Bár sokan csak a polcokról leemelt sajtokat ismerik, bebizonyosodott, hogy rengetegen kíváncsiak arra, vajon megéri-e otthon sajtot készíteni. A könyvtár 2. emeleti rendezvényterme szinte teljesen megtelt csütörtök délután, a sajt készítésének rejtelmeire sokan kíváncsiak voltak. Kriskó Ádám József, a műhely alapítója, nemcsak elméleti válaszokat adott, hanem a kézműves sajtok világából egy kis ízelítőt is hozott, amelyet az előadás végén a közönség meg is kóstolhatott.

A Kriskó Sajtműhely egy igazi családi vállalkozás

Nem árulunk el titkot: a Kriskó Sajtműhely 2011 óta foglalkozik kézműves sajtok készítésével Rábcakapin, hagyományos módszerekkel. Kriskó Ádám József 2010-ben ismerkedett meg feleségével, akinek családja a rendszerváltás előtt már szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozott. 2000-ben egy új, 4 halszálkás, fejőállásos tehénistállót építettek, ahol komolyabb tejtermelésbe kezdtek. 2010-ben a rendelkezésre álló tejmennyiségre alapozva feleségével sajtkészítésbe kezdtek. Ennek eredményeként az évek alatt egy komoly sajtműhely épült fel. Eleinte az interneten mélyedt el a sajtkészítés fortélyaiban, majd – mint mondta – sajtkészítő mesterektől próbált meg inspirálódni. A nagy áttörést 2020-ban, a sajtkészítő mestervizsgás képzés megszerzése hozta el számára, ahol olyan szaktekintélyeket ismerhetett meg, mint Ficsor Árpád, Magyar László, Reményik Kálmán és Sándor Tamás.

Ma már egy összehangolt családi gazdaság működik a háttérben. Míg a feleség szülei a fejést és az állattartással kapcsolatos földmunkákat végzik, Ádám négy segítőjével a műhelyt irányítja, felesége pedig a háttérfeladatokat, a könyvelést és a pályázatokat menedzseli.

Az előadó kiemelte, hogy a tejelő szarvasmarha-tartás a mezőgazdaság nehézipara, és Európa-szerte látható, hogy ez a hagyományos modell sajnos kihalóban van. Éppen ezért a kézműves sajt előállításának szerepe ma különösen felértékelődik.

Az előadás leggyakorlatiasabb részében az otthoni sajtkészítés eszköztárát ismerhettük meg. Kiderült, hogy ezeket könnyen beszerezhetjük: egy jó rozsdamentes fazék, keverőlapát, éles kés, habverő, mérőeszközök, keverőtál, oltóanyag és néhány sajtforma szükséges. Fontos szabály azonban: az alvadékot vágni kell, törni nem szabad, hogy elkerüljük a felesleges veszteséget – emelte ki a szakember. Kriskó Ádám kezdésnek három sajt elkészítését javasolja azoknak, akik úgy döntenek, megpróbálkoznak az otthoni sajtkészítéssel. A krémsajt tetszőlegesen ízesíthető, igazán hálás alapanyag. A gomolya sajt régi eredetű, már a 15. századi kódexekben leírták az elkészítését. A harmadik a grillsajt, amelynek elkészítését szintén bátran bevállalhatjuk, mivel ezek nem igényelnek mély szakmai előképzettséget.

Akkor tehát megéri otthon sajtot készíteni? Előadónk összegzésként elmondta, hogy félkemény sajtot nem igazán éri meg otthon készíteni. Rengeteg pluszköltséggel és nagy időráfordítással jár. Ezenfelül jó alapanyagokat és megfelelő higiéniai körülményeket kell biztosítani. Gazdaságosabb ezeket inkább megvásárolni.

Az est végén Kriskó Ádám a résztvevők kérdéseire készségesen válaszolt, majd a program zárásaként sajtkóstolás következett, ahol a közönség falatnyi ízelítőt kaphatott Rábcakapi kézműves sajtjainak ízvilágából.

A Kriskó Sajtműhely pedig fejlődik tovább: terveik szerint idén májusban remélhetőleg egy új és modern műhelybe költözhetnek át.

LSzimonetta
Fotók: Vargáné Nemesi Emma, Galambos Krisztina

Fotógaléria: Kriskó Sajtműhely Rábcakapin

Vargáné Nemesi Emma és Galambos Krisztina fotói

13 kép