Több régi épület egybeépítésével jött létre, mai barokk formája a 18. század 60-as, 70-es éveiben alakult ki. Eredeti neve Bezerédy-ház volt, a francia megszállás idején Bezerédy Ignác alispán tulajdonában állt az épület. A győri csata évében, a kismegyeri vereség után, 1809. augusztus 31-én itt töltött egy éjszakát a francia császár, Napóleon. Az épületet az esemény után nevezték el Napóleon-háznak, melynek falán emléktábla jelzi e történelmi eseményt.

Kisalföld, 1976. június 5.:

Az építményt először az 1617-es telekkönyv említi, építője Tiring várkapitány volt. 1703-ban már három ház állt a telken: az első Eszterházy Jánosnak, a győri helyőrség parancsnokának emeletes háza, a mellette lévő földszintes ház szintén Eszterházy birtokában volt. A harmadik ház Széchenyi Pál kalocsai érsek tulajdonában állt.

1767-ben Polgári József győri bíró vette meg az épületet, valószínűleg az ő idejében építették egybe a korábbi három házat, és kapta mai, kétemeletes formáját. Bezerédy Ignác alispán tulajdonába 1808-ban került, az ő házába érkezett a francia háborúk idején Eugéne de Beauharnais herceg, Olaszország alkirálya.

Emléktábla a ház építéséről:

Kisalföld, 1986. október 25.:

A barokk palota mai bejárata újabb eredetű, eredetileg nyugatról a harmadik ablaktengelyben nyílt a nagyszabású, szobrokkal díszített, hatalmas kapuja, melyet az 1890-es években bontottak le. Ezzel egy időben a ház teljes földszintjét átalakították, boltozatait lebontották, és üzleteket alakítottak ki benne. A homlokzatot a nem restaurálható eredeti kapu kivételével 1957−58-ban állították helyre Koppány Tibor tervei szerint.

Képeslap a Király utcáról a Napóleon-házzal (1899, Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, Helyismereti Gyűjtemény):

Képeslap a Király utcáról a Napóleon-házzal (1902, Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, Helyismereti Gyűjtemény):

Az épületben 1963 óta a Xántus János Múzeum (ma Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum) állandó képtára kapott helyet. A képtárban az első időszaki kiállítás Vedres Márk magyar szobrászművész alkotásait mutatta be.

Kisalföld, 1963. október 6.:

1969-ben arról tudósított a Kisalföld, hogy a Xántus János Múzeum képtára csak ideiglenes kiállításokra alkalmas. Dávid Lajos, a múzeum igazgatója arról nyilatkozott a cikkben, hogy állandó képzőművészeti tárlatot már régóta szándékoztak létrehozni, ahol a megye művészeinek alkotásait mutatnák be, és már megbeszéléseket is folytattak a Győr városi Tanáccsal ez ügyben:

„Tárgyalást folytattunk a Győr városi Tanáccsal a Napóleon-ház első emeletének átadására. Ha a házban jelenleg levő lakások megszűnnek, ezt az emeletet is bekapcsoljuk a kiállító helyiségek sorába, és a mai raktárral, teremmel együtt olyan tágas teret és annyi termet kapunk, hogy állandó képző- és iparművészeti kiállítást tudunk rendezni, és marad helyünk az időszaki kiállításokra is.”

Kisalföld, 1969. augusztus 27.:

Az ezt követő években a Napóleon-házban működő múzeumban számos kortárs magyar és nemzetközi kiállítás nyílt. Csak hogy párat említsünk: 1969 decemberében nyílt meg a Megyei Levéltár tárlata, 1971 augusztusában Kovács Margit kerámiaművész kiállítása, 1971 novemberében a Megyei Könyvtár értékei kerültek kihelyezésre, 1972 őszén pedig a 19. századi magyar képzőművészet alkotásait tekinthették meg a látogatók, ahol többek között kiállították híres költőnk, Kisfaludy Károly festményeit is.

Kisalföld, 1972. november 22.:

1973 júniusában a 20. századi magyar festészet kiemelkedő alkotóinak remekműveiből nyílt kiállítás, 1974 nyarán pedig Kolozsváry Ernő portfólióját tekinthették meg a képzőművészetet kedvelők. 1974-ben Madách Imre gyűjteményével gazdagodott a képtár.

Kisalföld, 1973. június 9.:

A Kisalföld 1977. március 16-i számában már arról olvashatunk, hogy a Városi Tanáccsal 1969-ben folytatott megbeszélések óta felszabadították a Napóleon-ház első emeletét, így lehetővé vált a képtár kiállítási területének kibővítése. Az elmúlt években 101 időszaki kiállítást (történetit, iparit, néprajzit, régészetit, irodalmit, képző- és iparművészetit) rendeztek az épületben. A látogatók száma 1968-ban 46 ezer fő volt, ez 1976-ra 115 ezer főre emelkedett.

Kisalföld, 1977. március 16.:

A Napóleon-ház tehát számos funkciót töltött be az évek során, szolgálta a győrieket lakásként, üzlethelyiségeknek adott teret, de elsősorban kulturális intézményként működött.

1988-ban Bor József elnökletével ülést tartott a Megyei Művészeti Tanács Győrben, a Kisfaludy Színházban. Három napirendi pont megbeszélésére került sor: a zsinagóga, a Napóleon-ház és a Műcsarnok sorsának alakulásáról vitáztak. A rendelkezésre álló szűkös anyagi helyzet miatt azt kellett eldönteniük a tagoknak, hogy a zsinagóga vagy a Napóleon-ház felújítása élvezzen-e elsőbbséget.

