A költészet napján Ady Endre nyomába kalauzolja a győri közönséget. Mire számíthatnak a versbarátok ezen a délutánon?

Szeretném elmondani, hogy mennyire fontos, hogy az ember fiatal korban találkozzon meghatározó irodalmi alkotásokkal, egy regénnyel, egy költői életművel vagy akár csak egyetlen verssel, amely nagy hatást tesz rá. Ezt személyes élményeimmel is alátámaszthatom. Szeretném elmesélni a közönségnek, hogy én még hallottam Győrben a Lloyd-palotában Latinovits Zoltánt élőben Ady-verseket mondani 1976-ban, nem sokkal a halála előtt. Arról is szólnék, hogy engem mennyi szál köt Adyhoz és Győrhöz egyszerre. A Révaiban érettségiztem, Ady születésének 100. évfordulója évében, 1977-ben országos középiskolai tanulmányi versenyre Adyról írtam egy dolgozatot, az érettségin, szóbelin Adyt húztam, a felvételin ugyancsak. Ady végigkísérte a Győrben töltött éveimet. A másik költő, aki meghatározta a gondolkodásomat és a költészethez, az irodalomhoz való viszonyomat, a 250 éve született Berzsenyi Dániel volt. Meggyőződésem, hogy kettőjüknek nagy szerepe van abban, hogy végül is irodalomtörténész lettem, hiszen korábban, egészen tizedik osztályos koromig orvos akartam lenni. Igaz, az irodalom is nagyon fontos volt számomra, már általános iskolás koromban elkezdtem művelni. Édesapám volt az első magyartanárom Kunszigetben, ez nagyon fontos emlék számomra. A kicsit személyesebb kapcsolódáson túl megpróbálnám elhitetni a közönséggel, hogy Ady Endre mennyire modern költő, mennyire fontos történelmi és személyes időtől függetlenül mindannyiunk számára. És persze majd elmesélem azt is, hogy Adyval való kapcsolatom következő nagy állomása 2010-ben volt, amikor A 12 legszebb magyar vers-programban Nagyváradon csináltunk egy nagy versmondást Jordán Tamással. A Kocsi-út az éjszakában című verset mondtuk több száz gyerekkel a Szigligeti Színház lépcsőjén vasárnap délután. Ez egy megrendítő élmény volt! A háromnapos Ady-konferencia anyagából egy könyvet is kiadtunk, amelyet a győri közönségnek is megmutatok.

2027-ben ünnepeljük majd a költő születésének 150. évfordulóját. Mit gondol, Ady sorai ma mennyire időszerűek?

Ezt tartom másik feladatomnak, hogy néhány versen, versmondaton keresztül bebizonyítsam azt, hogy Ady mennyire modern gondolatokat fogalmazott meg, mennyire időszerű ma is. Vannak időszakok, amikor különösen jelentős, a múlt század ’70-es, ’80-as éveiben egészen elképesztő mennyiségű szakirodalom született vele kapcsolatban, de szeretném azt is megvilágítani, hogyan, mennyire konkrétan kapcsolható az ember személyes életének bizonyos eseményeihez. Itt nemcsak a szerelemre gondolok, hanem például arra a helyzetre, amelyben élünk, ebben a háborúkkal sújtott világban, ezért fogok beszélni Ady háborúellenességéről, az ide illő versek – Mag hó alatt, Nézz, Drágám, kincseimre, Ember az embertelenségben, Üdvözlet a győzőnek, Intés az őrzőkhöz – fontos gondolatairól. Ezt most nagyon fontosnak és aktuálisnak tartom. Csak maga a cím is sokat elárul az emberségről, a humánumról, és sejthető, hogy miről szól a vers, mit mond nekem.

Az alcímben szereplő „Google és Magoogle fia” humoros megközelítés. Hogyan kapcsolódik ide?

