A Nemzettudat és irodalmi érték a Kárpát-medence magyar nyelvű kultúráiban című programsorozat első szakmai találkozóját 2026. március 25–26-án rendezi meg a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, amelyhez 2026. május 13-14-én egy tudományos konferencia is kapcsolódik majd. A kétnapos esemény helyszíne a Kisfaludy Károly Könyvtár 2. emeleti rendezvényterme (9021 Győr, Baross Gábor út 4.), ahol az irodalom, a zene és az értékközvetítés kapcsolata kerül a középpontba, különös tekintettel a nemzeti identitás és a kulturális örökség szerepére.

Éppen három évvel ezelőtt zajlott Győrben Az élő Petőfi című konferencia, ahol a költő írásainak aktualitásáról is szó esett. Akkori köszöntőjében dr. Jánosi Zoltán így fogalmazott: „Költeményeiben ma is találhatunk áthallásokat a mostani életünkre. Petőfi fiatal kora ellenére óriási életművet hagyott hátra, és egy hatalmas kihívást a tudomány számára.”

Világunk egyre szédítőbb tempóban változik. 2026-ban mit emelne ki ikonikus költőnk szellemi hagyatékából?

A szabadságszeretetet és a nemzeti identitás védelmét, értékeit. Több helyen háborúk dúlnak a világban, amelyek személyiségek, vallási és kulturális emberi közösségek életét veszélyeztetik. A szabadságról és a szerelemről egyetemesen beszélő Petőfi a „haza csak ott van, ahol jog is” gondolatával együtt a sértetlen és hiánytalan emberi méltóságról üzen. A magyarság nyelvét, önazonosságát és életét szintén több helyen érik veszélyek a ma Európájában. Értük és ma is érvényesen szólnak versei, amelyek nyelvet, kultúrát, társadalmi cselekvéseket őriznek – az Európai Unió mai távlataiban is.

Mondana néhány szót a március 25-i kerekasztal-beszélgetés résztvevőiről?

Vári Fábián László kárpátaljai költő, műfordító, író, szerkesztő és az ottani korábbi magyar polgárjogi mozgalmak jelentős képviselője, Tóth László, a Felvidéken élő költő, író, irodalomkutató, szerkesztő és Magyar Zoltán etnográfus lesznek a beszélgetés résztvevői. Őket fogom kérdezni 1848 és Petőfi örökségéről, elsősorban az érintett geográfiai területeken. A két költő és író Ukrajna és Szlovákia mai állampolgáraként is mélyen ismeri e tájakon a 48-as hősöknek és a Nemzeti dal szerzőjének hagyományait, illetve az ezek emlékének elmúlt időkbeli és mai ébrentartásáért tett erőfeszítéseket. Beszélni tudnak majd azokról a helyszínekről is, ahol a nemzeti kokárdával ünnepelhetett s jelenhet meg ma is a magyarság. Magyar Zoltán, a Petőfi-emlékhelyek, a róla a nép körében született mondák, történetek kiváló kutatója pedig néhány éve tett közzé egy szakkönyvet Petőfi a Felvidéken címmel, s kalauzolni tud majd egyaránt a folklórrá vált Petőfi-emlékek birodalmában és a költő felvidéki emlékhelyein.

Miért fontos összekapcsolnunk szűkebb hazánk örökségét a Kárpátalján és Felvidéken őrzött hagyományokkal?

1848-ban nem volt ez két különálló államigazgatási, sem földrajzi terület: Felső-Magyarországnak vagy Felvidéknek nevezték közösen e vidéket. A Kárpátalja fogalom csak a második világháborút lezáró békeszerződés után született meg. Szép haditettek is fűződnek hozzájuk, gondoljunk csak Komáromra vagy Branyiszkóra. 1848/49-es látogatható örökségük is részben jóval közelebb esik a Petfőfi emlékét sokszorosan őrző Győrhöz, mint a délvidéki vagy az erdélyi színhelyek, s a helyi magyarságot sem érték olyan megpróbáltatások, mint a déli vagy az erdélyi területeken. Győr és Petőfi kapcsolata pedig a Hazánk című folyóirat kapcsán is köztudott, s a költő e lapot jegyző szerkesztő és tudós barátjának nevét viseli a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér is.

Az élő Petőfi című konferencia célja az volt, hogy pontosabb képet kapjunk a költőről. Mi áll majd a mostani beszélgetés fókuszában?

A fókusz egyértelműen az, hogyan állt és áll ma 1848 és Petőfi emlékeinek őrzése az érintett utódállamokban, illetve annak a felmutatása is, hogy a népi kultúra milyen gazdagon és tartalmasan szervesítette magába Petőfi alakját és szellemét.

Ha Petőfire gondol, mely sorok jutnak először eszébe tőle, és miért?

„Tied vagyok, tied, hazám! / e szív e lélek; / Kit szeretnék, ha tégedet / Nem szeretnélek?...” (Honfidal) De ugyanígy mondhatnám a Magyar vagyok sorait is, vagy rengeteg más hasonló verssorát. S ezek a sorok önmagukban megválaszolják azt is, hogy – éppen napjainkban – miért.

Szabados Éva
Fotó: Orosz Sándor