Vízkereszt ünnepe három evangéliumi eseményre emlékeztet: a napkeleti bölcsek / háromkirályok (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) látogatására, Jézus megkeresztelkedésére a Jordán folyóban, valamint első csodatételére a kánai menyegzőn. Ezen a napon több ismerős szokással találkozhatunk akár mi magunk is itthon, gondoljunk például csak a templomokban történő víz- és tömjénszentelésre, vagy a házak megszentelésére, amikor az ajtókra krétával írják fel az aktuális évet és a bölcsek kezdőbetűit, amely Krisztus áldását kéri a hajlékra, hogy megvédjék a lakókat a bajtól. De ilyenkor szokás a karácsonyfákat is leszedni, illetve régi népi tradíció szerint megejteni a háromkirályjárást, ahol a gyerekek királyoknak öltözve, csillagot hordozva járják a házakat, és verses−énekes köszöntőket mondanak.

Azonban, ahogyan a világ különböző pontjain, országaiban, nemzeteinél jócskán eltérőek a kulturális hagyományok, január hatodika sem mindenhol egyforma. Ezért talán érdekes lehet kicsit kitekinteni az országhatárunkon kívülre, hol, milyen érdekes szokásokkal találkozhatunk vízkereszt napján.

Vízbe ugró zenészek (Bulgária)

Bulgáriában a vízkeresztet (Jordanovden) egy látványos rituáléval ünneplik, amelynek központi eleme a jeges vízbe ugrás és a tradicionális tánc – a szertartás a kereszténység egyik legfontosabb ünnepéhez, Jézus megkeresztelkedéséhez kapcsolódik. A helyi pópa egy fakeresztet dob a folyóba vagy tóba, ami után férfiak serege veti magát a fagyos vízbe, hogy visszahozzák azt. Úgy tartják, aki elsőként éri el a keresztet, az egész évben egészséges és szerencsés lesz.

A hagyomány leghíresebb helyszíne az országban Kalofer városa, ahol a helyi lakosok már kora hajnalban a folyóhoz vonulnak. A férfiak itt nemcsak egyszerűen beugranak, hanem a Tundzsa folyó derékig érő jeges vizében, dobokkal és dudákkal (gajda) felszerelkezve, népviseletbe öltözve eljárják a tradicionális horo táncot, miközben a többi résztvevő nemzeti zászlókat lenget és népdalokat énekel. A kaloferi rituálé egyedisége miatt a város kérvényezte az esemény felvételét az UNESCO szellemi kulturális örökségének listájára is.

A medve tánca (Románia)

Egyes romániai falvakban vízkereszt környékén ősi, pogány gyökerű termékenységi rituálék zajlanak. A szertartások a természet újjászületését, a tél feletti győzelmet és a gonosz szellemek elűzését szimbolizálják. Ilyen például a medvetánc, ahol férfiak valódi, akár 40−50 kilogramm súlyú, vörös bojtokkal és díszekkel ékesített medvebőrbe bújva, dobpergés és sípszó ütemére lejtenek rituális táncot. A mozdulatok a medve cammogását, majd „halálát” és „feltámadását” imitálják, amely az évszakok váltakozását jelképezi. A „medvéket” kísérő „idomárok” és zenészek pedig házról házra járnak, hogy áldást és szerencsét hozzanak a lakóknak az új évre. A medvetánc Románia egyik legfontosabb kulturális exportcikke és turisztikai látványossága: a hagyományt az UNESCO szellemi kulturális örökségként is jegyzi, és január elején számos nemzetközi fotós és turista látogat Moldvába, hogy tanúja legyen a vízkereszt környéki záróeseményeknek. Egy másik szokás szerint pedig a gazdák megfenyegetik a terméketlen gyümölcsfáikat, hogy kivágják őket, mire a feleségek közbenjárnak értük, remélve a jó termést.

