Emléktáblát avattak a vagongyári bombázás áldozatainak tiszteletére

Győr városa a második világháború alatt több légi támadást is elszenvedett. Az első bombázás 1944. április 13-án következett be, jelentős károkat okozva az üzemekben és a munkásnegyedekben. A Magyar Vagon- és Gépgyár a háborúban kulcsfontosságú hadiipari célpont volt, így sajnos nem meglepő, hogy már az első terrorbombázásnak áldozatul esett.
Az 1944-es év során a gyárat és környezetét több mint 20 alkalommal érték támadások, amelyek a termelés megbénítása mellett súlyos civil áldozatokkal is jártak, több mint 500 ember vesztette életét. (A győri Magyar Waggon- és Gépgyár ellen 1944. április 13-án végrehajtott amerikai stratégiai légitámadás címmel Oláh andrás Pál könyvet írt 2025-ben, amelyet a 96. Ünnepi Könyvhét és 24. Gyermekkönyvnapok keretében mutattak be a győri könyvtárban.)
A Magyar Vagon- és Gépgyár az 1944. július 2-ai bombázás után:



1947. november 1-jén a nádorvárosi köztemető XXVII. parcellájában állították fel a légi támadás halottainak emlékművét, ahol Pattantyús-Ábrahám Imre, a Vagongyár vezérigazgatója mondott megemlékező beszédet.
1993. április 13-án pedig a Budai út 1. szám alatti központban, a Rába Rt. főbejárata mellett helyeztek el egy fekete márványtáblát a vagongyári nyugdíjasok. Mikor ezt a főépületet lebontották, 2009. április 13-án a táblát az Árkád mögötti ejtő-kalapács emlékművön helyezték el.
Az emléktáblán a következő feliratot olvashatjuk: „A II. világháború során 1944. IV. 13-án súlyos légitámadás érte a Magyar Vagon- és Gépgyárat. Kegyelettel emlékezünk a bombázások során életüket vesztett munkatársainkra. Rába MVG Rt. Győr, Igazgatósága és munkavállalói, 1993. IV. 13.”
A márványtábla napjainkban az Árkád mögötti ejtő-kalapács emlékművön látható:

A Magyar Vagon- és Gépgyár Rt.-t 1896-ban alapították. Vagonok, gépek és gőzkazánok gyártását ígérték a részvényesek. Az 500 ezer korona alaptőkéből Lederer Emil és Richard felajánlása 440 ezer koronát tett ki. A fő profil kezdettől a vagongyártás volt, amivel kimagasló sikereket értek el. A gyár 1939-től lett hadi üzem.
A márvány emléktábla átadásáról a Kisalföld is beszámolt a 2016. április 14-i számában:


A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Kisalföld 2016. április 14-i lapszáma megtekinthető a győri könyvtárban.
Légrádi Szilvia
Fotók: Szabó Béla (1. és 5. kép)
Felhasznált irodalom:
Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla: Győri képeskönyv
Kisalföld, 1993. április 14. A vagongyár bombatámadásra emlékeztek
A képek a Fortepan gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői / tulajdonosai. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők / tulajdonosok megnevezésével itt találhatók: 2. kép: FORTEPAN / Konok Tamás id; 3. kép: FORTEPAN / Konok Tamás id; 4. kép: FORTEPAN / Konok Tamás id.

