Pintér Bence polgármester és Borsi Róbert kulturális tanácsnok adta át a megítélt elismerést a következetes szakmai munkáért, emberséggel és elhivatottsággal végzett közösségi szolgálatért. Nehezen tudtuk meggyőzni arról Vargáné Nemesi Emmát, hogy vállalja el a bemutatkozó beszélgetést portálunkon, szavai szerint szívesebben marad a háttérben: pedig a közösségi terek valódi találkozási pontokká alakításában, a hagyományok megújításában, a város kulturális palettájának gazdagításában jelentős érdemeket szerzett.

Mi volt az első gondolata, amikor a kitüntetésről tudomást szerzett?

Bár tudtam a felterjesztésről, a már közeli ünnepség miatt úgy véltem, ha mellettem döntöttek volna, úgy biztosan kapok értesítést. De ami késik, nem múlik, röviddel a nevezetes nap előtt a kulturális osztályról kerestek telefonon, a számomra akkor meglepő jó hírrel. Korábban nem is gondoltam arra, hogy engem ilyen megtiszteltetés ér, és amikor tudatosult bennem, érthetően jóleső érzés fogott el, hiszen a döntésben illetékesek engem tartottak a Győr Közművelődéséért Díjra alkalmasnak. A második gondolatom az volt: győri vagyok, lokálpatrióta, nem a díjért dolgoztam, hanem mindig is fontosnak és természetesnek tartottam a városért, a városban lakókért nap mint nap cselekvést.

A döntéshozókon kívül kinek mondhat még köszönetet?

Elsősorban az igazgatómnak, dr. Horváth Sándor Domonkosnak, mert munkába állásom, 2013 óta szakmailag és emberileg is sokat köszönhetek neki, és ezt nem csak a kötelező udvariasság mondatja velem. Ha adódott volna lehetőség a díjátvétel után, akkor rajta kívül megköszönöm a városvezetésnek és a családomnak is. Valamint elmondtam volna, hogy ugyan én kaptam egy kitüntetést, de a tevékenységem sohasem csak egy ember munkáját tükrözi, mert természeténél fogva megköveteli egy egész csapat együtt gondolkodását. Lehet, hogy közhely, de csapatmunka eredményezte az én elismerésemet.

Miben nyilvánul meg az a bizonyos csapatmunka?

Intézményünk közművelődési osztályvezetőjeként széles körű munkakapcsolatokat kell a városon belül földrajzilag is különböző pontokon kialakítanom, amely érvényes a könyvtári telephelyeken, részlegeken túl a rendezvények szervezésére is. Nagyjából tizenkét kollégával vagyok napi szinten munkakapcsolatban, az elektronikus levelezés, a telefon, a heti rendszeres megbeszélések szerves részei a tevékenységünknek. Havi nagyjából húsz rendezvénnyel számolhatunk a kiemelt nagyrendezvényeinken kívül, el lehet képzelni, mivel jár ezek zökkenőmentes megszervezése. Közel hatvan közösségnek adunk teret, helyet, illetve vonjuk be őket a közös célok elérésébe.

A laikusnak is egész embert kívánó ez a feladatkör, sokszor a hétvégeken is. Mit szól hozzá a család?

Ezért is köszöntem meg a családomnak már az előbbiekben. A férjem a Vízügyi Igazgatóságon dolgozik, többdiplomás mérnök, a fiam tizenegyedik osztályos a Révai Gimnáziumban, nagyon jó tanuló, ha tehetik, szívesen részt vesznek a rendezvényeinken, mindenben segítenek és támogatnak. Ők tudják a legjobban, hogy a munkámat hivatásnak és egyben küldetésnek, missziónak is tekintem, elmondásuk szerint ezért is büszkék rám. Talán nem árt megemlíteni, hogy ez azért sem meglepő, mert lényegében a közművelődés területén családunk harmadik generációját képviselem. Nagyapám negyvenöt évnyi kiemelkedő könyvtárosi munkája elismeréseként kapott kitüntetést, és tanár édesanyám is állami kitüntetéssel ment nyugdíjba.

Tapasztalt munkatársként kérem, fogalmazza meg küldetése lényegét!

Alapvetően nem más, mint a közösségek szolgálata, az egyének részére a valahová tartozás közösségi érzésének elősegítése. Egy-egy színvonalas rendezvény pedig mindenképpen életminőséget javító tényező. Középiskolásként még divattervezőnek készültem, művészeti szakközépiskolát végeztem textiles szakon, a kreativitást talán onnan hoztam magammal. De utólag cseppet sem bánom, hogy nem sikerült a felvételim az iparművészeti felsőfokú képzésre, mert a sors más utat szánt nekem, mint a nem is kevésszer megvalósíthatatlan álmok művészi megvalósítását. Gyakorlatias ember vagyok, és ezt a képességemet jobban tudom kamatoztatni a közművelődés területén, általa sok-sok embert konkrét élményhez juttatva.

Mohay Gábor
Fotók: Márné Tóth Krisztina