Nagyné Soós Katalin gyermekéveit Mezőörsön élte, a Révai Gimnáziumban érettségizett. Első diplomáját 1984-ben kapta, amikor elvégezte az Orvos Továbbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karának védőnői szakát. Férjhezmenetele által került mai életének központjába, Pázmándfalura. Jogász végzettségű lánya, Anita 1986-ban, a vegyészmérnök testvér, Xénia 1991-ben született. Férje, Nagy Imre Gusztáv agrármérnök, 18 évig volt a falu polgármestere. Védőnőként Pannonhalmán kezdett, később Töltéstava és Győrság, majd 2007-ben Pér következett, ahonnan 2024 novemberében ment nyugdíjba, de egy évet még rádolgozott.

Színész, orvos, mérnök, sportoló sok fiatal akar lenni. Hogyan lesz valaki védőnő?

Úgy, hogy már gyerekkorában elhatározta, hogy gyermekekkel, családokkal szeretne foglalkozni – válaszol a bemutatkozás után máris közvetlenül, fiatalos mosollyal. – Amikor a pályaválasztásra került a sor, mindjobban megerősödött bennem az elhatározás, hogy a családokkal történő együttműködést, a nekik való segítségnyújtást szeretném hivatásomnak tekinteni. Ezért jelentkeztem védőnőnek. Negyvenegy év tapasztalatával a hátam mögött mondhatom, hogy ma sem döntenék másként.

Sokat változtak ennyi idő alatt a munkája fő összetevői?

Mindig vegyes védőnői körzetben dolgoztam, tehát a területi védői munkám mellett iskola egészségügyi feladatokat is elláttam. Az idők során sokat változott a védőnői munka, ahogy közben a világ is változott. A hajdani papíralapú dokumentáció helyét a számítógépes program vette át, és a jelentéseket sem postán küldjük már, hanem e-mailben. A látogatások, tanácsadások rendszerén az idő múlása nem változtatott, azonban a családokhoz már kizárólag előre egyeztetett időpontban megyünk látogatni, és ők is időpontra jönnek hozzánk tanácsadásra, elkerülve ezzel a felesleges várakozást, illetve a zsúfoltságot a váróban. A feladatok tartalma változott, több az életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálat. Jelentős a különbség a csecsemőtáplálás terén is, régen kéthónaposan kellett a gyümölcs és a zöldség fogyasztását ajánlani a gyermekek szüleinek, most hat hónapig mindenképpen az anyatejes táplálás a javallott, csak ezt követően jöhet a hozzátáplálás.

Szerteágazó munkaterülete melyik részét kedvelte leginkább?

Talán a családlátogatást helyezném előtérbe, mert a gondozottak otthonában, a közvetlen találkozás alkalmával lehet kiépíteni a családokkal a bizalmon alapuló szakmai kapcsolatot. Akkor van idő az egyedi kérdések tudományos érvekkel alátámasztott megbeszélésére, megelőzve ezáltal az esetleges problémákat, betegségeket.

Milyen tapasztalatokat szerzett a szülők részéről a védőnő fogadtatását illetően?

Úgy érzem, hogy sikerült jó kapcsolatot kiépíteni a gondozottakkal. Munkám során nem volt védőnői gondozást elutasító családom. Bátran állíthatom, hogy szinte mindenütt tárt karokkal fogadtak. Bizalommal fordultak hozzám minden tekintetben, igyekeztem is mindenkit a legjobb tudásom szerint segíteni.

Előfordultak rendkívüli esetek a praxisában?

Igen, volt alkalmam például egy otthonszülésnél asszisztálni, amikor a közreműködésemmel sikerült világra segíteni az újszülöttet, mielőtt a mentő kiérkezett volna a helyszínre. A munkám során szomorúbb esetek is adódtak, sajnos, volt példa elhanyagolás miatt a családból történő kiemelés kezdeményezésére is.

Vannak-e máig tartó kapcsolatok a hivatásához kapcsolódva?

Persze, hiszen nemrég mentem ténylegesen nyugdíjba. Máig is úgy kapom a szülőktől a kérdéseket, mintha még aktívan védőnőként dolgoznék. Örülök neki, hogy nyugdíjasként tudok nekik segíteni, illetve az is örömmel tölt el, ha újszülött érkezéséről kapok hírt tőlük. Szeretettel gondolok minden egykori gondozottamra, mindenkire, akivel a munkám során kapcsolatba kerültem.

Mennyire érezte megbecsültnek az emberekkel foglalkozás sosem könnyű folyamatát?

Az erkölcsi megbecsülést, a pozitív visszajelzéseket egyaránt megkaptam a családok, az önkormányzatok, az iskolák és az óvodák részéről. Az anyagi megbecsülés az évek során sokat javult, néhány éve a védőnői fizetés is megkapta a régen megérdemelt státuszát. Tavaly nyár elején tudtam meg, hogy felterjesztettek a Dr. Petz Aladár vármegyei díjra, amit augusztusban meg is kaptam, a védőnők közül először. Ez a díj hatalmas megtiszteltetés a számomra, nagyszerű visszaigazolása annak, hogy a munkámat mások szerint is jól végeztem.

Néhány gondolatban kérhetünk-e összegzést: hogyan látja most önmagát?

Szeretettel tudok visszatekinteni negyvenegy év minden mozzanatára, szereplőire, kapcsolataira. Mindig arra törekedtem, hogy a tudásom legjavát adjam, ezért rendszeresen képeztem magam, 1996-ban családgondozói szakvédőnői, majd 2006-ban egészségügyi szakmenedzseri diplomát szereztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Az oktató védőnői képzettségemet pedig a védőnő hallgatók felkészítésében hasznosítottam. Büszke vagyok rá, hogy minden községben, ahol dolgoztam, beindítottam a helyi baba-mama klubot, és még nyugdíjas klubokban is tartottam egészségfejlesztés témakörben előadást. Ami pedig a jelent illeti, már több időt lehetek együtt a családommal, gyönyörködhetek az unokáimban, korlátlanul szervezhetjük a közös programokat. Élhetek a hobbijaimnak, az olvasásnak, a zenehallgatásnak, a nagy sétáknak, a kirándulásoknak és a síelésnek. Ez utóbbi miatt már nagyon várom január végét, hogy újra élvezhessem az osztrák sípályákat – mondta befejezésül Nagyné Soós Katalin.

Mohay Gábor
Fotók: Mohay Gábor (1. kép),  Nagyné Soós Katalin (2. kép)