A magyar–lengyel barátság több évszázados múltra tekint vissza. A történelmi összetartás a két ország között már Géza fejedelem idején elkezdődött a magyar–lengyel uralkodói házasságok révén. A két nép kölcsönösen támogatta egymást az éppen aktuális ellenség, például a német−római császár vagy a cseh király ellen, egy-egy vereség után pedig egymás országában kerestek menedéket.

Az Árpád-ház kihalása után az Anjou királyok idején is tovább folytatódott a jó viszony Károly Róbert és I. Ulászló szövetségével. Károly Róbert fia, Nagy Lajos magyar király Lengyelország uralkodója is lett.

A török uralom alatt a barátság a lengyel királyok és az erdélyi fejedelmek között szövődött tovább. Mikor Lengyelország király nélkül maradt, Báthory István fejedelem lett az uralkodójuk. Később a Habsburg uralom elől menekülő kurucok többek között ismét lengyel földön találtak menedéket, Rákóczi Ferenc is oda szökött bécsújhelyi börtönéből, mielőtt hazatért, hogy a szabadságharc élére álljon.

Lengyelország 18. század végi feldarabolása után a magyarok továbbra is ahol tudták, támogatták az újraegyesítési törekvéseket. Az 1830-as felkelés leverése után a lengyelek hazánkba menekültek a megtorlás elől. Cserébe az 1848-1849-es szabadságharcban lelkesen álltak a magyarok oldalára.

Az 1919-1921-es lengyel–szovjet háborúban országunk volt az egyetlen, amely segítséget, lőszert és fegyvereket ajánlott Lengyelországnak. A második világháborúban ugyan a két ország ellentétes oldalra került, ennek ellenére a magyarok ismét segítő kezet nyújtottak, és fogadták a menekülteket az ország megszállása után. Az 1956-os forradalom idején szintén egymást támogatták, a rendszerváltást pedig már egyszerre érte meg a két nemzet.

2006. március 24-én Lech Kaczyński és Sólyom László, a két ország köztársasági elnöke városunkban aláírták a győri nyilatkozatot, valamint átadták a két nemzet közötti barátságot szimbolizáló első köztéri emlékművet. Ezt követően a magyar Országgyűlés 2007. március 12-én, a lengyel Szejm pedig március 16-án határozatban ünnepnapnak nyilvánította március 23-át, a magyar–lengyel barátság napját. A két nép baráti kapcsolatának megünneplésére 2007 óta minden évben a másik ország egy-egy városa ad otthont.

A nyilatkozat aláírásának 10. évfordulóján, 2016. április 8-án Győrben, a Városháza dísztermében konferencián emlékeztek meg az alapítóról, Lech Kaczyńskiról, aki 2010-ben egy repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett. A konferenciát követően a Győri Nemzeti Színház aulájában emléktáblát avattak a néhai köztársasági elnök tiszteletére. A márvány emlékmű alkotója Lebó Ferenc, a táblát Lech Kaczyński arcképe és a magyar–lengyel barátság jelképe, az összefonódó két tölgyfa díszíti. Fölötte magyarul is olvasható a felirat:

„Lech Aleksander Kaczyński, 1949–2010, lengyel köztársasági elnök győri látogatásának 10. évfordulójára.”

Az ünnepélyes eseményről a Kisalföld és a Magyar Nemzet is beszámolt 2016. április 9-i számában.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Kisalföld 2016. április 9-i lapszáma megtekinthető a győri könyvtárban.

Légrádi Szilvia
Fotó: Szabó Béla

Felhasznált irodalom:
Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla: Győri képeskönyv
Kisalföld, 2016. április 9. Elnöki emléktábla a színházban
Magyar Nemzet, 2016. április 9. Kaczyński-emléktábla Győrött