A február elnevezésének eredete

Február latin neve a Februarius szóból származik, amely a februmból („tisztulás”) ered. Az ókori Rómában az év utolsó hónapja volt, amelynek zárónapja (Terminus) a befejezést és a lezárást jelképezte. A testi és lelki megtisztulás idejének számított. Februa ünnepéhez több kultusz is kapcsolódik, amelyek egyrészt a halállal, másrészt pedig a termékenységgel kapcsolatos szokásokat foglalják magukban.

A magyar katolikus hagyományok szerint február a Böjtelő hava, amely a farsangi időszak végét és a nagyböjt kezdetét jelzi. A meteorológusok Télutóként említik, míg a néphagyomány szerint az egyik legfontosabb időjárásjósló hónap. Úgy tartották, hogy a februári változékony idő hosszú telet, ugyanakkor termékeny esztendőt ígérhet.

Farsang: a jelmezes bálok és mulatságok időszaka

Manapság azonban a februárról inkább a farsang, a jelmezes bálok, a felvonulások és a mulatságok jutnak eszünkbe. Ez az időszak általában vízkereszttől (január 6.) egészen húshagyókeddig, illetve hamvazószerdáig tart, és hagyományosan a tél búcsúztatását, valamint a tavasz várását jelképezi. Magyarországon az egyik legismertebb farsangi esemény a Busójárás Mohácson, ahol maszkos alakok zajkeltéssel űzik el a telet és zárják le a farsangi mulatságokat.

Jeles napok februárban

Februárban számos jeles nap van, amelyek a vallási ünnepektől kezdve a népi hagyományokon át a természet és a mezőgazdaság fontos eseményeit jelzik.

Február 2.: Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
Február egyik legjelentősebb egyházi ünnepe, amely Mária tisztulásának emléknapja. A tél sötétsége és a közelgő tavasz fénye között képez átmenetet. A templomokban ezen a napon gyertyát szentelnek, amely az életet, a világosságot és az újjászületést jelképezi. A néphit szerint, ha ezen a napon enyhe az idő, a tél még sokáig elhúzódhat.

Február 3.: Balázs napja
Szent Balázs a tizennégy segítő szent egyike, a torokbetegségek védőszentje. Ezen a napon a katolikus templomokban Balázs‑áldást osztanak: két gyertyát keresztbe téve kérnek védelmet a betegségek ellen.

Február 5.: Ágota napja
Szent Ágota a tűzvészek és természeti csapások elleni védelem szentje. A hagyomány szerint ezen a napon imádságokkal kérik közbenjárását a házak és a termés megóvásáért. Több helyen a női tisztaság és az állhatatosság példaképeként is tisztelik. A népi hiedelem úgy tartja, hogy ezen a napon már „fénylik a tavasz ígérete”.

Február 6. és 9.: Dorottya és Apollónia napja
Dorottya napjához időjárási megfigyelések kötődnek: a népi időjóslás szerint, ha ezen a napon fagy, akkor enyhülés várható. Apollónia napja vallási jelentőségű, őt a fog‑ és torokfájás védőszentjeként tisztelik. A néphit szerint e napok az egészség megőrzésével állnak kapcsolatban.

Február 10.: Skolasztika napja
Szent Skolasztika ünnepe a lelki elmélyüléshez és a termékenység reményéhez kötődik. A hagyomány szerint ezen a napon oltóágat metszenek, hogy a gyümölcsfák bőséges termést hozzanak. A természet ébredésének első jeleit is figyelik ilyenkor.

Február 11.: Elek napja
Elek napjához szintén időjárási és termékenységi megfigyelések kapcsolódnak, a gazdák a tél erejének gyengülését figyelik.

Húshagyókedd
Húshagyókedd a farsangi időszak lezárása, a böjt előtti utolsó vigasság napja. A név is a böjt kezdetére utal, ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Farsangfarkának is nevezik ezt a napot, amikor még utoljára helyet kapnak a mulatságok. Sok helyen a tél elűzésének jelképeként farsangbábukat égetnek.

Hamvazószerda
Húshagyókeddet követően hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt időszaka, amely a húsvétot megelőző negyven böjti napot foglalja magában. Hamvazószerda és a hozzá kapcsolódó farsangi napok mozgó ünnepek, időpontjukat minden évben a húsvét dátuma határozza meg. Hamvazószerda a farsangi időszak végét jelöli, és végleg lezárja a mulatságokat. Nevét onnan kapta, hogy a pap a hívek homlokára hamuval keresztet rajzol, amely az emberi élet mulandóságát szimbolizálja. A hamu a bűnbánat és az alázat jelképe.

Február 14.: Bálint napja
Bálint napja eredetileg Szent Bálint emléknapja, aki a szerelmesek védőszentje. A néphit szerint ezen a napon választanak párt a madarak, ami a tavasz közeledtét jelzi. Napjainkban világszerte a szerelmesek ünnepeként tartják számon, Valentin-nap néven is szokták emlegetni.

Február 16.: Julianna napja
Julianna napja a keresztény hagyományban Szent Julianna vértanú emléknapja. A népi kalendáriumban időjárás-megfigyelő napként tartják számon. A hiedelem szerint, ha Julianna napján megszólal a pacsirta, akkor hamarosan közeledik a tavasz.

Február 19.: Zsuzsanna napja
Zsuzsanna napjához női és szerelmi jóslások kapcsolódnak. Egyes hiedelmek szerint ezen a napon már megjelennek a tavasz első biztos jelei.

Február 22.: Üszögös Szent Péter
Ez a nap elsősorban mezőgazdasági jelentőségű. Ilyenkor tilos vetni vagy szántani, mert a termés „üszögös” lehet.

Február 25.: Jégtörő Mátyás
Mátyás napja az egyik legismertebb időjósló nap. A mondás szerint: „Mátyás, ha jeget talál, töri, ha nem talál, csinál.” A nap a tél végének és a közelgő tavasznak jelképes hírnöke.

LSzimonetta
Fotók: Canva

Forrás: Wikipédia, Nevezetes napok, Lonely Planet, Budappest.com, Alon.hu, Funzine.hu, Tipplee.hu, MeseNapok.hu, Magyar Nemzet, kmmi.org.ua, fejerpatakysuli.edu.hu, Felvidek.ma