Sima, akadálymentes úton jutott el az olvasás, az olvasók szolgálatáig?

Végigjártam az ehhez szükséges lépcsőfokokat – kezdte indíttatásának történetét Szabó Judit. − A győri Révai Gimnázium után 1984 szeptemberétől már az akkori Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár Bajcsy-Zsilinszky úti gyermekkönyvtárában dolgoztam. Ezt követte a tízhónapos könyvtárkezelői tanfolyam, majd a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, Szombathelyen levelezőn elvégeztem a történelem−könyvtár szakot. A mi szakmánkban különösen fontos a lépéstartás a fejlődéssel, így további képzéseken vettem részt: például a számítógép kezelése, a felhasználók képzése, minőségmenedzsment a könyvtárban. Huszonnégy évvel ezelőtt kaptam meg a második diplomámat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtár szakán.

Feltehetően azt már nem gyermekkönyvtárosként vehette át…

Tíz évig kötött oda a munkám, mert 1994 nyarától a városi könyvtárba kerültem át mint szaktájékoztató, az akkori igazgatóhelyettes, Horváth Sándor Domonkos hívására, aki egyébként főiskolai csoporttársam volt. Rövidesen megkaptam az olvasószolgálati osztályvezetői kinevezést, lényegében ugyanebből a beosztásból megyek most nyugdíjba, de az intézmény 2013 óta a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér nevet viseli, amelynek az imént említett dr. Horváth Sándor Domonkos az igazgatója.

Mit takar az olvasószolgálati vezetői munkakör?

Azzal kezdeném, hogy mi szükséges hozzá: a szakmai tudás mellé bizalom, támogatás és az idők során sok-sok tapasztalat. Elsődleges feladatomnak a könyvtár szolgáltatásainak a kínálatát tekintettem, kissé hivatalos szárazsággal fogalmazva mindazokat, melyeket az olvasók nyitvatartási időben a könyvtár nyilvános helyein tudnak igénybe venni. Osztályról lévén szó, több munkaterületen dolgozó kolléga – segédkönyvtárosok, gyermekkönyvtárosok, szaktájékoztatók – együttes tevékenységét fejezi ki. A mai világban már otthonról elérhető kényelmi szolgáltatások, mint az online beiratkozás, online félretétel, előjegyzések, vagy akár a könyvkölcsönző automatákba kihelyezett példányok kezelése, is a munkakörünket képezik. Mindezek koordinálása, szervezése, a heti munkarend kialakítása sem elhanyagolható vezetői feladat.

Ennyi idő alatt sohasem kellett nehézségekkel megküzdenie?

Egy-egy adott helyzethez kellett mindig igazodni, és így megoldani a feladatokat. A rendkívüli nehézségek szerencsére a négy évtized alatt elkerültek. Annak köszönhetően, hogy mindig kiváló szakemberekkel dolgozhattam remek csapatban, ez volt az alapja a korrekt munkavégzésnek. Úgy vélem, alapvetően annak örülhettem, hogy mindenkivel megtaláltam a közös hangot, bármilyen összetételű volt a kollektíva – hiszen változások időnként óhatatlanul előfordultak.

Milyen érzésekkel, tervekkel mondott búcsút a munkahelyének?

Elégedett emberként megyek nyugdíjba, számvetést készítve úgy érzem, lelkiismeretes munka után köszönök el, és ezt a vezetőim és a munkatársaim is értékelik. Ezután önmagamhoz igazítom az életemet, de könyvtárlátogató és olvasó leszek továbbra is amellett, hogy élem a civil életemet. Mindig is közösségi ember voltam, a könyvtárosok szakmai egyesületének közel két évtizedig voltam vezetője különböző beosztásokban, helyi és országos szinten is tagja maradok a szervezetnek. Végezetül ezen túl bizonyosan több időm jut a kedvteléseimre, például utazásokra – zárta mondandóját Szabó Judit.

Mohay Gábor
Fotó: Szilvási Krisztián