A kiállításmegnyitón Tanai Péter muzeológus mondott köszöntőt, aki azon vezérfonalra fűzte fel gondolatait, vajon „hogyan kezdődött ez az egész, egy 13−14 éves gyerekben hogyan jön, hogy az agyagipar felé fordul”? Természetesen Káldi Károly pályáját is egy véletlen indította útjára: mivel nem sikerült neki grafikusként, rajzolóként az iskolakezdés, „teljesen mindegy” alapon kezdett bele ebbe a művészeti alkotói technikába, ahol aztán mestere által elvarázsolódott. „Az agyagiparban évezredek hagyománya összpontosul − a vasak elrozsdásodnak, de az égetett föld, a kerámia mindig megmarad. Döbbenetes időtávlatokat képes átvészelni ez az anyag − közelítette meg a témát muzeológus szemmel Tanai Péter. − A négy őselem mentén a földből és vízből sár lesz, a levegő aztán megszárítja, a tűz pedig kiégeti – de mindez hiába, ha nincs ott az ember.”

A forma és a funkció tekintetében azonban a népi iparművészet hatása önmagában kevés lett volna ehhez a művészeti technikához, ha nem társul hozzá gyakorlati hasznosság – ezért jelennek meg ezek a mai modern berendezések is Káldi Károly alkotásai(ba)n. Az esztétikai tényezőkről, a díszítő motívumokról, a mázról Tanai Péter az egyszerű befogadó oldaláról csodálatát fejezte ki, valamint magasztalta a művészt, aki nem fazekas dinasztiából érkezett, mégis óriási energiával iparossá vált. „Nem volt megörökölt tudás, nem voltak megörökölt szerszámok – adja magát, hogy az ember dinasztikusan belenő a mesterségbe”, de Káldi Károly magának építette fel mindezt. „Nincs semmi titok, csak a tapasztalat által megszerezhető tudás – az önerővel megfejtett titkok adják azt az értéket, amely most itt a kiállításon látható.” Végezetül Tanai Péter a világ és benne a fazekasság változásairól tett említést, az eszközök, a technika kihívásairól, mindezeknek megfelelve lehet csak talpon maradni és működni. „Isten áldja a tisztes ipart, amely bizonyosan élni is fog, amíg ilyen kiváló mesteremberek alkotnak benne, mint Káldi Károly.”

A kiállításmegnyitó elején és végén, zenei közreműködőként Szabó Bálint Gábor gitárművészt hallhatta a közönség.

A Függésben címet kapott kiállításról maga a művész, Káldi Károly így írt: „Az elnevezés csupán kis részben utal a kerámia és a köztem lévő kapcsolatra. A címadás ennél profánabb. Ez egy olyan kiállítás, ahol kizárólag függesztett tárgyak szerepelnek. Ez nem kis kihívás egy főleg használati kerámiát készítő fazekas számára.

Az anyagot technikai szempontból három részre osztanám. Az első a hagyományos fazekasmunkák, alacsony tűzön (1000 fok), fazekas mázzal készült kályhacsempék és tálak, melyekben leginkább tükröződik a paraszti kultúrához való vonzódásom. Ezek a darabok nem régi tárgyak másolatai, hanem továbbgondolás eredményeként születtek.

A második egység a figurális tálak. A sorozat raku technikával készült. A raku egy japánból származó égetési eljárás, melynek érdekessége és jellegzetessége a redukció, és annak hatása az anyagra. Égetés folyamán az oxigén megvonása nem a kemencében történik, hanem azon kívül, tehát még forró, izzó tárgyakat emelünk ki a kemencéből. A művelet csapatmunkát igényel, és igencsak izgalmas.

A harmadik egység pedig a magastűzű tálak és szűrők (1250−1320 fok). Kimondottan használatra szánt alkotások, magas technikai minőséget képviselnek. Természetesen a használhatóság mellett fontos szempont az esztétika. Egyes tárgyakon megfigyelhető a fatüzes égetés egyik jellegzetessége, a hamu lerakódása a kerámia felületén. Szerepelnek a tárlaton sómázas tálak és szűrők is. Ezek technikai különlegessége, hogy égetés során a mázatlan edényen a kemencébe juttatott só hoz létre mázas felületet. Itt nagy szerepe van a véletlennek és a megismételhetetlennek.”

Káldi Károly 1978-ban született Győrben, azóta Rábapatonán él. 1995-ben végzett a Kovács Margit Kézműves Szakmunkásképző és Szakközépiskolában. Mestere ezen idő alatt Zemplenszky Gyula mosonmagyaróvári fazekas és kályhásmester volt. 1997-ben érettségizett, az iskola befejezése után önálló munkába, vállalkozásba kezdett. Ettől kezdve jár hazai és külföldi vásárokba, fazekaspályázatokon, illetve -versenyeken vesz részt, valamint tárlatokon önállóan és társkiállítóként.

1999 óta tagja a Győr−Moson−Sopron Megyei Népművészeti Egyesületnek. 2000-ben elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Rendszeresen zsűriztet. 2009. augusztus 20-án elnyerte a NESZ Év Ifjú Mestere díját. 2015-ben a Milánói Világkiállításon résztvevőként szerepelt, fazekasbemutatót tartott. Első díjat nyert az Országos Körmendi Fazekaspályázaton (2017), nagydíjat 2018-ban, Mezőtúron az Alföldi Triennálén, valamint szintén nagydíjat a XXI. Országos Fazekaspályázaton (2020). 2022-ben a NESZ Év Mestere díjas lett, 2024-től a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa.

A kiállítás ingyenesen tekinthető meg 2026. április 2-ig, hétköznapokon 13 és 16 óra között. (Az ettől eltérő időpontban előzetes bejelentkezés alapján látogatható.)

Szilvási Krisztián
Fotók: Szilvási Krisztián

Fotógaléria: Függésben − Káldi Károly népi iparművész kiállítása a győri könyvtárban

Szilvási Krisztián fotói

18 kép