Dr. báró altorjai Apor Vilmos 1892. február 29-én született Segesváron, neves arisztokrata család sarjaként. Édesapja altorjai Apor Gábor, Háromszék megye egykori főispánja volt, aki később államtitkári méltóságot is viselt a király személye körüli minisztériumban. Egyenes ági leszármazottja Apor Péter főkirálybíró történetírónak, közeli rokonságban állt gróf Széchenyi Miklós korábbi győri püspökkel.

Apor Vilmos iskoláit részben Magyarországon, részben külföldön végezte: a kalocsai és a kalksburgi jezsuita atyák jeles növendéke volt. Az innsbrucki egyetemen teológiát hallgatott, és ugyanitt szerezte meg kitűnő eredménnyel a hittudományi doktorátusát is. 1915-ben szentelték pappá, mint újmisést Gyulára rendelte káplánnak főhatósága. 1917-ben lett a nagyváradi papnevelő prefektusa és tanára. Innen került 1918 szeptemberében a gyulai plébánia élére. Gyulai plébánosként 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, mikor a román katonák túszszedő akciója után az elfogott gyulai polgárok ügyében kieszközölte a túszok szabadon bocsátását.

A Győri Nemzeti Hírlap január 21-én, este 9 óra 25 perckor kapta az értesítést az új győri püspök kinevezéséről. A szerkesztőség azonnal összeköttetést keresett a gyulai plébániai hivatallal. A posta 9 óra 35 perckor kapcsolta a 76-os hívószámot, és néhány pillanat múlva a kagylóból tisztán csengően hallatszott egy végtelenül szerény hang. Tisztelettel és alázatossággal köszöntötték Győr új püspökét, és kifejezték örömüket, hogy Őszentsége a pápa személyében adott a győrieknek új püspököt. Győregyházmegye főpásztora válaszában áldását küldte a Győri Nemzeti Hírlap szerkesztőségének és a lap minden olvasójának, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy hamarosan Győr városába érkezhet.

Báró Apor Vilmosnak sok ismerőse volt a városban. A papság tagjai közül sokan találkoztak már vele az elmúlt esztendők egyházi eseményei során. Dr. Wrenkh Ede szemináriumi vicerektor, valamint Pammer Odiló bencés professzor személyes jó ismerősei voltak Innsbruckból.

Dr. Ragats Rezső káptalani helynök az egyházmegye nevében körlevélben közölte a papsággal az új megyés főpásztor kinevezését: „Örömmel közlöm Tisztelendő Testvéreimmel, hogy dicsőségesen uralkodó Szentséges Atyánk, XII. Pius pápa ő szentsége dr. báró altorjai Apor Vilmos gyulai apátplébános urat győri püspökké kegyeskedett kinevezni. Isten, minden jónak osztogatója, meghallgatta alázatos könyörgésünket, szálljon hát hozzá a hálaima: Benedictus Dominus, qui non amovit orationem nostram et misericordiam suam a nobis!

Három és fél hónapos imádságos várakozás után ünnepre készülünk, amikor új főpásztorunk átveszi Szent István alapította ősi egyházmegyénk kormányzását s bemutathatjuk neki gyermeki szívünk hódoló tiszteletét. Tudjuk a súlyos gondot, mely lelkére nehezedik: egész szeretett egyházmegyénk üdvösségének, papok és hívek megszentelődésének, a gondja az. De hiszünk a Szeretetben, mely kiválasztotta és élünkre állította őt. Hiszünk a szeretetben, mely közénk vezeti. S látom a szeretetet, amellyel egyházmegyénk őt várja. Annál melegebb ez a mi szeretetünk és örömünk, mert úgy érezzük, hogy hazajön közénk, hiszen egy évig, mint egyházmegyénk teológusa tanult az innsbrucki egyetemen, s mert melegszívű emberszeretetének híre eljutott már hozzánk.

Hitünk arra is megtanít, hogy bennünk végzendő munkájának eredménye nagyrészben függ tőlünk is, mindenekfölött pedig a kegyelemosztó Szentlélektől. Ezért készséges, engedelmes gyermeki szívet ajánlunk neki, imádságainkban pedig nem szűnünk meg mellette állani, hogy tovább építhesse kilencszázéves egyházmegyénket s benne a megszenteltek örökségét, Isten országát a magyar hazában.”

Apor Vilmost 1941. február 24-én, 49 éves korában, Gyulán szentelték püspökké, és március 2-án vonult be Győrbe. Serédi Jusztinián bíboros 1941 elején kinevezte a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé. A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után a kiszolgáltatottak védelmére kelt. 1945. március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette. Húsvéthétfőn, hajnali egy órakor belehalt sérüléseibe. A karmelita templom kriptájában temették el. 1986. május 23-án a győri bazilikában végső nyughelyére helyezték. 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.

A folyóiratok a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származnak, a Győri Nemzeti Hírlap 1941. január 22-i lapszáma, illetve a Győri Nemzeti Hírlap 1941. január 26-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Kiss Kitti

Felhasznált irodalom:
Győri Nemzeti Hírlap, 6. évf., 18. sz. (1941. január 23.) p. 1.
Dunántúli Hírlap, 49. évf., 4. sz. (1941. január 25.) p. 1.
Új Sopronvármegye, 3. évf., 16. sz. (1941. január 23.) p. 3.
Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr Városi Könyvtár, 1999. p. 16−17.