Ezen a napon a nagypénteki keresztút, Jézus Krisztus szenvedésének és kereszthalálának története dramatizált felolvasás vagy éneklés, azaz passiójáték formájában is megjelenik a templomokban. A katolikus és protestáns liturgia központi eleme, amelyben hagyományosan Szent János evangéliuma alapján (Jn 18–19) elevenítik fel az eseményeket: Jézus elítélését, megkínzását, megkoronázását töviskoronával, a kereszt cipelését a Golgotára, megfeszítését, szenvedését, délután 3-kor bekövetkező halálát, majd levételét a keresztről és sziklasírba temetését.

Az eseményekre a hívők keresztútjárással is emlékeznek, jelképesen – osztozva Jézus szenvedéseivel – végigjárják a Via Dolorosa („fájdalmak útja) 14 stációját (állomását). Megállva a stációkat jelképező, felelevenítő képek, szobrok előtt imádkozva mélyülnek el a megváltás misztériumába. Jézus fájdalmát átélni talán könnyebb, ha a saját nehézségeinkre, szomorúságainkra gondolunk – még ha ez nem is ér fel az ő világmegváltó kínjaival –, hiszen a sors senkit sem kímél meg a küzdelmektől, előbb vagy utóbb mindenkinek szembesülnie kell saját élete mélységeivel. Nem hiába mondják: Mindenkinek megvan a maga keresztje. Nagypéntek a bűnbánat ideje is, amely a megbánáson át a teljes lelki megtisztuláshoz vezet.

Az ehhez kapcsolódó magyar szólások és közmondások is a nap komorságát, tilalmait vagy vallási jelentőségét hangsúlyozzák. A legfontosabbak és leggyakrabban idézettek például: Nagypénteken még a madár is hallgat, vagy Nagypénteken a föld is gyászol. Továbbra sem szabadott mulatni, fütyülni, dalolni. Rossz előjelnek vették, ha valakik épp ezen a napon esküdtek meg. A szerencsétlenül alakult házasságra mondogatták, hogy nagypénteken esküdtek. Más tilalmakkal is igyekeztek a figyelmet a nagypénteki történéseken tartani: ilyenkor nem szabad földet bolygatni, dolgozni, mert aki ezt megszegi, annak nem lesz szerencséje. A munkatilalom a házimunkára is kiterjedt, ezért mondták, hogy ilyenkor a kenyér is nehezebben kel (vagyis nem érdemes nekiállni a dagasztásnak). A víz, a mosdás ezen a napon is jót jelent, egész évi egészséget hoz, az eső aranyat ér, mindez utal arra, hogy a külső-belső megtisztulás a hívő ember legfőbb feladata húsvét előtt.

A nagy gyász miatt a nép fekete pénteknek, böjti pénteknek, másutt a nagy bűnbánat napjának is nevezte ezt a napot. A gyerekeknek már talán túl hosszú volt ez a csendesség, bizonyára a finom húsvéti falatokra is áhítozhattak már, ezért ilyenkor az idősebbek gyakran mondták: Nagypéntek nélkül nincs feltámadás! Legyenek csak türelemmel, mert a feltámadás lesz csak az igazi szép ünnep!

SzaSzi
Fotó: Canva

Forrás: mek.oszk.hu, kurultaj.hu, vasarnap.com, wikipedia

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Nagyszerda – Árulkodó Júdás, nem kap piros tojást!
2. rész: Nagycsütörtök – A harangok Rómába mennek