Tomaj Ferenc, a győri Belváros utcáinak és tereinek névtörténetével foglalkozó, 1967-ben megjelent írásából tudjuk, hogy a tér több névváltoztatáson esett át. Kezdetben Országút utcai tér, Ferenc tér, Új tér, Új piac tér, Szedres tér, míg végül a jelenlegi Batthyány Lajos tér elnevezést kapta.

Elhelyezkedését tekintve észak felől lakóházak állnak, a keleti oldalán a Kiss János utcát, a déli oldalán pedig a Bajcsy-Zsilinszky utat szakítja meg. A tér nyugati oldalán Gárdonyi Géza író mellszobra található. A szépen gondozott park – amely a felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt kedvelt kikapcsolódást nyújt – mintegy 19.842 négyzetméter.

Maga a tér a „délkeleti sarokbástya helyén alakult. Valószínű azért tervezték és alakították ki térnek, hogy az 1820-ban megkezdődött bástyabontás során megzavart talajra ne kerüljenek új épületek. Az idők folyamán a teret különböző célokra használták fel. Az északkeleti sarkában sokáig lovarda működött, majd kertek (szedres) voltak rajta, azután pedig piac. Az 1907-ben megkezdett rendezés és parkosítás előtt állatvásártér volt. A tér neve is többször változott. A városrésznek Ferenc városra történt elnevezése idején, a XIX. század első negyedében Ferenc tér, de Országút utcai térnek is hívták. Az 1848–1849-i szabadságharc idején győri okmányai Új tér vagy Új piac térnek tüntették fel. Később 1907-ig Szedres tér a neve, ettől kezdve Batthyány tér. Az 1800-as évek első felében ezen a tájon volt Czech János polgármester fácánkertje, ami arról is nevezetes volt, hogy sok kőemlékét hordták itt össze a régi Győrnek.”

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Hírlap 1906. február 16-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Tomaj Ferenc: Győr utcái és terei. In: Arrabona, 1967. p. 325–366.
Petz Aladár: Győr Szabad Királyi Város Szentháromság Közkórházának múltja és jelene, 1749–1928. p. 284.
Győri Hírlap, 1907. február 16. p. 1.