Zombori Lippay Géza 1847. december 24-én született Koroncón. Anyja Györgyi Klementina (1814−1877), apja Zombori Lippay Sándor (1807−1880) volt. Két testvéréről tudunk: Lippay Malvin (Gyapay Dénesné) és Lippay Klotild (Lázár Jánosné).

Lippay Géza alapfokú tanulmányait Gyirmóton, Kárpáti Endre nevelő irányításával végezte 1857 és 1858 között. Középiskolába Esztergomban és Győrben járt, majd a Szent Benedek Rend Győri Főgimnáziumában érettségizett. Ezután jogi végzettséget szerzett a Győri Királyi Jogakadémián 1871-ben.

Még ugyanebben az évben, az ügyvédi vizsgája megszerzése után került a vármegye tisztikarához tiszteletbeli jegyzőként. Majd 1871. december 28-án, a rendes tisztújító közgyűlésen, immár második alkalommal, a tisztikar tagjai közé választották.

1877-ben, a választások során Lippay Gézát megerősítették szolgabírói állásában a Sokoróaljai járásban. 1879-ben, miután az előző évi adó a Sokoróaljai járásban az utolsó krajcárig befolyt, az „egy ritka szolgabíró” hangzatos címet érdemelte ki. 12 éven keresztül állt a járás élén.

1881-ben az Egyesült Ellenzéki Párt tagja lett, 1883. december 29-én elnyerte az árvaszék elnöki posztját, melyet három évig töltött be. 1887 májusában jelentkezett a főjegyzői posztra, amit el is nyert. 1892-ben kinevezték a vármegye alispánjának, mely tisztséget 1896 év végéig töltött be.

1906. április 22-én, gróf Laszberg Rudolf lemondását követően, Wekerle miniszterelnök Zombori Lippay Gézát nevezte ki a vármegye főispánjának, beiktatására a vármegyében az 1906. május 10-i rendkívüli közgyűlésen került sor. A Győri Hírlap 1910. február 22-i száma tudósított arról, hogy Lippay Géza főispán felmentését kérte. Ezután a vármegye székházán levő hivatalában a folyamatban levő ügyeket átadta az alispánnak.

A vármegye közgyűlése 1910. március 5-én, délelőtt fél 10-kor búcsúzott el a távozó főispántól. „A központi és járási tisztviselők a kisteremben gyülekeztek és pontban fél 10 órakor mentek át testületileg az alispán fogadó szobájába, hol csakhamar megjelent Lippay Géza is, akit beléptekor hosszan tartó meleg éljenzés fogadott. Majd előlépett Goda Béla alispán és mélyen meghatva tolmácsolta a tisztikar háláját, soha nem múló őszinte és igaz szeretetét.” (Győri Hírlap, 1910. március 6., 4−5. o.)

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Hírlap 1910. március 6-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Torma Attila: Győr vármegye főispánjai, Győr, 2017. p. 163−178.
Győri Hírlap, 1910. február 22.
Győri Hírlap, 1910. március 6. p. 4−5.

A kép Torma Attila Győr vármegye főispánjai című kötetéből származik (Győr, 2017), a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum engedélyével tesszük közzé.