A Back-malmok részvénytársasággá alakultak

A Győri Hírlap adott hírt arról, hogy 1910. február 7-én megtörtént Győrben a Back-család tulajdonában lévő gőzmalmok fúziója, a cégek pedig részvénytársasággá alakultak.
Az ausztriai származású gyáros, Back Hermann 1848-ban települt le Győr városában. 1875 májusában megvásárolta az egykori Fischer gőzmalom néven ismert gyárat, és költséget nem kímélve az őrlőköves rendszert hengerrendszerre állíttatta át. A mára már lebontott Hosszú utcai (ma Bartók Béla út) malmot a 19. század végére Dunántúl legnagyobb malmává fejlesztette.
Back Hermann nevéhez jelentős tettek fűződnek Győr életében. 1880-ban 100.000 Ft kamatmentes hitelt adott a városnak, szerepet vállalt Győr ivóvízhálózatának megteremtésében és az elesettek támogatásában. I. Ferenc József érdemei elismeréseként nemesi címmel, Győr 1896-ban honosság adományozásával ismerte el az ország érdekében kifejtett ténykedését. Az 1900-as évek végén visszavonult, és a Back Hengermalmot részvénytársasággá való alakítása után unokaöccsének, Richards Richárdnak adta át.
Győr fejlődésében és kereskedelmi életében mindig vezető szerepet játszott Back Hermann országos hírű hengermalma, amely nemcsak a város, hanem a munkásai sorsáról is gondoskodott egy nyugdíjintézet létrehozásával. A korabeli sajtó pedig minta gyártelepként emlegette a hengermalmot. Helyzete nagyon közelről érintette a várost, ugyanis amikor 1907 szeptemberében hatalmas tűz ütött ki, és az egész épületcsoport porig égett, az újjáépítés ideje alatt Győr kövezetvám jövedelme és a gabonavásárainak forgalma a felére csökkent. Ez a sajnálatos esemény jól szemléltette a malom nagy befolyását Győr forgalmára, kereskedelmi életére és az egész Rába-vidék gabonatermelésére.
A bégavári Back-család kezén három malom volt: Back Hermann győri hengermalma, a Back Bernát fiai szegedi gőzmalma és vízvezetéke, valamint az Árpád-gőzmalom Back Ernő Nyitrán. E három vállalat alakult részvénytársasággá 1910. február 7-én. A Back-malmok az egységes szervezet folytán egyrészt a hazai gabonapiacon döntő befolyást nyertek, másrészt malmaikat tovább tudták fejleszteni, tökéletesíteni.
Az alakuló közgyűlésen részt vettek Bécsből bégavári Back Ernő, az átalakuló cégek egyik nesztora, Szegedről bégavári Back Bernát és Győrből dunaréti Richards Richard főtulajdonosok, továbbá az összes részvényes részint személyesen, részint meghatalmazottjaik útján képviselve.
A közgyűlés Győrött a Back Hermann hengermalom irodahelyiségében zajlott, ahol Back Ernő elnökölt, a jegyzőkönyvet dr. Németh Károly ügyvéd, a győri cég jogtanácsosa vezette. Az igazgatóság tagjaivá bégavári Back Hermann, Back Ernő, Back Bernát és Richards Richárd részvényeseket választották meg. A felügyelőbizottság tagjai pedig Eisenstaedter Nándor, dr. Reis Richard bécsi, dr. Rózsa Izsó szegedi és dr. Németh Károly győri lakosok lettek.
Az alakuló közgyűlés befejezése után a három részvénytársaság igazgatósága alakult meg, és elnöklő taggá a győri részvénytársaság Back Hermann, a szegedi és nyitrai pedig Back Ernő igazgatósági tagokat választotta meg. Az ügyvezetéssel a győri társaság Richards Richard, a szegedi és nyitrai pedig Back Bernát igazgatósági tagokat bízta meg.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Hírlap 1910. február 8-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.
Kiss Kitti
Felhasznált irodalom:
Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, 1999. p. 18.
Torma Attila: Városrészek születése: Nádorváros, Jancsifalu I. kötet. Győr, 2022. p. 62-63.
Dunántúli Hírlap, 18. évf., 16. sz. (1910. február 8.) p. 2.
Győri Újság, 3. évf., 30. sz. (1910. február 8.) p. 4.
Győri Hírlap, 1910. február 8.
A kép a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti gyűjteményéből származik.

