5. rész: Esztergom

A hagyomány szerint Szent István király szülővárosa, az első magyarországi érseki székhely a török hódoltság és a törökellenes harcok következtében csak 1763-ban tűnt föl a nyomdászat térképén. Az első officinát itt ugyanaz a Royer Ferenc Antal állította föl, akiben Eger első tipográfusát is tisztelhetjük. A következő évszázadban közel tíz nyomda működött itt. 1895-ben megközelítőleg 16 ezer lakos élt és négy nyomda szolgált az egyházi és világi székhelyen.

Budapesti kiadási hellyel, de az esztergomi Buzárovits Gusztáv nyomda- és könyvkötő műhelyben készült dr. Walter Gyula számos szent beszédének igényes kivitelű, nyomtatott változata. Közülük az 1900. évi Szent István napi több szempontból is figyelemre méltó. A címlapon olvashatjuk, hogy a keresztény magyar állam kilencszázadik évfordulójára készült, és a budavári Mátyás templomban hangzott el.

A címoldal verzójára került a tényleges nyomdahely. A sötét bordó, egészvászon kötés több más ismertetett kiadványhoz hasonlóan előtábláján aranyozással ékes, hátsó tábláján vaknyomással díszített. Az előtábla mintegy vésett hatású betűkkel cím- és szerzői adatokat tartalmaz. Baloldalon, az alsó harmadból három leveles növényi szár tör fölfelé, a bal fölső sarokban egymás alatt sorakozó kinyílt virágokig. A bal oldali szár jobbra ágazik, levelekben és egy lefelé konyuló virággal vérződik. A jobb alsó sarokba szedték a szerző nevét, tőle balra háromszor, csúsztatott vonalakkal aláhúzott, kinyílt virág látható.

A hátsó kötéstábla vaknyomású, egyenes oldalú keretében a sarkokat háromszögben indás, fonatos virágdíszítés tölti ki. A címlapon a téglalapos elrendezés része a középre igazított cím alatt a balra szedett alkalmi szöveg mellett elhelyezett kinyílt virág, lentebb a három levéldíszítés mellett az alkalmi beszéd időpontjával. A szerző neve alatt és a kiadási adatok fölött újabb leveles virágmotívum tűnik föl. A beszéd után, a 15. oldalon található még egy szerény, kétágú levéldíszítés.

Az alkalmi beszéd szerzője a selmecbányai születésű Walter Gyula (1855–1929) tanár, esztergomi kanonok. Az előállító esztergomi Buzárovits-féle nyomda és könyvkötészet alapja Horák Egyed 1850-ben települt könyves vállalkozása volt. 1877-től haláláig, 1883-ig Buzárovits Gusztáv állt az általa megvásárolt nyomda és könyvkötészet élén, majd a vállalkozást özvegye vitte tovább egészen 1907-ig. A nyomdaipari vállalkozás jogutóda még a 20. század közepi államosítás után is tovább működött.

Kis Krisztián Bálint

Forrás: Kis Krisztián Bálint tanulmánya a Magyar Grafika 2022/1. számából – az írást a szerző engedélyével adjuk közre.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Győr – Thewrewk István: Neveld önmagadat! (1897)
2. rész: Kolozsvár – Szabó Jenő: Versek (1893)
3. rész: Pozsony – Vásárhelyi József: A genfi „Réveil” (1917)
4. rész: Sopron – Berczeller Adolf (szerk.): Gutenberg-Emlék (1900)