A napokban többször süllyedt a hőmérő higanyszála egészen mínusz 10 fokig (vagy még tovább), így akinek szó szerint az orrát sincs kedve kidugni a tél jeges karmai közé, annak számos olyan zord körülmények között játszódó történetet tud kínálni a győri könyvtár, amelyhez csupán egy benti, meleg kuckóhely szükséges. Itt van például mindjárt A hóleány, Eowyn Ivey elbűvölő, hipnotikus hatású regénye, amelyben egy házaspár annyira vágyik gyermekre, hogy a képzeletük erejével világra hozzák – egy hókislányként. Az egyszerre egyedi és egyetemes mesevilágú történet imaginárius hatalmával ragadja magával az olvasót, hogy valamennyiünk életére kivételes hatással legyen. Hóból pedig mostanában nem lehet elég, És mindent betemet a hó persze Hidas Bence krimijében is, hogy elfedje azoknak a gyilkosságoknak a nyomait, amelyeket pedig két nyomozónak kellene minél előbb tisztán látnia az 1924 fogvacogtató telén zajló cselekményben.

A Harry Hole-sorozat 7. részében a norvég krimiíró Jo Nesbø igazán magasra teszi a (sí)lécet, ugyanis a Hóember nála nem egy jóságos figura, éppen ellenkezőleg, egy bestiális sorozatgyilkos, aki a tetthelyeken, az áldozatok mellett egy-egy hóembert hagy maga után. Az 1992-es dán Smilla kisasszony hóra vágyik című regényből 5 évvel később film is készült. Peter Høeg történetében egy kisfiú leesik egy havas koppenhágai háztetőről. De vajon hogyan került a mélységtől betegesen irtózó gyerek a magasba? Baleset történt vagy bűnügy? Ezt próbálja meg kideríteni a gleccserkutató Smilla Jaspersen, akit különlegesen szoros szálak fűztek a fiúhoz. A nagy svájci író, Robert Walser kötete két fontos kisprózai gyűjteményt tartalmaz (Nem, egészen más; Havazás), a szerző tárcanovella-művészetének emlékezetes darabjait, melyekben mély emberi részvét, a peremvidékek és peremfigurák iránti bánatos figyelem, önéletrajzi hitel, megrendítően együttérző ábrázolás, valamint minden művészi szemfényvesztéstől tartózkodó szemlélet vonul végig a lapokon. Aki pedig jóval rövidebb irodalmi alkotásokkal szeretne „áttelelni”, annak Győrffy Ákos versei ajánlhatók bátran: a Havazás Amiens-ben költeményei olyan személytelen tartományba vezetnek vissza bennünket, amely egyszerre meditációs tér és szakrális közeg – ahol ismét felismerhetők lesznek azok a koordináták, amelyek közt élnünk mégiscsak érdemes lehet.

Ha pedig mégis szeretnénk kimozdulni otthonról, pláne a sport területén hódolni a téli örömöknek, akkor – a szánkózáson, korcsolyázáson és hógolyózáson túl – mindenkinek talán a síelés juthat először az eszébe. A Síelni jó (de hogyan kezdjek hozzá?) címében hordozza belbecsét, Steve Eubanks és Robert LaMarche ugyanis valóságos síkalauzt nyújt át az olvasóknak a sí történetéről, felszereléséről, ruházatáról, etikettjéről, biztonságáról, valamint szaknyelvéről. Oktató jellegű könyvüket kezdőknek ajánlják, akik a síelés alapjait szeretnék elsajátítani, és megismerkedni a sporttal, mielőtt először felmerészkednének a lejtőkre. Schäffer János is a most próbálkozókhoz szól a Sí – Sport kezdőknek című kiadványban. A szerző többek között évig válogatott kerettag volt a sportágban, edzőként tevékenykedett, a sídiákolimpia versenyeit szervezte, kötete igazán autentikus lehet az érdeklődőknek. Januárban és februárban a családok mellett az iskolák is számos csoportot indítanak külföldi sítáborokba, ahol a diákok gyakorlott síoktatók felügyelete mellett, már fiatalon elsajátíthatják ezt az adrenalin növelő sportot. Jürgen Kemmler Síelése részletes edzéstervvel segít felkészülni, a Kis lavinatan című fejezet pedig életmentő tudással vértez fel, hogy később, egy esetleges vészhelyzetben pontosan tudjuk, mi a teendő. A hasznos információk mellett a szerző egyéni, mulatságos hangvételének köszönhetően egyben rendkívül élvezetes olvasmányt is kapunk a kezünkbe.

Walter Bucher és Werner Lippuner rendhagyó kötete 1017 sísport játékon és gyakorlaton keresztül kínál kézikönyvet tanároknak, edzőknek és versenyzőknek, ahol a gyakorlatok célja szerint találhatunk segítséget az önálló tanulás vagy éppen a csoportos síoktatás számára. Különleges idő- és térbeli kalandozásra hívja olvasóit Jeszenszky Géza és Neidenbach Ákos több mint száz év magyar sítörténetét áttekintő könyvében. A Lehet-e sízni a Kárpátok alatt? korabeli dokumentumokat, fényképeket válogat, valamint a precíz és pontos történeti áttekintés mellett anekdotákat, hiteles katasztrófatörténeteket is közread az oldalakon. Alapvető felszerelések és technikák kézikönyvét kínálja a Snowboard területén Greg Goldman: a felszerelés kiválasztásához, az alapok elsajátításához, a haladó technikákhoz (többféle stílusban), a biztonsági szempontok és veszélyforrások megismeréséhez, valamint a világ legjobb snowboard pályáihoz nyújt útmutatást. Zárásul pedig A havas sportok veszélyeire hívja fel a figyelmet a Felkai Péter szerkesztette kiadvány, amely részletesen tárgyalja a sí- és lavinabalesetek megelőzésének lehetőségeit, illetve a havas sportok űzése közben előforduló leggyakoribb betegségek megelőzését és gyógyítását. A kötet szakavatott szerzői számos további kérdésre is kitérnek, amit minden felelősségteljes egyéni sportolónak, szülőnek, csoportkísérőnek, tanárnak, edzőnek és oktatónak tudnia kell, és amelyeket ajánlatos továbbadnia a síelni indulóknak is.

Szilvási Krisztián
Fotó: Szilvási Krisztián