a közművelődésben.

Költőként viszonylag későn, az 1970-es években debütált önálló kötettel. Líráját finom intellektualitás, zeneiség és mély humanizmus jellemezte, verseiben gyakran jelentek meg a hit, a művészet és az emberi emlékezet kérdései. Formavilága fegyelmezett volt, stílusa elegáns és mentes a felesleges díszítésektől. Számos verseskötete mellett esszéket és novellákat is publikált, amelyekben gyakran reflektált a zene és a szó kapcsolatára. Munkásságát a közösségi szolgálat és a magas művészet képviselete hatotta át: egyszerre tudott népszerű lenni a rádióhullámokon keresztül és elismert az irodalmi elit körében. A Magyar Művészeti Akadémia tagjaként életművével hidat képezett a dallam és a vers között.

Czigány György 2014-ben, a XIV. Győri Könyvszalonon Alkotói Díjat vehetett át, a XVII. Győri Könyvszalonon A nyár feltámadása című kötetét mutatta be a Győri Nemzeti Színházban, 2021-ben, a 20. Győri Könyvszalonon 90. születésnapja alkalmából beszélgetett vele dr. Horváth József. Utoljára 2024-ben készítettünk vele interjút annak kapcsán, hogy a 23. Győri Könyvszalonra Itt lubickol fénye… című, 80 év költői munkásságát felölelő kötetét hozta el a közönségnek.

Nádasdy Ádám 1947-ben született Budapesten, a kortárs magyar szellemi élet egyik legmeghatározóbb, polihisztor egyénisége volt: nyelvész, költő, műfordító és esszéista. Életútja és munkássága a precíz tudományosság és a mélyen emberi, érzékeny művészet ritka ötvözete. Az ELTE angol–olasz szakán szerzett diplomát, majd évtizedekig az egyetem angol nyelvészeti tanszékén tanított, ahol generációk sorát vezette be a hangtan és a nyelvtörténet rejtelmeibe professor emeritusként. Nyelvi ismeretterjesztő írásaiban a nyelv folyamatos változását és szabadságát hirdette, valamint tankönyvek is fűződnek munkásságához.

Költőként 1984-ben debütált a Komolyabb versek című kötettel. Líráját intellektuális fegyelem, ironikus távolságtartás, ugyanakkor rendkívüli őszinteség és intimitás jellemezte. Versei gyakran foglalkoztak a hétköznapok esztétikájával, a másság identitásának természetes megélésével és az emberi kapcsolatok törékenységével. Jelentősek esszé- és novelláskötetei is, műfordítói teljesítménye pedig korszakos: újrafordította Dante Isteni színjátékát, valamint Shakespeare számos drámáját, közelebb hozva ezeket a mai magyar nyelvhez.

Nádasdy Ádám 2024 októberében vendégeskedett a győri könyvtárban a Könyvtárak Éjszakáján Billeg a csónak című kötetével, utoljára pedig 2025 júniusában köszönthettük őt Győrben a 96. Ünnepi Könyvhét és 24. Gyermekkönyvnapokon a Kisfaludy Károly Könyvtárban, ahová Londoni levelek című esszéregényét, szubjektív útinaplóját érkezett bemutatni.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér közös válogatással emlékezik rájuk a Kisfaludy Károly Könyvtár első emeleti olvasószolgálatán, a kötetek mindegyike kölcsönözhető. Czigány György költői életművéből a Kalitkám is madár című, összegyűjtött verseket tartalmazó kötet került kiemelésre, csakúgy, mint a Mennyei rónán, melyben a fiatal és az idős költő közös időben, azonos pillanatban élő költeményei jelennek meg. És hát persze megkerülhetetlenül az Itt lubickol fénye, ahol a lapokon sok évtizedes költői pályájának termése található: csaknem félezer költemény, valamint prózaverseinek száz tételből álló füzére.

A Zsoltár – Vers és vers-háttér című kötetben a költemények mellett prózák szerepelnek fájó veszteségei (felesége és fia halála, a világ nyugtalanító jelenségei) mentén. A Győri Te Deum – Czigány György diáriuma az évtizedek alatt született versek, prózák közül mutat be olyanokat, amelyek kifejezetten és felismerhetően győri motívumokat hordoznak, míg a Zárófogadás oldalain végigvonuló prózai írásokban és költeményekben nyolc évtized álma, valamint valósága sűrűsödik lírai summázatba. Végezetül pedig nem kevésbé érdemel említést a Révfalu álom című prózakötet novellákkal, szépirodalmi formába zárt beszélgetésekkel.

Nádasdy Ádám költői életművéből az 1976 és 2009 között született verseit tartalmazó, Verejték van a szobrokon című válogatáskötetre hívják fel a figyelmet a könyvtárosok, míg a Jól láthatóan lógok itt „egy megkapóan eleven verseskönyv a villanófényként felragyogó felismerésekről”. Első szépprózai könyvében, A szakállas Neptun címűben szerelmes történetek vonulnak végig a novellákban. De olyan kötetek is fűződnek a nevéhez, mint például a Hordtam az irhámat, amely visszaemlékezéseiben a határok, országok, kultúrák közötti életről mesél, vagy a 100 év – 100 kép – 100 gondolat: 1890−1989, a Fortepan fotóarchívumának gyűjteményéből általa összeállított válogatás, asszociációs gondolatfüzér, ahol a „félpercesei” tele vannak személyes emlékekkel, benyomásokkal, és gyakorta el is kanyarodnak a fotón megörökített valóságtól.

Nyelvészi tevékenységéből a 2008-ban megjelent Prédikál és szónokol, valamint a 2024-es Szmoking és bermuda ad széles körű áttekintést – mindkettő hasznos kézikönyvként igazít el a nyelvhasználat kérdéseiben. Mindezeken túl pedig rendkívül jelentősek műfordításai is: Dante Isteni színjátéka az ő átültetésében olvasható, Madách Imre Az ember tragédiájának és Katona József Bánk bánjának eredeti szövege Nádasdy Ádám prózai fordításával is napvilágott látott, míg A csökkenő költőiség lapjain tanulmányok, beszélgetések szerepelnek a Dante és Shakespeare fordításokról.

Szilvási Krisztián
Fotók: Vas Balázs, Márné Tóth Krisztina, Szilvási Krisztián