La Befana, a jóságos boszorkány (Olaszország)

Az olasz gyerekek nemcsak a Mikulást várják december 6-án, hanem az új év elején, január 5-én, 6-ra virradó éjjel La Befanát is. Ő egy seprűn közlekedő, idős „asszony” (jóságos, de néha ijesztő külsejű boszorkány), aki a kéményen keresztül érkezik, és a jó gyerekek zoknijába édességet, aszalt gyümölcsöt, kisebb játékokat, a rosszakéba pedig szenet (ma már ehető, fekete cukorkát) tesz. A legenda szerint La Befana annyira szereti a rendet, hogy mielőtt távozna, gyakran fel is söpri a házat. A történet szerint a napkeleti bölcsek (a háromkirályok) útközben megálltak egy idős asszonynál, hogy útbaigazítást kérjenek Jézushoz. Megkérték, tartson velük, de ő visszautasította, mert túl elfoglalt volt a házimunkával. Később megbánta döntését, és ajándékokkal a kosarában a bölcsek után eredt, de nem találta meg őket és a kisdedet sem. Azóta is vándorol a világban, és minden gyermeknél megáll, remélve, hogy az egyikük a kis Jézus. Az asszony neve az Epifania (vízkereszt görögül) szóból ered, amely az idők során alakult át a népnyelvben „Befana” formára.

A „Királyok tortája” (Franciaország és Spanyolország)

Franciaországban a Galette des Rois, Spanyolországban és Latin-Amerikában a Roscón de Reyes nevű süteményt, a „Királyok tortáját” fogyasztják január 6-án, a háromkirályok eljövetelének emlékére. A tésztába egy apró figurát (fève) vagy kis babot rejtenek – aki megtalálja, az egy napig „király/királynő” lehet és (papír)koronát viselhet. A sütemény Franciaországban leggyakrabban leveles tésztából készül, mandulás krémmel (frangipán) töltve, Spanyolországban kimondottan briós tésztából sütik, édes, kör alakú, és kandírozott gyümölcsökkel díszítik.

Mexikóban ugyanehhez a szokáshoz kapcsolódik a „Tamales-kötelezettség”. Itt aki a La Rosca de Reyes-ben, a koszorú alakú édes kalácsban megtalálja az apró Jézus-figurát (a hagyomány szerint a menekülő gyermek Jézust szimbolizálja, aki elrejtőzött Heródes katonái elől), annak nemcsak szerencséje lesz, hanem egy komoly feladata is, ő válik a gyermek „keresztapjává” vagy „keresztanyjává” (padrino). Ez a megtiszteltetés pedig azzal a kötelezettséggel jár, hogy ő lesz a házigazdája a következő nagy ünnepnek: neki kell megvásárolnia vagy elkészítenie a tamales hagyományos ételt és az atole nevű italt az egész közösség számára a következő ünnepen, a február 2-i Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (Día de la Candelaria), amely hivatalosan lezárja a karácsonyi időszakot Mexikóban.

Csillagénekesek (Németország és Lengyelország)

A Csillagénekesek (Németországban Sternsinger, Lengyelországban Kolędnicy) hagyománya mindkét országban a vízkereszthez kötődik, és a mai napig élő, népszerű népszokás. A két nemzet gyakorlata nagyon hasonló, gyökereik közösek. Az ünnep során gyerekekből, fiatalokból álló csoportok vonulnak házról házra, háromkirálynak öltözve, egy nagy bottal, amelynek a végén egy világító csillag van. Énekelnek, verseket mondanak és adományokat gyűjtenek szegény sorsú gyermekek (különösen a fejlődő országok) számára világszerte. A látogatás végén krétával írják fel a házak ajtajának szemöldökfájára a 2026-os évszámot és a C + M + B betűket (a háromkirályok, Caspar, Melchior, Balthasar kezdőbetűi, de a Christus Mansionem Benedicat − Krisztus áldja meg ezt a házat rövidítéseként is értelmezik). Németországban ezt az óriási jótékonysági akciót a Német Katolikus Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (Bund der Deutschen Katholischen Jugend – BDKJ) koordinálja. Lengyelországban a csoportok a királyok mellett más szereplőket (például angyal, ördög, pásztor) is felvonultatnak, itt a hangsúly erősebb a betlehemes játékokon és a jókívánságokon.

