Nadia Maftouni ötvözi a művészetet és a filozófiát a klasszikus muszlim gondolkodók, különösen Al-Farabi, Szuhrawardi és Avicenna elméleteinek felelevenítésével és alkalmazásával. Művészetfilozófiai elveiket tanulmányozza, hogy megvilágítsa, hogyan szolgálhat a művészet az érthető igazságok és etikai elvek feltárásának eszközeként.

„Soha ne veszítsd el az utat

Ne veszítsd el a
bölcsesség illatának nyomát.

Miközben eme vadászaton jársz,
ne tévedj el.
...

Te vagy az utazó,
te vagy az út,
és te vagy a cél.

Vigyázz,
soha ne
téveszd el
az önmagadhoz vezető utat.”

Shihab al-Din Yahya Suhrawardi: A szerelem alkímiája

Tanulmányok

Maftouni tinédzserként a NODET (Kivételes Tehetségek Fejlesztéséért Nemzeti Szervezet) alapításának második évében az intézmény kiválasztott hallgatói közé került. Beiratkozott a Sharif Műszaki Egyetemre, és alkalmazott fizikát kezdett tanulni. Majd 1999-ben felvételt nyert a mashadi Ferdowsi Egyetem filozófia szakára. Egy évvel később, miután a családja Teheránba költözött, átiratkozott a helyi egyetemre. Ott szerzett diplomát, majd mesterfokozatot és doktori címet filozófia és iszlám teológia szakon. A filozófiai tanszék tagja lett, emellett a Yale Egyetem vezető kutatója is. Ezenkívül a History of Philosophy Quarterly szerkesztőbizottságának tagja.

A művészet hivatása

„Amikor kutatóként kezdtem dolgozni, az iszlám korszak filozófusai által megalkotott művészetelméletek nagyrészt ismeretlenek voltak. Ez különösen igaz volt az olyan filozófusokra, mint Al-Farabi, aki még a saját környezetében, Perzsiában sem volt ismert művészetfilozófusként. Ma ez már megváltozott. Remélem, hogy az én munkám is hozzájárult ehhez a változáshoz.” (Nadia Maftouni)

Al-Farabi művészetfilozófiájának 2012-es elemzésében Maftouni az utópikus művészetről ír, amelyben a művész érzékszervi és képzeletbeli formákat használ a boldogság ábrázolására, a közönséget a filozófiai erény és az erkölcsi felemelkedés felé vezetve. Elméleti esszéiben a zene etikai funkciójáról is szót ejt, miszerint a dallamos struktúrák, harmonizálva a racionális érvek érzelmi rezonanciájával, meggyőzik a lelket a helyes nézetekről, ezáltal csökkentve a kognitív torzításokat.

Maftouni és Nuri

Férje és alkotótársa Hossein Nuri, akit Maftouni akkor látott először, amikor a művész meghívást kapott a Sharif Egyetemre, hogy beszédet tartson a hallgatóknak. Ő azonnal beleszeretett, és „megkérte a kezét” az akkor már kerekesszékbe kényszerült Nurinak. A festőművész, drámaírót 18 évesen kínozták meg politikai szatírája miatt. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy többé nem tudta használni a kezeit és lábait. Művészeti tevékenységét mégsem hagyta abba. Szájjal fest, méghozzá gyönyörűen. Lelkületét jól kifejezi, hogy 2006 februárjában, a Jyllands-Posten Mohamed próféta karikatúrái elleni tüntetések során Szűz Mária gyönyörű ábrázolását helyezte a teheráni dán nagykövetség elé, békés módon fejezve ki tiltakozását, „hogy a csúnyaságra szépséggel válaszoljon”, ahogy ő fogalmazott. Az eset azonnal helyi és globális visszhangot váltott ki.

2019-ben Hossein Nuri „My Arms Flew” című filmje, amelyben Nadia-val együtt szerepel, a Jaipur Nemzetközi Filmfesztiválon a játékfilm kategóriában elnyerte a zsűri különdíját.

Kulturális hidak

Nadia Maftouni egyetemi munkája során igyekszik nemzetközi párbeszédet folytatni neves kutatókkal. 2021-ben megszólította Noam Chomsky filozófus−nyelvészprofesszort, a generatív nyelvtan elméletének megalkotóját. Az interjúban a 97 éves professzor kiemelte Irán gazdag történelmét és szellemi hagyományait, amely fontos része a világ kultúrájának. Szerinte amellett, hogy elengedhetetlen tanulni a jelenleg domináns nyugati civilizációtól, főként a tudomány, a technológia, a kultúra és a (részleges) demokráciák létrehozása terén, az irániaknak mindenképpen érdemes meríteniük a saját belső forrásaikból. Ezzel a „világcivilizációt” is gazdagíthatják.

Szabados Éva

Forrás: wikipedia.org, philpapers.org, iranianstudies.org, wikipedia.org_2, spiritualityandpractice.com