A mézeskalács rövid története

Az ünnepi desszert eredete az élelmiszertörténészek szerint is az ókorba nyúlik vissza. Egy nagyon megbecsült finomságról van szó, hiszen a méz hosszú időn át pótolhatatlan édesítőszer volt. Áldozati ételként is felhasználták, például az ógörögök a halott szájába tették, hogy így engeszteljék ki Cerberust, az alvilág mogorva őrét. De azt is feljegyezték, hogy Püthagorasz az élő állatok helyett állatformájú mézeskalácsot áldozott az isteneknek. Nyugat-Európában úgy tartják, hogy a 11. század végén sütöttek először mézeskalácsot, amikor a visszatérő keresztesek a Közel-Keletről elhozták a „fűszeres kenyér” receptjét. A gyömbér nemcsak finom volt, de olyan tulajdonságokkal is rendelkezett, amelyek segítettek az élelmiszer tartósításában. Ám egy francia legenda szerint az örmény szerzetes és későbbi szent, Nikopoliszi Gergely már 992-ben behozta Európába a mézeskalácsot.

A mézes figurák készítésének hagyománya egyesek szerint a 15. századra nyúlik vissza, az ember alakú kekszek sütése pedig a 16. századtól kezdve vált szokássá. Több európai országban annyira komoly szakmaként tisztelték a mézeskalács sütést, hogy képviselői céhekbe tömörültek. A 17. században pedig már csak az elismert profik készíthették el a süteményt, kivéve karácsonykor és húsvétkor.

Hazánk területén is nagy múltra tekint vissza a mézeskalács, már az aquincumi ásatásoknál több, sütésre használt égetett cserépformát találtak. Annak pedig, hogy a magyar ősi méhész nemzet, 11. századi írott nyomai vannak. Mai ismereteink szerint az első magyarországi céh 1619-ben alakult Pozsonyban, de Kassa is mézeskalácsos központnak számított a 17. században. 1713-ból ismert a debreceni céhek szabályzata, és talán a mai napig is Debrecen az egyik legjelentősebb központ, ahol évszázadok óta kiváló minőségben készítik a mézes finomságokat.

Honnan ered a mézeskalács házikó?

A leírások szerint a hagyomány Németországban kezdődött, ahol a díszített mézeskalács figurák után, valószínűleg az 1800-as években, megjelent az első ehető házikó (lebkuchenhäusle) is, amelyet a Grimm testvérek Jancsi és Juliska (Hänsel und Gretel) című meséje népszerűsített, bár vitatott, hogy a mese ihlette-e a házakat vagy fordítva. Ami bizonyosnak tűnik, hogy a mézeskalács házikó története Németországban kezdődött, és Nürnberg vált a sütés híres központjává.

A hagyomány a modern időkben is folytatódott Európában. Angliában a mézeskalács házikók díszítése a családok szeretett ünnepi szokásai közé került. Az Egyesült Államokban a német telepeseknek köszönhetően gyökerezett meg a mézeskalács házikók népszerűsége. Olyannyira megszerették, hogy több rendezvény, sőt Guinness-rekord is fűződik hozzá. 2013-ban például az amerikai Bryan városában (Texas) sikerült megdönteni az előző évben felállított világcsúcsot a legnagyobb mézeskalács ház kategóriában. A jótékonysági célú program bevételét egy kórházi traumaközpont javára ajánlották fel. Csak pár érdekes adat az óriási „házikóról”: az alapterülete 234 négyzetméter volt, a becsült kalóriaértéke meghaladta a 35,8 milliót, és többek között 2925 font (1327 kg) barna cukrot, 1800 font (820 kg) vajat, 7200 tojást és 7200 font (3300 kg) lisztet használtak fel az elkészítéséhez. A norvégiai Bergenben is minden évben hagyomány, hogy a közösség összegyűlik, hogy felépítsék a világ legnagyobb mézeskalács városát, a „Pepperkakebyent”.

Magyarországon a mézeskalácsfalu-építés vált népszerűvé, Zircen, a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóházban került bemutatásra a 40 épületet (lakóházakat, panziót, apátsági templomot, múzeumot, vasútállomást) ábrázoló kiállítás 64 alkotó munkája nyomán. Geresdlakon pedig immár 17. éve készítik el mézeskalácsból a település makettjét, a legapróbb részletekre is odafigyelve, a Német Klub Kulturális Egyesület jóvoltából.

Otthon is megünnepelhetjük a mézeskalács házikó napját, ha megpróbálunk készíteni egyet. Nagyobbacska gyerekekkel remek elfoglaltság lehet már a házikó megtervezése és a díszek beszerzése is.

Befejezésül álljon itt két recept, gondolva a gluténmentesen étkezőkre is.

Gluténmentes mézeskalács recept

Hozzávalók:

• 250 g méz
• 100 g margarin
• 100 g cukor
• 1 dl tej
• 600 g gluténmentes liszt
• 1 kk. szódabikarbóna
• 1 ek. mézeskalács fűszerkeverék
• 1 citrom reszelt héja

Elkészítése:

A mézet, vajat, cukrot, tejet állandóan kevergetve langyosra melegítjük. A süteményporba belekeverjük a szódabikarbónát és a fűszerkeveréket, citromhéjat, hozzáadjuk a mézes keveréket. Nem kell pihentetni, hanem rögtön kinyújtjuk lisztes deszkán kb. fél centi vékonyra, formákkal kiszaggatjuk, majd sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk. Előmelegített sütőben 200 fokon 5–10 percig sütjük.

Díszítés előtt mindig várd meg, míg a mézesek kihűlnek! A gluténmentes mézeskalácsot a szokásos módon díszíthetjük, ehhez leggyakrabban a cukormáz jön szóba. Gyorsan elkészül, olcsó, és a kicsiknek is öröm a közös írókázás.

Egyszerű mézeskalács recept

Hozzávalók:

• 36 dkg finomliszt
• 17 dkg porcukor
• 3 dkg vaj
• 2 teáskanál szódabikarbóna
• 1 késhegynyi fahéj
• 1 késhegynyi szegfűszeg
• 6 teáskanál virágméz (2 evőkanálnyi)

Elkészítése:

Az összetevőket berakjuk egy tálba, összegyúrjuk, és pihentetés nélkül azonnal nyújtjuk, szaggatjuk, majd 5–10 percig sütjük 175 fokon. Figyelgetni kell, nagyon hamar elkészül. Ha mogyoróbarna, akkor lesz jó! Kb. 60 darab készül ilyen adagból, de bátran lehet duplázni, egy délután alatt el tud fogyni. sütési hőfok: 175 °C, sütési mód: alul-felül sütés.

Tálalás: 1–2 napig érdemes állni hagyni, hogy picit összeérjen. Az egyszerű mézeskalács tálalása önállóan is gyönyörű látvány, krémes édességek vagy tea mellé is nagyon jó ötlet.

Aki szívesen merülne bele a sütés művészetébe, annak ajánlom figyelmébe a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményében is elérhető Díszes mézeskalácsok, Mézesbábok, sütemények és Mézeskalács című könyveket.

Szabados Éva
Fotók: Szabados Éva

Forrás: daysoftheyear.com; gingerbreadtraditions.com; wikipedia.org, mezeskalacsfalu.hu