„Ami jön, az el is megy.
Amit találunk, az újra el fog veszni.
De ami te vagy, az túl van a jövés-menésen,
és túl a kifejezhetőn.
Az Te vagy.”
Rúmi 

Rúmi 1207. szeptember 30-án született Balkh városában, a mai Afganisztán területén, és 1273 december 17-én halt meg a mai Törökországban fekvő Konyában. Tanítványai úgy hívták – a mi mesterünk (Mevlana), és szinte példátlan szeretet övezte. Az elismert tanító és hittudós, többgyermekes családfő 1244 őszén találkozott Samsz ad-Dín szúfista dervissel, és ez mindent megváltoztatott.

Az életét, amely három szakaszból állt, ezzel a három kifejezéssel írta le: „Nyers voltam, megfőztek, aztán kiégettek”.

Rúmí a szúfizmus egyik legnagyobb költője, gondolkodója. Műveiben széles spektrumot ölel át, a mennyekbe tett átszellemült utazásoktól a mindennapi élet lényegre törő leírásáig.
A szúfi út az iszlám ezoterikus, misztikus ága, amely a közvetlen, személyes istenélményre, a szív tisztaságára és az isteni szeretetre fókuszál. 

Rúmi apja, Bahá ad-Dín Valad nagy tekintélyű tanítómester volt, aki mindent megtett fia tudásának, műveltségének magas szintre emeléséért. A fiatal Dzsalál ad-Dín Rúmí folyamatosan gyarapította tudását. Vándorlásának állomásai a következők voltak: Bagdad, Mekka, Medina, majd Jeruzsálem és Damaszkusz. Végül Anatóliába költöztek, ahol meg is házasodott. A család 1228-ban I. Aláeddin Keykubad (1192–1237) szultán hívására Konyába költözött, amely akkor a szeldzsukok virágzó fővárosa, a tudományos és kulturális élet központja volt. A kormányzó új iskolát építtetett, ahol apja halála után Rúmi folytatta a tanítást. Közben maga is tovább tanult, és utazott, többek között Aleppóba és Damaszkuszba. Egy nap azután mestere, Seyyid Burhaneddin így szólt hozzá: „Tanulmányaid immár befejeződtek, tudásod óriási, hozzád senki sem hasonlítható sem az elvont, sem a gyakorlati tanokban. Most menj, és gazdagítsd az embereket!”

„A könyvek olyan virágok,
amelyek sohasem hervadnak el.”

Rúmi tökéletesen ismerte az iszlám jogot és hagyományokat, a Korán-magyarázatait, a perzsa, indiai és arab irodalmat, de tanult görögül is. Tanulmányozta a görög filozófusokat, többek között Platónt, aki Lakoma és Phaidrosz című műveiben ír a szerelem lépcsőfokairól. Fáradhatatlanul dolgozott: egyidejűleg tanított és prédikált a dzsámikban, miközben gyakorlati tanácsokat nyújtott a hozzá fordulóknak. Tanítványainak, követőinek köre egyre szélesedett. Közben nagyon sokat írt, főként verseket és filozófiai útmutatásokat.
Konyában az uralkodó lelki vezetője, tanácsadója és barátja volt, az Intelmek az uralkodóhoz című kötetben egyfajta királytükörként fogalmazta meg a főbb alapelveket, miközben egyensúlyt teremtett az iszlám vallás pillérét képező törvény (saría) és a misztika között. 

Egy fájó, és misztikus találkozás azután mindent megváltoztatott. Hogy mit élt át Samsz ad-Dínnel, a titokzatos vándor mesterrel, aki a „misztikus igazságot hordozta szívében”, mai szemszögből nehezen felfogható. Ami bizonyos, hogy Rúmi, az elismert és ünnepelt értelmiségi, kora nagy teológus professzora, mint intellektus „megszűnt létezni”, és mint isteni ihletettségű, lángoló szívű misztikus költő született újjá.

Főműve a Masznaví, egy 26 000 párversből álló szimbolikus történet, amely bemutatja a XIII. századi szúfizmus valamennyi fontos tanítását. A spirituális alkotás az isteni szerelem élményét tükrözi, követői „az Igazság Fényének” is nevezik.

Rúmí a Masznaví befejezése után már csak rövid ideig élt. Mindvégig a konyai társadalom megbecsült tagja maradt; társaságát a vezető állami hivatalnokok ugyanúgy keresték, mint a keresztény szerzetesek. Utóda Huszám ad-Dín lett, őt pedig Szultán Valad követte, aki Rúmí követőinek laza testvériségéből megszervezte a Mavlavíja-rendet. Ennek tagjait nevezik Nyugaton kerengő derviseknek, a legfőbb rítusukat jelentő misztikus tánc miatt. Nehéz lenne eltúlozni a hatást, amelyet Rúmí gyakorolt a török kulturális életre. Zöld Kupola néven ismert mauzóleuma ma múzeum Konyában, s ezrek zarándokolnak el ide minden évben.

Képzeletbeli interjúnkban az érdekelt, hogy Dzsalál ad-Dín Rúmi, ez a különleges, bölcs misztikus vajon milyennek látná a mai világot, és milyen kiutat kínálhat számunkra korunk nehézségeiből. Illetve, hogy miként válhat a szerelem a fejlődés útjává.

