1780-ban, Pozsonyban jelent meg a Magyar Hírmondó Ráth Mátyás szerkesztésében, aki – miután 1783-ban visszajött Győrbe lelkésznek – az új evangélikus templom építését segítette. Az evangélikus konventben lakott. Kazinczy Ferenc így emlékezett meg róla: „Egy hazafi sem tett többet a magyar nyelv és kultúra gyarapítására, mint ő.”

Az emlékmű avatása a győri városháza dísztermében kezdődött, ahol ünnepi díszgyűlést tartottak. A közgyűlésről és az avatásról a Győri Hírlap, 1937. december 14-i számában az első oldalon részletesen tudósított.

A városházán megtartott ünnepség után kezdődött az emlékmű felavatása. Az ünnepi beszédek után koszorúzást tartott a győri evangélikus egyházközség, a város, az Evangélikus Ifjúsági Egyesület, az Országos Luther Szövetség, a Kisfaludy Irodalmi Kör, a Dunántúli Hírlap, a Győri Hírlap és a Győri Nemzeti Hírlap szerkesztőségei. A Kovács Pál Irodalmi Társaság 15 pengőt jótékony célra adományozott.

Az emlékmű Lakatos Károly (1901−1958) építészmérnök alkotása, a rajta található bronz díszítések pedig Schima Bandi (1882−1959) nevéhez fűződnek. Az emlékmű felirata a következő volt: „Ráth Mátyás evangélikus lelkész 1749−1810, a magyar újságírás megalapítója. Mindennek kezdete, lassú s eredete, jár nehézség fontjával.”

Az emlékmű a háború alatt tönkrement, de 1964. december 7-én új emlékművet avattak. Az út építése miatt többször áttelepítették, míg végül a mai helyére, a Kossuth utcai körforgalom mellé került (1981-ben a Ráth nevet Rát-ra javították). 

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Hírlap 1937. december 14-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Győri Képeskönyv, p. 321.
Győri Hírlap, 1937. december 14. p. 1.