Markó Iván a kitüntetést a Győri Balett eredményes művészi irányításáért, a magyar színházi élet és táncművészet megújításában végzett magas színvonalú munkásságáért, valamint kiemelkedő szólótáncosi tevékenységéért érdemelte ki.

A balettművész 1947. március 29-én született Balassagyarmaton zsidó családban, Markó Pál és Fleischer Anna fiaként. Csupán 7 éves volt, mikor megszervezte élete első színházi előadását és koreográfiáját. 1967-ben végzett az Állami Balett Intézetben, majd a Magyar Állami Operaház tagja, 1971-ben pedig magántáncosa lett. 1972-től 1979-ig a világhírű francia koreográfus, Maurice Béjart Brüsszelben működő társulatának volt vezető szólistája. A nemzetközi szakkritikusok voksolása alapján 1974-ben már a világ tíz legjobb táncosa közé választották. Ezt az elismerést főleg a Béjart által írt Tűzmadár címszerepének megformálásával nyerte el. A francia mesterrel –ahogy Markó Iván önéletrajzi könyvében emlegeti Maurice Béjart-t – bejárták és meghódították szinte az egész világot.

Hazatérése után az Állami Balett Intézet végzős hallgatóival, akik vezetőjüknek kérték fel őt, városunkban megalakította a Győri Balettet, melynek 1991-ig volt az igazgatója. Munkájának, katartikus koreográfiáinak, karizmatikus tánctudásának köszönhetően a társulat világhírű lett.

Az utánpótlás nevelésében is jelentős szerepet vállalt, az ő nevéhez fűződik a Győri Tánc- és Képzőművészeti Szakközépiskola létrehozása, amelynek tíz évig volt az igazgatója.

Miután kilépett a Győri Balettből, Jeruzsálembe költözött, és a Rubin Akadémia balettmestere lett. 1993-tól Bécsben, Párizsban és Sydney-ben volt vendégkoreográfus. Hazatérése után 1996-ban megalapította a Magyar Fesztivál Balettet.

Markó Iván munkásságát 1981-ben Érdemes Művész címmel, 1983-ban Kossuth-díjjal ismerték el. 2004-ben Budapestért Díjat kapott, 2005-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét 2007-ben kapta meg, és ugyanebben az évben szülővárosa, Balassagyarmat díszpolgára lett, 2008-ban pedig Prima Primissima Díjjal jutalmazták.

Művészetét két magyar táncfilm is megörökíti: az 1986-os Jézus, az ember fia, valamint a 2000-ben bemutatott József és testvérei. Szakmai sikerei ellenére Markó Iván élete tele volt megpróbáltatásokkal és meg nem értéssel, melyről önéletrajzi könyvében, a Magány mosolyában vallott (amelynek hangoskönyv-bemutatójára is vendégül látta a győri könyvtár).

A világhírű táncművész 2022. április 21-én hunyt el, Budapesten helyezték örök nyugalomra a Kozma utcai izraelita temetőben.

A Kossuth-díj átadásának eseményéről a Kisalföld 1983. április 3-i számában is olvashatunk:

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Kisalföld 1983. április 3-i lapszáma megtekinthető a győri könyvtárban.

Légrádi Szilvia
Címlapfotó: Molnár György

Felhasznált irodalom:
Markó Iván: A magány mosolya
Kisalföld, 1983. 04. 03. p. 9. Alkotott és győzött: Markó Iván Kossuth-díjas
Kisalföld, 2022. 04.22. p. 1., 2. Elhunyt a Győri Balett atyja

A 2. kép a Fortepan gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője / tulajdonosa. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző / tulajdonos megnevezésével itt található: FORTEPAN / Urbán Tamás.