Khuen Károly a Khuen-Héderváry család első sarjaként született 1849. május 23-án, az akkori Osztrák Császárság területén, Gräfenbergben (a város ma Csehországhoz tartozik). Édesapja belási gróf Khuen Antal, édesanyja Izdenczi Angelika bárónő volt.

A család rokoni kapcsolatban állt Viczay Héder gróffal, aki végakaratában egész vagyonát Khuen Károlyra hagyta, aki így Győr vármegyei földbirtokos lett Héderváron. Viczay Héder kérésére Khuen Károly 1874. december 3-án engedélyt kapott, hogy családneve mellé felvegye a Héderváry nevet, a belási nemesi előnevet pedig hédervárira cserélte, valamint a Khuen család címerét egyesítette a Viczay család címerével.

Khuen-Héderváry Károly középfokú iskoláit Pesten a piarista és Pécsett a cisztercita rend gimnáziumában végezte. Érettségi után jogi tanulmányokat folytatott a zágrábi akadémián. Diplomaszerzése után a zágrábi törvényszék gyakornokaként dolgozott. Politikai nézetei a Szabadelvű Párthoz vitték közel, melynek jelöltjeként a győrszigeti választókerületben mandátumot szerzett. Jótékony cselekedeteivel is felhívta magára a figyelmet: 1875-ben szabadi birtokából 12 hold földet a helyi plébániának, 10 holdat pedig az iskolának adományozott. Zámolyi majorját az urasági lakással és az udvartelekkel együtt felajánlotta katonai célokra, laktanyák építésére. Tette ezt annak ellenére, hogy őt magát jelentős károk érték: 1876-ban, hédervári kastélyában súlyos tűzvész pusztított.

Khuen-Héderváry Károly 1880-ban feleségül vette gróf széki Teleki Margit csillagkeresztes és palotahölgyet, akitől három fia született: Sándor és Károly. A kis Károly 1886-ban, 4 évesen elhunyt, 1888-ban született még egy fiuk, akit szintén Károlynak neveztek el.

Az uralkodó, Ferenc József 1882. február elején kinevezte a grófot Győr vármegye főispánjává. Tisztsége alatt jelentős szerepe volt abban, hogy a városban végre megépítsék a vízvezetéket. 1883 decemberében horvát bánná nevezték ki, mely tisztséget majdnem húsz évig viselte. 1891 áprilisában a kormány az aranygyapjas rend lovagja kitüntetést adományozta a grófnak.

Khuen-Héderváry Károly 1903. június 27-én lett először az ország miniszterelnöke, de politikai okok miatt még ebben az évben, augusztus 10-én lemondott. 1910. január 3-án ismét megbízást kapott kormányalakításra, így jött létre vezetésével az Országos Nemzeti Munkapárt, mely 1912 áprilisáig vezette az országot.

A gróf érdemeinek elismeréséül 1910-ben újabb kitüntetést, a Magyar Királyi Szent István rend nagykeresztjét kapta Ferenc Józseftől. Miniszterelnöksége után a hédervári uradalom igazgatása mellett mint a Főrendiház örökös tagja vett részt a közéletben. Elnöke volt a Győri Első Takarékpénztárnak. Győr városa 1912. március 15-én díszpolgárává választotta.

Khuen-Héderváry Károly 1918. február 16-án hunyt el Budapesten, tüdőgyulladásban.

Az egykori miniszterelnököt, az ország első zászlós urát, a horvát bánt, Győr vármegye valamikori főispánját és Győr város díszpolgárát először budapesti ravatalánál búcsúztatták el családtagjai, rokonai, ismerősei február 18-án.

Holttestét február 19-én szállították Hédervárra, és február 21-én temették el a Boldogasszony-kápolna melletti sírkertben.

A kiemelkedő politikus temetésén a megyei előkelőségek mellett gróf Tisza István miniszterelnök is részt vett.

A folyóiratok a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származnak, a Győri Hírlap 1918. február 19-i lapszáma, a Győri Hírlap 1918. február 20-i lapszáma, a Győri Ujság 1918. február 19-i lapszáma, valamint a Dunántúli Hírlap 1918. február 22-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Légrádi Szilvia

Felhasznált irodalom:
Torma Attila: Győr vármegye főispánjai
Magyar Nemzetiségi zsebkönyv I. – Főrangú családok
Győri Ujság, 1918. február 20. 2. oldal
Győri Hírlap, 1918. február 19. 1. oldal
Győri Hírlap, 1918. február 20. 3. oldal
Dunántúli Hírlap, 1918. február 22. 1. oldal

A címlapkép Dr. Petz Aladár: Győr Szabad Királyi Város Szentháromság Közkórházának múltja és jelene, 1749−1928 című kötetből származik.