Almafa-ébresztgetés (Anglia)

Anglia egyes vidékein (pl. Sussex-ben) hagyományosan vízkeresztkor, január 5-én vagy 6-án (a „régi” naptár szerinti tizenkettedik éjszakán, január 17-én) tartják az „Apple Howling” (Almafa-ébresztgetés) vagy eredeti nevén Wassailing hagyományát: a gazdák almaborral öntözik meg az almafák gyökereit, a legöregebb fa ágaira pedig ciderbe áztatott pirítóst aggatnak a madaraknak (főként a vörösbegynek, a fa „szellemének”), énekelnek és botokkal ütik a törzsét, edényeket csapkodnak össze vagy puskával lőnek a levegőbe (régen), hogy elűzzék az ártó, gonosz szellemeket, és bőséges őszi termést biztosítsanak. Gyakran választanak egy „Wassail Királyt” vagy „Királynőt” is, akik a menetet vezetik az almáskertbe.

Női karácsony (Írország)

Az írországi Női karácsony (írül Nollaig na mBan) egy évszázados hagyomány, amelyet vízkeresztkor, január 6-án ünnepelnek. Az ünnepi időszak fáradalmai után ezen a napon a nők „kimenőt” kapnak, pihennek és szórakozni mennek, míg a férfiak átvállalják az összes házimunkát, beleértve a főzést és a takarítást, valamint a karácsonyi díszek leszedését is (a néphiedelem szerint aki ezt korábban vagy később teszi meg, arra balszerencse vár). Napjainkban a hagyomány újult erőre kapott, és már nemcsak a pihenésről, hanem a női szolidaritásról és a női teljesítmények elismeréséről is szól. A hölgyek ilyenkor összegyűlnek a barátnőikkel, lányaikkal és nőrokonaikkal a helyi pubokban vagy éttermekben, hogy közösen ünnepeljenek, teázzanak vagy vacsorázzanak. A legtöbb írországi vendéglátóhely különleges menükkel és eseményekkel készül a számukra.

A Mardi Gras fa (USA, New Orleans)

Az Egyesült Államok déli részén, különösen New Orleansban, a karácsonyi ünnepek hivatalos végét és a Mardi Gras (karnevál) szezon kezdetét január 6. jelenti. Ezen a napon egy modern, de annál népszerűbb hagyomány veszi kezdetét: a Mardi Gras fa feldíszítése. Ilyenkor sokan nem dobják ki a karácsonyfát, hanem a díszeket lila (az igazságosságot szimbolizálja), zöld (a hitet) és arany (a hatalmat) színű dekorációra cserélik, így alakítva át azt Mardi Gras fává. A karácsonyi gömbök helyét maszkok, koronák, udvari bolondok figurái, fleur-de-lis (stilizált liliom vagy írisz virág) szimbólumok és a felvonulásokon elkapott színes gyöngysorok (beads) veszik át. A csúcsdísz gyakran egy korona vagy egy nagy, színes masni lesz. A díszítés része lehet a King Cake-ből (királyi kalács, lásd a mexikói hagyományt) származó apró műanyag baba is.

Teveetetés (Puerto Rico és Argentína)

A latin-amerikai gyerekek nemcsak magukra gondolnak: január 5-én este kis dobozokba füvet vagy szénát készítenek az ágyuk alá vagy a cipőjük mellé, hogy a háromkirályok szomjas és éhes tevéit megetessék. Reggelre a fű eltűnik, a helyén pedig ajándékok, édességek várják őket. Puerto Ricóban a gyerekek a füvet egy cipősdobozba teszik, amelyet az ágyuk alá vagy a karácsonyfa mellé helyeznek. Bár a legenda szerint a bölcsek tevéken érkeznek, a trópusi országban a hagyományos ábrázolásokon és a felvonulásokon gyakran lovon ülve jelennek meg. Argentínában a hagyomány hasonló, de a tálalás módja eltér: a rituálé szerint a gyerekek este alaposan megtisztítják a cipőiket, majd az ajtó elé vagy a karácsonyfa alá teszik őket. A cipők mellé vagy azokba aztán füvet és egy tál vizet készítenek a tevéknek, hogy felfrissülhessenek a hosszú út után. A háromkirályok az éjszaka folyamán pedig mindezt ajándékokkal hálálják meg.

Szilvási Krisztián
Fotók: Canva

Forrás: Wikipédia, britannica.com, wantedinrome.com, visiturbania.com, spanishnewstoday.com, sortiraparis.com, historic-uk.com 1, efdss.org, ireland.com, historic-uk.com 2, visitmybulgaria.com, discoverpuertorico.com, mexperience.com, infinityauto.com, mardigrasneworleans.com, neworleans.com, romania-insider.com