Dr. Mulartz János Henrik és felesége hamvait a Zrínyi utcai kórház kertjébe szállították

Az első győri kórház megalapítása dr. Mulartz János Henrik nevéhez fűződik: az ő kezdeményezésére és anyagi támogatásával épült meg 1765−66-ban Újvárosban, a Kossuth utca 13. szám alatt a mai megyei kórház jogelődje, a Szentháromság Ispotály.
A Kossuth utcai kórház épülete régen és ma:

Dr. Mulartz János 1688-ban született Dürenben, 1727-ben már győri lakos volt, és katonaorvosként dolgozott. Feleségével, Neupauer Mária Teréziával együtt minden vagyonukat a kórházra hagyták. Végakaratuk tette lehetővé, hogy a szegényes ispotályból valódi kórház váljon. Az épület bejárati ajtaja felett márványtábla látható, melyen az alábbi felirat szerepel:
„Ezen házat a város telkén és hozzájárulásával dr Mulartz János Henrik győri várerődítési orvos és neje Neupauer Mária Terézia építették. Itt volt a Szentháromság közkórház 1895-ig.”

Mulartz János már az 1749. évi alapkőletételnél 320 forintot adományozott a kórház kápolnájában létesítendő kriptára, hogy ott majd feleségével együtt végső nyugalomra leljenek. Neupauer Mária 1766-ban hunyt el, férje pedig 1777-ben. Kérésüknek megfelelően a kápolna kriptájában temették el őket, ahol 100 évig nyugodtak.
Amikor 1895-ben, Nádorvárosban felépült az új pavilonos kórház (ma a Petz Aladár Megyei Kórház Zrínyi utcai telephelye), a Szentháromság intézményt oktatási célra adták át. A kórházkápolna kriptáját lebontották, s a gyakori áradások miatt a házaspár teljesen kilúgozott csontvázait az újvárosi temetőbe szállították.
A történetről a Győri Hírlap 1929. január 6-i számában olvashatunk részletesen (2. oldal):

A város közönsége Mulartz Jánosnak és feleségének díszsírhelyet kívánt adni az újvárosi temetőben, de a város tanácsa és az új kórház igazgatója, Petz Aladár legméltóbbnak azt találta, hogy a hamvak azok közt az alkotások közt pihenjenek, melyek alapítása a katonaorvos nevéhez fűződik. Így a házaspár földi maradványait 1929. január 5-én végleges helyére, a Zrínyi utcai kórház kertjébe vitték, ahol emlékművet is állítottak tiszteletükre (a címlapképen). Mulartz János nemcsak vagyonát, hanem egész életét is betegeinek szentelte. Minden percét 89 éves koráig azok mellett töltötte, akiknek vissza akarta adni egészségét, életét. Nevét és emlékét ma is kegyelettel őrzik.

A síremléken a következő felirat olvasható:
„Itt nyugszanak nemes Mulartz János Henrik dr. volt győri várerődítési orvos, kórházunk nagylelkű jótevője. Szül. Dürenben 1688. május 13-án, meghalt 1777. október 8-án. Neje nemes Mulartz János Henrik drné szül. Neupauer Mária Terézia szül. 1691, megh. 1766. Végakaratuk volt a régi Szt. Háromság közkórház kápolnájának kriptájában pihenni mely időközben lebontatván földi maradványaik 1929. január hó 5-én kegyelettel e helyre tetettek. Soha el nem múló hála őrizze emléküket.”
A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Hírlap 1929. január 6-i lapszáma, valamint a Dr. Petz Aladár: Győr Szabad Királyi Város Szentháromság Közkórházának múltja és jelene, 1749−1928 című kötet (2. és 6. kép) megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.
Légrádi Szilvia
Fotók: Szabó Béla (1. és 3−4. kép)
Felhasznált irodalom:
Dr. Petz Aladár: Győr Szabad Királyi Város Szentháromság Közkórházának múltja és jelene, 1749-1928
Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla: Győri képeskönyv
Győri Hírlap, 1929. január 6.

