Bálint Mihály Győr város díszpolgára lett

A Győri Hírlap rövid hírben közölte olvasóival, hogy Bálint Mihálynak, a „város bőkezű mecénásának” 1906. február 17-én, szombaton adják át a díszpolgárságról kiállított oklevelet.
Bálint Mihály 1841. január 25-én született Győrben. Gyerekként a Petőfi téri Evangélikus Tanoda növendéke volt. Szülővárosából fiatalon elkerült, és csak negyven év múlva tért vissza, már vagyonos polgárként. A kapcsolatot nem szakította meg teljesen a várossal, mivel 1884-ben a Győri Szeszgyár és Finomító Részvénytársaság egyik alapító tagja, illetve 1885-től a győri Evangélikus Egyházközség Szegény- és Árva Intézete felügyelőbizottságának elnöke lett.
1904-ben a Rába-szigeti (Radó téri) leromlott állagú színház helyett egy újnak a felépítéséhez 240.000 koronát adományozott a városnak. Győr közgyűlése 1904. november 22-én elhatározta, hogy jegyzőkönyvben megörökített köszönetet mond a felajánlásért, Bálint Mihály arcképét megfesteti közgyűlési terme számára, díszpolgárává választja, valamint a nevét az új színház falában elhelyezésre kerülő kőtáblára véseti.
A városi közgyűlés a győri festőművészt, Benes Pált kérte fel Bálint Mihály egykori törvényhatósági bizottsági tag arcképének megfestésére. Benes Pál örömmel fogadta a megtisztelő feladatot, mivel Bálint Mihály az egyik első gyűjtője volt műveinek, így szoros baráti szálak fűzték hozzá. A portréval 1905 májusára készült el, ám hivatalos átvételére csupán augusztus folyamán került sor, amikor a festményt elhelyezték a városi tanácsteremben. A nagyméretű (113x80,5 cm) olajportré klasszikus realista arcmás, amelyen Bálint Mihály kigombolt felöltőben ábrázolt alakja semleges, egyszínű háttérből bontakozik ki. A festő az élethű megörökítésre törekedett, és ennek megfelelően a fej minden egyes részlete gondosan, aprólékosan kimunkált (a képen).
A díszpolgári oklevél átadására 1906. február 17-én, fél tizenkettőkor került sor, amelyet egy törvényhatósági bizottsági tagokból és városi tisztviselőkből álló küldöttség nyújtott át.
Bálint Mihály lakására érve Wennes Jenő főjegyző a következő beszédet intézte a város díszpolgárához (részlet): „Nincs szebb, nincs nemesebb jutalom, mintha a polgár polgártársának érdemei előtt meghajolva, azt maga mellől ki- és felemeli és mint a polgári erények példányképét díszhelyre tesz. Nagyságod e ritka kitüntetés részesévé lett, mert Győr szab. kir. város összpolgárságának választottjai: a törvényhatósági bizottság méltónak ítélte arra, hogy Győr szab. kir város nagynevű díszpolgárai között foglaljon helyett. E kitüntetés annál értékesebb, mert a határozat egyhangúlag, közlelkesedéssel hozatott. Miénk a szerencse, hogy ennek a kitüntetésnek külső jelét: a díszpolgári oklevelet átadjuk.”
A díszpolgári oklevelet egy a város címerével ellátott, barna bőrtokban helyezték el, első lapján két gyönyörű alakkal, Benes Pál festőművész alkotásával. Az oklevél tábláját Pratsinger Ödön könyvkötő készítette Benes Pál rajza után, amely valóságos remekmű. Az előlap közepén egy korinthoszi oszlopon, amelyet egy babérfa hatalmas ága vesz körül, Bálint Mihály nevének kezdőbetűje emelkedik ki. A barna borjúbőr bekötésű tábla széleit virágdísz futja körül, a hátsó lap teljesen sima.
Maga az oklevél két pergamen lapot tölt meg, amely kartonra van húzva. Az első lapon egy női alak szerepel, különösen élénk szemekkel és eleven arcvonásokkal, aki egy lyrát tart kezében, mögötte egy férfi a színház függönyét húzza félre. A lábaiknál pedig a város címerét helyezték el. A másik lapon egy rózsafüzér képezi a díszítést, az alján pedig egy kis amorett alakja látható.
Az írásra Benes Pál latin betűket használt. A név kezdőbetűi díszes iniciálék. Az oklevél szövege a következő:
„Mi Győr szab. kir. város közönsége tudatjuk mindazokkal, akiket illet, vagy a jövőben illetni fog, hogy Bálint Mihály urat városunk közművelődése terén tanúsított, kiváló áldozatkészségében rejlő polgári erényeinek hálás viszonyozásául a mai napon tartott törvényhatósági közgyűlésünkben közlelkesedéssel Győr szab. kir város díszpolgárává megválasztottuk, s őt mindazon jogok, kiváltságok és szabadalmakban, melyekkel ezen város polgárait régi koronás királyaink, különösen pedig Mária Terézia királynőnk 1743. évi március hó 6-ik napján kelt kiváltság levele szerint megilleti vagy megilletheti részesíteni, közakarattal elhatároztuk. Minek hiteléül kiadtuk ezen díszpolgári oklevelünket.
Kelt Győrött, 1904. évi november hó 22., 23. és 24. napjain megtartott törvényhatósági közgyűlésünkben. Győr szabad s királyi városa nevében kiadta Zechmeister Károly kir. tanácsos, polgármester, Wennes Jenő főjegyző.”
Bálint Mihály a színészet mellett az irodalom, a képzőművészet, valamint a városi iskolai oktatást, illetve a szegény sorsú tanulókat is támogatta. Az első világháború alatt a hadiözvegyek, hadiárvák és hadirokkantak gyámolítása céljából alapítványt hozott létre.
Végrendeletében a városi irodalmi és művészeti életének támogatására 100.000 koronát hagyományozott. A szegények megsegítésére és a népkonyha működtetésére 13.000, az Evangélikus Iskola szociálisan rászoruló tanulóinak segélyezésére 6000, a hátrányos anyagi helyzetben lévő középiskolás diákok részére létrehozandó alapítvány számára 32.000 koronát adományozott. Győr városára hagyta a Czuczor utca 17-es szám alatti telket a rajta álló házzal együtt, azzal a megkötéssel, hogy amíg a testvérei élnek, addig az ingatlan használata, jövedelme őket illeti.
Mint a város díszpolgárát, a Városháza dísztermében ravatalozták fel. Díszes külsőségekkel, 1921. március 1-jén kísérték utolsó útjára.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Hírlap 1906. február 15-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.
Kiss Kitti
Felhasznált irodalom:
Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, 1999. p. 22.
Almási Tibor: Egy elfelejtett győri festőművész, Benes Pál (1867−1932). In. Arrabona 41/1−2. p. 236.
Győri Hírlap, 48. évf. 272. sz. (1904. november 23.) p. 2.
Győri Napló II., 4. évf. 39. sz. (1906. február 17.) p. 2.
Győri Hírlap, 50. évf. 39. sz. (1906. február 18.) p. 5−6.
A kép a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum tulajdona (leltári szám: K.55.92.1., fotó: Tanai Csaba Taca – Benes Pál: Bálint Mihály arcképe. 1905, olaj; méret: 113×80,5 cm), engedéllyel adjuk közre.

