Szabadhegyen 1782-ben létrejött a győri gyülekezett leányegyháza, amely 1806-ban már iskolát létesített. Az evangélikusok is ide járatták ekkor még a gyermekeiket.

Az 1809-es francia megszállás után szinte azonnal folytatták a tanítást, egészen 1822-ig, amikor helyiséghiány miatt szünetelt a tanítás. A szünet után az evangélikusok már nem küldték a gyerekeiket a református iskolába. Dr. Kovács Pál és Zmeskál István 1842 decemberében Szabadhegyre látogattak, és felvetették egy közös református és evangélikus iskola gondolatát, azonban a 300 helyi református elutasította a javaslatot.

A presbitérium 1843-ban úgy döntött, hogy Szabadhegyen a kor színvonalának megfelelő iskolát és tanítói lakást épít. Az Udvari Kamara jóváhagyta a kezdeményezést, a város biztosította a telket, a hívek pénzadományokkal, fuvarral és közmunkával járultak hozzá az építkezéshez. Az iskola és a tanítói lakás 1849-ben készült el.

Istentiszteletre és úrvacsoravételre azonban változatlanul Újvárosba jártak. Az 1900-as évek elején a szabadhegyi gyülekezet létszáma megnövekedett, így felvetődött egy önálló, református templom építésének gondolata. Elkezdték a gyűjtést, azonban az összegyűlt pénzt hadikölcsönbe fektették, amely elveszett. Az önálló templom építése így a világháború utáni időkre maradt.

1920-ban imaházat építettek, a város harangot adományozott, amit ma is használnak. 1929-ben új iskolát építettek a Tóth András és felesége, Csaplár Zsófia által ajándékozott telken. Az iskolán elhelyezett vörös márványtábla szövege: „Isten nevének dicsőségére és gyermekeink nevelésére építtette a győri református egyház az 1929. esztendőben Tóth András és neje szül. Csaplár Zsófia által ajándékozott telken.”

Az iskolaépületet 1948-ban államosították, az iskolát megszüntették. Az épületet 1958-ban visszavásárolta a református egyház, és 1960. december 11-én a tantermekből kialakított templomot Győry Elemér püspök szentelte fel.

A Betlehem templom építéséről 1988. december 11-én döntött a presbitérium. Varjasi Jenő mérnök, szabadhegyi presbiter állt a templomépítés élére. A tervpályázat győztesei Hellenpárt György, Eszes Tibor, Horváth Sándor, Persa András és Tóth Gyula győri mérnökök lettek.

Az alapkőletételre 1990. március 11-én, vasárnap délután, fél négykor került sor. A 22,5 méter magas torony 1999 őszére készült el, 350 kg-os harangját Pőcze Sarolta adományozta, és Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő készítette. Az emléktábla felirata: „A győri reformátusok Betlehem temploma Isten dicsőségére épült 1990−1993 esztendőben.” A templom és torony hivatalos felszentelése 1999. október 31-én, dr. Márkus Mihály püspök által történt.

Szabadhegyen a különböző felekezetek kiemelkedő szerepet játszottak az oktatás megszervezése és a közösségépítés terén. Az egyház és az iskola tartotta össze a közösséget, szervezte az életét. A templomok és az iskolaépületek voltak egyben a közösségi terek is.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Kisalföld 1990. március 8-i lapszáma megtekinthető a győri könyvtárban.

Kiss Kitti
Fotó: Szabó Béla

Felhasznált irodalom:
Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla: Győri képeskönyv. Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, 2021. p. 140.
Szalai Attila: Szabadhegy és Kismegyer. Győr, 2022. p. 38−39.
Kisalföld, 1990. március 8.