A diákokról sokszor azt halljuk, hogy nem olvasnak. Ez természetesen nem igaz, ők mást olvasnak, sőt több betűt használnak, mint az idősebb generációk, csak egészen más célzattal. A tizenévesek szókincse akár 30-40%-ban is eltérhet a náluk 20-30 évvel idősebbekétől. Ez a szójáték nekik szól, erre felkapják a fejüket, mosolyt csal az arcukra, és felveti a kérdést, hogy talán nekem is tud valamit mondani. Ady szenvedélyei is szóba kerülnek az előadásomban. Ezek, mint az alkoholizmusa, szifilisze, mindig élénk érdeklődést váltanak ki a közönség soraiban, de éppen csak annyit beszélek róla, amennyi a szövegek szempontjából fontos. Én úgy látom, hogy mindenfajta szenvedélynek és betegségnek hatása van a költészetre. Czeizel Endre Aki dudás akar lenni című könyvében ír erről, hogyan is álltak a magyar költők a betegséggel, öngyilkossággal. Sok költőnk tragikusan, korán meghalt, ezért muszáj erről beszélni egy kicsit. Meg kell értetni a fiatalokkal és az irodalombarátokkal, hogy ez nem feltétlenül egy sorscsapás, egy végzet, ez ellen lehet tenni, az ember képes lehet arra, hogy megmentse saját magát, akár az irodalom segítségével is.

Mi a tapasztalata tanárként, mennyire képesek megérteni a mai diákok Ady szimbólumrendszerét? Mennyire választják kedvencüknek Adyt?

Ez mindig egy kicsit hullámzó. Az 1977-es centenáriuma körül volt egy nagy reneszánsza, ami később alábbhagyott, azután az ezredforduló körül újabb hullám jött, most pedig azóta már a harmadiknál tartunk. Ezt 2018–2020-tól figyeltem meg, számomra ez az utóbbi tíz-tizenöt év egyik legnagyobb szakmai meglepetése. Ha egy-egy egyetemi csoportban megkérdeztem bemutatkozáskor, ki a kedvenc költőjük, korábban József Attila és Radnóti vezette a népszerűségi listát, Kosztolányinak is volt egy erősebb korszaka, de azt kell mondanom, hogy most „jól áll Ady”, különösen a lányok körében. A diákok 11. osztályban, tehát 17 évesen, érettebben találkoznak részletesebben Ady költészetével. Mindig hatással van rájuk, hiszen nem lehet szó nélkül elmenni egy olyan sor mellett, mint „egymás húsába beletépünk”. Más-más módon, de értik, érzik a Góg és Magóg fia vagyok én, a Harc a Nagyúrral, A Jövendő fehérei, a Krisztus-kereszt az erdőn mondanivalóját, amelyek rendkívül intenzív érzelmeket váltanak ki a fiatalokból. Úgy gondolom, hogy mindenkinek van legalább egyszer az életben Ady-korszaka.

2023-ban dr. Fűzfa Balázs a győri városházán, a Petőfi Győrben tudományos konferencia előadójaként

2027-ben, Ady születésének 150. évfordulójára készülve, Ön szerint számíthatunk komolyabb ünneplésre, mint például a Petőfi 200-zal kapcsolatban?

Bízom benne, hogy ezt is méltóképpen meg tudjuk ünnepelni, mint ahogy az első vonalbeli költőinknél, íróinknál ez eddig jól működött. Jól sikerült a Petőfi 200, a múlt évben a Jókai-évforduló, amelyek politikai támogatást is kaptak azzal, hogy róluk nevezték el az évet, rájuk irányult a figyelem. Igaz, Madách, aki ugyanabban az évben, sőt ugyanabban a hónapban született, mint Petőfi, kicsit árnyékban maradt, de mindegyik elég jelentős eseménysorral zajlott. Húsz évvel ezelőtt hasonlóan sok kiállítás, könyv született József Attila évfordulója kapcsán.
Igazi jelentőségteljes ünneplés 1973-ban a 150 éves Petőfi és 1977-ben a 100 éves Ady kapcsán volt, amikor tucatjával jelentek meg a tudományos publikációk mellett megfilmesítések, tévésorozatok, hanglemezek, könyvek. Berzsenyiről is, akit szintén a tíz legjelentősebb költőnk közé sorolok, kiadtak 1976-ban egy vaskos, hatszáz oldalas monográfiát.
Adyt a tudomány jól feldolgozta, de bármennyi monográfia is született róla, ez még nem teljes, maradt még nagyon sok megírandó. Ady mellett szól a modernsége, időtlensége is, hiszen az a mondat, amelyet ő lényegében egy évtizedben mondott ki Einstein relativitáselméletével – „Minden egész eltörött” –, örök érvényű, időtől független, az egész 20–21. századot jellemzi.

Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész 2026. április 13-án, a költészet napján kalauzolja a hallgatóságot Ady Endre költészetének nyomában, közreműködik a Hangraforgó együttes. A program részletei a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér honlapján olvashatók.

SzaSzi
Fotók: Vas Balázs