Kisalföld, 1988. május 24.:

Ugyan az ülésen megszavazták a Napóleon-ház felújítását, erre az évek során nem került sor. Az 1994-ben tervezett, az egész épületet átfogó felújítás elmaradt, és csak a homlokzat megújítása valósult meg.

Kisalföld, 1995. november 4.:

1997-ben az országban megreformálták az igazságügy szervezetét, melynek következtében több táblabíróságot létrehoztak hazánkban. 2003-ban terveztek Győrött is ítélőtáblát kialakítani, a város önkormányzata a Napóleon-házat ajánlotta fel erre a célra.

Azonban a Kisalföld 2003. május 24-i számában már arról olvashatunk, hogy a Napóleon-házat alkalmatlannak találta a Legfelsőbb Bíróság ennek a funkciónak a betöltéséhez:

Egy későbbi lapszámban (2003. június 13.) indokként az szerepelt, hogy az épületben nem fért volna el az ügyészség, és nagyon drága belső átalakításokra lett volna szükség.

Tehát a ház továbbra is kulturális intézményként működött (már amennyire a körülmények engedték), időszaki kiállításokban nem volt hiány az elkövetkező években. Viszont mivel a teljes felújítás elmaradt, az épület állapota lassan, de biztosan tovább romlott.

2007-ben arról tudósított a Kisalföld, hogy az önkormányzat a Norvég Alaphoz pályázik, hogy fel tudják újítani, át tudják építeni a Napóleon-házat, és a barokk palotából művészeti és kulturális központot hozzanak létre. A terv szerint kiállítóteret és konferenciák megtartására alkalmas helyiségeket szerettek volna kialakítani, információs iroda, valamint győri ajándéktárgyakat árusító üzlet is helyet kapott volna az épületben.

Kisalföld, 2007. szeptember 12.:

Sajnos ebből az elképzelésből sem valósult meg semmi. 2015-ben a Kisalföld rovata megjegyezte, hogy a ház állapota romos, funkciója nem végleges, keresik a hosszú távú hasznosításra való lehetőséget. Az épület egyre rosszabb állapotban van, amelynek csak az első emeletén működik a múzeumi képtár.

Kisalföld, 2015. október 14.:

Az ezt követő években az újságcikkek a Napóleon-házzal kapcsolatban szinte már csak az időszaki kiállítások időpontjairól adtak hírt. 2021 végén az épületet életveszélyessé nyilvánították, és kiköltöztették a Rómer Múzeum képtárát is.

Napjainkban a Napóleon-háznak „már csak órái vannak hátra”. A tető egy ponton beszakadt, az épület folyamatosan ázik. Ennek köszönhetően a könnyező gomba is felütötte a fejét, mely megeszi a több száz éves faszerkezetet, ami további strukturális romlást idézhet elő.

Kisalföld, 2025. szeptember 10. (a fotót Barki Andrea engedélyével tesszük közre):

2025-től a városvezetés keményen dolgozik annak érdekében, hogy elkészíttessék a helyreállítási terveket, és ezt követően az épület teljes rehabilitációja megtörténhessen, hiszen „a Napóleon-ház nemcsak Győr egyik legjelentősebb történelmi emléke, hanem az egész város szimbóluma is”.

A Napóleon-ház napjainkban:

Légrádi Szilvia
Fotók: Vas Balázs (1−2., 4., 19. kép)

Felhasznált irodalom:
Cziglényi László: Győr
Jenei Ferenc, Koppány Tibor: Győr
Kisalföld, 1963. 10. 06. p. 5. Megnyílt a győri Képtár: Vedres Márk emlékkiállítás
Kisalföld, 1969. 08. 27. p. 5. Két év múlva: állandó
Kisalföld, 1969. 12. 05. p. 5. A Megyei Könyvtár győri kiállítása: kirándulás a történelembe
Kisalföld, 1971. 08. 01. p. 5. Megnyílt Kovács Margit győri kiállítása
Kisalföld, 1971. 11. 02. p. 1. A hetvenöt éves Megyei Könyvtár értékei
Kisalföld, 1972. 11. 22. p. 4. A győri Xantus János Múzeum kiállítása: a XIX. század festői
Kisalföld, 1973. 06. 09. p. 9. A XX. század magyar festészete: kiállítás a győri Xantus János Múzeum képtárában
Kisalföld, 1974. 10. 20. p. 4. Győr megyei város tulajdonába került: a Madách-gyűjtemény
Kisalföld, 1976. 06. 05. p. 5. Amikor Napóleon itt járt: Győr múltjából
Kisalföld, 1977. 03. 16. p. 3. 1980-ban: textilipari múzeum: ásatások, népi műemlékek megóvása
Kisalföld, 1986. 10. 25. p. 5. Napóleon-ház: amiről egy épület regél...
Kisalföld, 1988. 05. 24. p. 5. A realitás legyen a bölcs tanácsadó: a megyei művészeti tanács üléséről
Kisalföld, 1995. 11. 04. p. 2.
Kisalföld, 1997. 02. 19. p. 2. Verseny a táblabíróságért
Kisalföld, 2003. 05. 24. p. 6. Alkalmatlan a Napóleon-ház
Kisalföld, 2003. 06. 13. p. 6. Telket adnak az ítélőtáblához
Kisalföld, 2007. 09. 12. p. 6. Norvég pénzt kérnek a Napóleon-házra
Kisalföld, 2015. 10. 14. p. 6. Nincs napirenden a ház renoválása
Kisalföld, 2025. 09. 10. p. 1., 2. Vészharang a győri Napóleon-ház felett