Milyennek látja az emberiséget?

„Világunk olyan, mint egy fa;
és mi mind gyümölcsök vagyunk azon a fán;
némelyik érett, némelyik éretlen.”

Hogyan „érhet be” az ember?

„A szíved akkora, akár az óceán. Fedezd fel rejtett mélységeit.”

Mit gondol a szorongásról, ami napjaink népbetegsége?

„A félelem rád nyomja a bélyegét, még ha ez nem is mindig tudatosul benned.” 
„Ne aggodalmaskodj. Gondolj rá, ki hozta létre azt a gondolatot.”

Lehet a szorongás egyik orvossága az önismeret? 

„Az ember hatalmas könyv, amelyben minden meg van írva, azonban a sötétség fátyla megakadályozza az embereket abban, hogy elolvassák magukban a tudást.” 

Hogyan lehet megtalálni a kiutat a sötétségből?

„Ha megteszed az első lépést, az út megjelenik előtted.”

Mit jelent ez pontosabban?

„Tegnap okos voltam, ezért meg akartam változtatni a világot. Ma már bölcs vagyok, így magamat változtatom meg.”

De a változáshoz először szembesülnünk kell a hibáinkkal, ami elég fájdalmas...

„A rózsák béketűrése saját tüskéik iránt hozza létre felséges illatukat.”

Mi segíthet elérni ezt a béketűrést, és továbbfejlődni?

„Indulj el a Szeretet útján.
Az elvisz önmagadtól a saját Énedhez.
A Szeretet a biztos vezetőd ezen a nehézségekkel teli úton.
Ha teljes szívedből keresed a szeretetet,
Visszhangját megtalálod az univerzumban.”

„Szeretni annyit tesz: eljutni Istenhez.”

De hogyan találhatjuk meg ezt a tiszta szeretetet vagy szerelmet?

„A feladatod nem az, hogy a szeretetet keresd, csupán az, hogy megtaláld az összes gátat önmagadban, amelyeket ellene építettél fel.”

A szerelemnek Platón szerint különböző lépcsőfokai vannak. Mi jellemzi azt a szintet, amely a tökéletesség felé vezet?

„Akárhogy is írom le a szerelmet, akármit is mondok róla, ha szerelembe esem, csak zavartan hallgatok.
Bár a beszéd megvilágíthatja, a szerelem szavak nélkül mégis világosabb.
Ahogy a toll az írással haladt, a szerelemhez érkezvén maga is meghasadt.”

„Mi a szerelem? Ne keress magyarázatot. 
A csend az Isten nyelve, minden más csak gyenge fordítás. 
Csukd be a szavak ajtaját, és talán kinyílik a szív ablaka.”

A szavak valóban csupán vetületei a valóságnak? Lehetséges, hogy a dolgok képzete mozgat bennünket – ahogyan az Intelmek az uralkodóhoz című művében írta?

„Egy kert képzete juttat el minket a kertbe. Egy bolt képzete késztet arra, hogy elmenjünk a boltba. (…) Ezek a képzetek valamit takarnak. Ha azonban a valóság az, ami vonz és mozgat, és a képzet leple lehullt, nem kell többé csalódnod. Akkor csak a valóságot fogod látni, és semmi mást”

Az anyagi világ ezek szerint illúzió?

„Ez a hely egy álom.
Csak az alvó tartja valóságosnak.”

Akkor mi értelme az életnek?

„Ti, akik azt gondoljátok, hogy az életutatok véletlenszerű és céltalan, ne feledjétek, hogy minden lépés precíz bölcsességgel van megtervezve.
Minden találkozás, minden bánat, minden öröm, minden várakozás egymásba fonódó szálak, amelyek örökkévaló ruhádat alkotják.
Még azok a pillanatok is, amelyekről azt hitted, hogy elveszettek, rövidített utak voltak az igazságodhoz.
Egy tévedhetetlen író jelenlétében vagy, és egy olyan színházban, ahol egyetlen jelenet sincs értelmetlenül előadva.
Légy egy kicsit türelmes, és meglátod, hogyan válik a szomorúság az öröm kulcsává, a félelem a szabadság szárnyává, az éjszaka pedig a hajnalhoz vezető úttá.”

Üzenne még valamit az olvasóknak?

„Lehetőséggel születtél. Jósággal és bizalommal születtél. Eszmékkel és álmokkal születtél. Nagysággal születtél. Szárnyakkal születtél. Nem arra szántak, hogy mássz, hát ne tedd. Szárnyaid vannak. Tanuld meg használni őket, és repülj!”

Szabados Éva
Kép: Canva

Forrás: wikipedia.org, iti.mta.hu, moly.hu, tudasfaja.com, terebess.hu, citatum.hu, 365idezet.hu, atlantiszkiado.hu

A cikksorozat korábbi részei:

1. rész: "bár lett volna szívem mindenemet néked adnom..." – Poétikus találkozás Rabindranáth Tagoréval

2. rész: "Újrafonjuk szent kötésed…" – Friedrich Schillerrel a reményről

3. rész Hogyan lehet helyretolni a kizökkent világot? – Eszmecsere William Shakespeare-rel

Dzsalál ad-Dín Rúmi kötetei, például az Intelmek az uralkodóhoz, megtalálhatóak a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményében.