A magyar kultúra napja Győrben

2026. január 22-én került sor a Városháza Dísztermében a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által, A magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségre. Hagyományosan ezen a napon adják át a Győr Művészetéért- és a Győr Közművelődéséért Díjakat. Az ünnepélyes rendezvényen az elismerések átadását az Újvárosi Művelődési Ház harmonikusan és színvonalasan megszerkesztett műsora övezte.
1989 óta január 22-én ünnepeljük A magyar kultúra napját, és emlékezünk meg arról, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz kéziratát. Ebből az alkalomból került sor idén is az ünnepségre, amelynek keretében a város vezetése a két nívós díj mellett – immár hagyományosan – a kulturális életben kimagasló tevékenységet folytató dolgozók munkáját is elismerte. A kiírás szerint a Győr Művészetéért Díj azon egyéni alkotónak vagy alkotó közösségnek adományozható, aki vagy amely a város művészeti életében végzett kiemelkedő munkájával környezetében megbecsülést szerez, vagy Győr város hírnevét gyarapítja; a Győr Közművelődéséért Díj pedig annak a személynek vagy annak a közművelődési feladatot ellátó közösségnek adományozható, aki vagy amely Győrben a közművelődés vagy a kultúra területén végzett kiemelkedő munkájával környezetében megbecsülést szerez. A magyar kultúra napján átadandó díjak évente együttesen legfeljebb három elismerésre javasolt részére adományozhatók, akik díszes oklevelet, emléktárgyat kapnak, valamint pénzjutalomban részesülnek.

Az ünnepélyen megjelent vendégeket elsőként Pintér Bence köszöntötte. „Minden évben január 22-én megállunk egy kis időre, és ünnepeljük nemzeti egységünk legfontosabb sarokkövét, a magyar kultúrát és annak születését” − kezdte beszédét Győr polgármestere. Kihangsúlyozta, hogy a 21. század digitális világa és főként a közösségi média szinte újraírta az életünket, ezek a változások pedig a kultúra minden területét elérték, egyúttal új szegmenseket is létrehozva. „De az is kiderült mára, hogy a minőségi, maradandó kultúra nem harsány – képes búvópatakként elrejtőzni, és szükség idején megjelenni.” Pintér Bence a magyarság mint lét kapcsán idézte Kölcsey megfontolásra érdemes borúlátó szavait, melyeket ugyan elfogadhatunk, de beletörődnünk nem szabad. A kultúra mindenhol, minden pillanatban ott van velünk és bennünk él; legyünk büszkék hagyományainkra és értékeinkre. Végezetül Márai Sándor szavai mentén mondott köszönetet a kulturális intézményeknek, alkotóknak és a különféle egyesületek, szervezetek kereteiben dolgozók munkájáért, valamint azért, hogy „Győr egyre erősebb közösséggé váljon”.

Borsi Róbert kulturális tanácsnok beszédét azzal kezdte, hogy ezen a napon „egyszerre hajtunk fejet múltunk előtt, és egyszerre emeljük tekintetünket a jövő felé”. Kultúránk örökségét nem csupán őriznünk kell, hanem ez a láthatatlan erő is köt össze: megtartott bennünket a történelemben, és ma is irányító, identitást adó erőként van jelen életünkben. „Ez a város mindig is a magyar szellem egyik otthona volt: a bátorságé, az alkotásé, a hit és a kitartás erejéé.” Megemlítette a kultúra közös felelősségét, hogy együttes erővel kell őriznünk és ápolnunk, hiszen egyben a jövő építőköveit is jelenti. Köszönetet mondott a kulturális intézményeknek ennek a kincsnek az őrzéséért, gazdagításáért, továbbadásáért, egyúttal hangsúlyozta azt az elkötelezettséget, amely biztosítja, „hogy Győr városa továbbra is olyan hely lesz, ahol a magyar kultúra nemcsak fennmarad, hanem virágzik is; ahol a múlt tisztelete és a jövőbe vetett hit együtt formálja közösségünket. … Mert ez az erő a magyar nemzet ereje.”

Ezt követően került sor az elismerések – díszoklevelek és a díjakkal járó, Hefter László és Hefter Brúnó üvegművészek alkotta emléktárgyak – átadására, amelyeket Pintér Bence polgármester és Borsi Róbert kulturális tanácsnok nyújtott át az idei kiválasztottaknak. Győr Művészetéért Díjban részesült Mézes Violetta színésznő, akinek neve fogalom a magyar színházi életben. Egy olyan művészé, aki nemcsak szerepeket formált, hanem generációkat nevelt, közösségeket épített és színházi pillanatokból életre szóló élményt teremtett. A Nemzeti Színház stúdiójában sajátította el mestersége alapjait, majd az Állami Déryné Színházban kezdte pályafutását. A Győri Nemzeti Színházhoz 1986 óta tartozik, 2024-től örökös tagként. Színpadi alakításai lenyűgöző gazdagságot mutatnak, a klasszikus drámák, kortárs művek, zenés darabok és gyermekelőadások világában egyaránt otthonosan mozog. Minden szerepében mélységet, árnyalatot és emberi igazságot hoz a színpadra. Nem csupán színésznő, ő a színház lelke, a történetek őrzője, a közönség bizalmasa. Mézes Violetta Győr város kulturális életében végzett kimagasló művészeti tevékenysége elismeréséül részesült a díjban.

Győr Közművelődéséért Díjat vehetett át Vargáné Nemesi Emma közművelődési szakember. Vargáné Nemesi Emma művelődésszervező és rajzszakos tanári végzettséggel rendelkezik. Szakmai pályafutását közművelődési munkatársként kezdte a Kovács Margit AMK-ban, majd onnan került át a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér munkatársi állományába. A József Attila Művelődési Ház irányítása, rendezvényeinek szervezése során megmutatkozott jó kapcsolatteremtő képessége, következetessége, embersége, proaktív gondolkodása. Több mint egy évtizedes munkája során hozzájárult Győr kulturális életének sokszínűségéhez. Fáradhatatlan munkájával kívánja biztosítani, hogy a könyvtár és a közművelődés szolgálatai valóban a közösség javát szolgálják. Az irányítása alatt működő közművelődési intézmények nem csupán programhelyszínek, hanem találkozási pontok lettek. Közművelődési osztályvezetőként végzett tevékenysége példaértékű. Szakmai tudása, rátermettsége, vezetői kompetenciája és embersége kiemelkedő. Vargáné Nemesi Emma kulturális szakember Győr város kulturális életében végzett kimagaslóan eredményes közművelődési tevékenysége elismeréséül részesült a díjban.

Posztumusz Győr Közművelődéséért Díjat érdemelt ki Scharek Béla László népművelő – az elismerést gyermekei, Scharek Ildikó és Scharek Zsuzsa vette át. Scharek Béla László 1946-ban született Münchenben, általános iskolás éveit azonban már Győrben töltötte. Kisgyermekként látszott, milyen tehetséggel bánik a hangszerekkel, különösen a harmonikával. Első együttesét 1992-ben alapította meg, zenéjével eljutott Európa több országába, sőt Algériába is. Második zenekarát, az Akkordeont, haláláig vezette. Több ezer kottát írt meg kézzel, amelyet mindenkinek külön-külön hangszerelt. Pályafutása során 9 évig volt a Petőfi Sándor Ifjúsági Ház igazgatója, e ház keretein belül felpezsdítette a város művelődését, mellyel a fiataloknak igazi kulturális gyűjtőhelyet hozott létre. Győr városa közművelődésének oszlopos tagja, munkássága, szervezőmunkája több generációnyi győrire volt hatással. Halála után volt tanítványai megalapították az ő nevét viselő Scharek Harmonika Egyesületet, amely célul tűzte ki a fiatal, tehetséges harmonikások felkutatását, kinevelését. Scharek Béla László népművelő Győr város kulturális életében végzett kimagaslóan eredményes közművelődési tevékenysége elismeréséül részesült a díjban.
Mára Győr sokszínű kulturális élete országos elismerést nyert el. A fesztiválok gazdag programjai egész éven át megtöltik a köztereket és az intézményeket. Mindez nagyrészt azon szakemberek érdeme, akik hivatástudatukkal nap mint nap azért dolgoznak, hogy életünk részévé tegyék a művészetet, az egyéni, a közösségi alkotás örömét, segítsék kulturális örökségünk megismerését, megőrzését és megújítását. A városvezetés ezért – köszönete elismeréseként – az idén is elismerésben részesítette az önkormányzat kulturális intézményeiben kiemelkedő színvonalú munkát végző munkatársakat.

Oklevelet kapott Csik Katalin, az Újvárosi Művelődési Ház gazdasági ügyintézője, aki precíz, lelkiismeretes munkájával segíti az intézmény működését a mindennapok során. Élő Tamás, a Győri Nemzeti Színház színpadmestere. Ő az a személy, aki a színházi produkciók hátterében biztos kezet és nyugalmat teremt a műszaki dolgozók vezetőjeként már több mint 13 éve. Munkája láthatatlan, mégis nélkülözhetetlen. Ez az elismerés a precizitásnak, az elhivatottságnak és a színházi szerepének szól. Gácsik István Zoltánné Irénke, a Generációk Háza üzemviteli alkalmazottja. Az ő és kolléganői munkáját dicséri, hogy a házba járó több ezer gyermek és felnőtt kifogástalan tisztaságban, rendben tölthet el értékes időt az intézményben. Alapfeladatain kívül részt vesz a nagyrendezvények lebonyolításában is, ha kell, dekorációt készít.
Kalló Dorottya, a Győri Filharmonikus Zenekar marketing koordinátora és programszervezője, aki kiváló szakmai felkészültségével, kreativitásával, trendkövető ötleteivel a fiatal és idősebb közönséggel is mindig megtalálja a hangot. Sokoldalúságát mutatja, hogy marketing feladatkörén túl a koncertek aktív szervezőjeként is tevékenykedik a társulatnál. Lelkes, kitartó, magas színvonalú munkájához emberségével, szorgalmával kivívta kollégái elismerését és szeretetét is. Kókai Attiláné, a Bezerédj-kastély technikai munkatársa lelkiismeretes munkájával már húsz éve hozzájárul ahhoz, hogy a művelődési ház látogatóit méltó környezet fogadja. Önálló munkavégzésével, igényes hozzáállásával, figyelmességével segít a kastélyról kialakult pozitív kép megerősítésében. Kovács-Vaderna Katalin, a Győri Szabó József Művelődési Ház gazdasági ügyintézője. Áldozatos, precíz, lelkiismeretes munkájával segíti az intézmény működését, feladatait mindig nagy szorgalommal, odaadással végzi.
Polczer Adél (a fenti képen), a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér munkatársa, aki 1994 óta a vármegyei könyvtár elkötelezett szaktájékoztatója. Empatikus, közösségépítő személyisége kulcsfontosságú a harmonikus légkör megteremtésében és az új kollégák mentorálásában. Emberi és szakmai minőségét az egész közösség tiszteli. Rozmánné Polgár Andrea, a Győri Balett közönségszervezője. Évek óta fáradhatatlan odaadással, kiemelkedő szakmai alázattal és példaértékű emberi hozzáállással dolgozik. Munkája és eredményei egyértelműen tükrözik elkötelezettségét; erősödő közösség, növekvő nézőszám és példaértékű szakmai kapcsolatrendszer fűződik a nevéhez. Surányi Soma, a Molnár Vid Bertalan Művelődési Központ rendezvénytechnikusa. Munkájának minőségét számtalan program bizonyítja, a hang- és fénytechnikáért felelős. Elhivatottsága garancia arra, hogy a rendezvények technikailag is méltóak az intézmény hírnevéhez.

Szabadvári-Farkas Zsuzsanna, a Rómer Múzeum közönségkapcsolati szakembere, grafikusa. 2011 óta dolgozik az intézményben, munkájában kreatív és innovatív, megbízhatóan, precízen és mély elkötelezettséggel végzi a rá bízott feladatokat. Humánus egyéniségéért, problémamegoldó képességéért és határtalan munkabírásáért nagy tisztelet övezi a kollégák körében. Szabó Péter, a Vaskakas Bábszínház színpadmestere. Majd 10 ezer előadáson szolgálta, segítette a produkciók létrejöttét, ikonikus alakja a társulatnak – ez sokoldalú munkája mellett varázslatos humorának is köszönhető. Ízig-vérig színházi figura, és ezt az is igazolja, hogy több előadásban színészként is láthatta a közönség. Szikonya Gabriella, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának munkatársa. 2012 óta dolgozik az intézményben, ez idő alatt segítőkész munkatársat ismertek meg személyében, aki feladatai mellett a levéltár különböző rendezvényein is aktív szerepet játszik.
Az ünnepséget az Újvárosi Művelődési Ház által a magyar kultúra napja alkalmából összeállított műsora vonta keretbe, amelyben közreműködött a Köcsögök és Dudák Hagyományőrző Egyesület; a Scharek Harmonika Egyesület két tagja, Fodor József elnök és Tóth István, a zenekar vezetője; Boross Kristóf Latinovits különdíjas versmondó, a Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium 12. a. osztályos tanulója, a Péterfy Vers Társaság alapító elnöke, aki 12 magyar költő verséből álló válogatást adott elő; valamint Baranyai István hegedűművész, prímás és cigányzenekara, melyben mellette fellépett Bangó Gyula (cimbalom), Csík Sándor (bőgő), Dani János (brácsa), illetve Baranyai Lajos (klarinét).
Szilvási Krisztián
Fotók: Márné Tóth Krisztina

