Az akció egy nagyon is létező, súlyosbodó problémát helyez a figyelem középpontjába: az elektronikai hulladékok és az egyes eszközökben található hordozható elemek, akkumulátorok egyre növekvő tömege, veszélyessége. Elektronikai hulladéknak, röviden e-hulladéknak számít minden olyan gép, berendezés, amely árammal vagy elemmel működik, legyen az egy elromlott fagyasztószekrény vagy egy elavult tablet. Egyre több elektromos eszközt használunk a háztartásokban és a munkahelyeken egyaránt, így a keletkező hulladékhegy is egyre nagyobb.

Őrizgetés vagy kidobás? Ez itt a kérdés!

Vagyis mit lehet kezdeni az e-hulladékkal? Legjobb természetesen megszabadulni tőlük, de tegyük ezt körültekintően! Sok elektronikai eszköz olyan anyagokat tartalmazhat (például higany, ólom, kadmium stb.), amelyek veszélyesek, és súlyosan mérgezhetik a környezetünket, ha minden átgondolás nélkül kidobjuk őket. Legveszélyesebbek a hordozható elemek (gomb-, ceruzaelem, újratölthető akkumulátor stb.) és az ólomsavas akkumulátorok, mert a belőlük kiszabaduló anyagok súlyosan szennyezhetik a talajt, a vizeket, akár még tűz- és robbanásveszélyes helyzetet is előidézhetnek. Bánjunk velük körültekintően, és csak az erre kijelölt helyeken váljunk meg tőlük! A veszélyesség mellett az is szempont az összegyűjtésre, hogy újrahasznosítható anyagokat (réz, alumínium, arany) is tartalmazhatnak, persze csak nagyon kis mennyiségben, nem érdemes otthon bíbelődni velük.

Szabaduljunk meg tőlük!

A kuka helyett több lehetőség közül választhatunk: leadhatjuk hulladékudvarokban, MÉH-telepeken, esetleg az önkormányzatok által szervezett gyűjtéseken válhatunk meg a legkönnyebben az e-hulladéktól. Bizonyos esetekben a forgalmazóknak is lehet visszavételi kötelezettsége, illetve csereakciókon is leadhatjuk a régit. Hogy kell-e fizetni? Nem, sőt! Az e-hulladék leadása a kijelölt helyeken teljesen díjmentes. Ha pedig például hűtőt, nagygépet, IT-eszközt adunk le más hulladéktól elkülönítve, egyes helyeken ösztönző díjat kaphatunk (erről a helyszínen vagy a MOHU honlapján tájékozódhatunk).

A győri könyvtár szemléletformáló tevékenységgel támogat

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét 2009 óta igyekszik a környezettudatosságra fogékony emberek figyelmét egy-egy problémára irányítani. Ez az egyik legfontosabb kampány Európa-szerte, ami rendszerint novemberben csúcsosodik. Ilyenkor a lelkes önkéntesek egyszerű vagy kreatív akcióötletekkel csatlakoznak a felhíváshoz, hogy a közös cél, a hulladékcsökkentés vagy éppen az újrahasznosítás megvalósuljon. A 2025-ös akcióhét fókuszában az e-hulladék problémája áll, amelynek kezelésére Magyarország is elkötelezett. A felhíváshoz a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér is csatlakozott. Az eseményre plakátok, posztok, cikkek hívják fel a figyelmet egész héten. Ezekkel a győri könyvtár honlapján, online magazinjában, közösségi média felületein hírben, cikkekben, posztokban vagy videós formában találkozhatunk.

Az intézmény dolgozóit számos, a zöld szemlélet erősítő kezdeményezés is megcélozza. Ilyen volt a Digitális Nagytakarítás kihívás, amellyel a számítógépes munkavégzést szerették volna átláthatóbbá, átgondoltabbá tenni a rendrakás segítségével. Valljuk meg őszintén, a digitális eszközeinkre, kütyüinkre bizony ráfér néha egy kis takarítás, és a kihívás elfogadásával a résztvevők csak nyerhettek. Szintén a kollektívát érinti az a cserebere program november 25-én, amely a ruhacsereberék mintájára ezúttal háztartási kisgépekre és műszaki cikkekre – „minden, ami egy reklámszatyorban elfér” – hirdettek meg. Az izgalmas bolhapiaci hangulat mellett talán a feleslegessé vált hajszárító, vérnyomásmérő, botmixer is új gazdára találhat, de ha nem, az sem baj. A megmaradt eszközöket rászorulóknak juttatják el.

A győri könyvtár a látogatóit természetesen nemcsak megszólítani, hanem bevonni is igyekszik egy-egy akcióba. Ilyen volt a „Passzold vissza, Tesó!” elnevezésű mobiltelefon-visszagyűjtő kampány, amelynek a héten zárul le az őszi időszaka. A gyűjtődobozok azonban a jól megszokott helyükön maradnak, a tavaszi akcióig is folyamatosan „üzemelnek”.

Az újrahasznosítás mindig népszerű program. 2025. november 26-án, 10 és 12 óra között kézműves foglalkozás várja részvételre a szépkorúakat a Nyugdíjas Klubok Házában, ahol kötészeti hulladékból, leselejtezett könyvekből fognak barkácsolni. Talán a legfontosabb a legfiatalabbak „zöld” szemléletének alakítgatása, 2025. november 24-én, a Gyermekkönyvtárban előadáson ismerkedhetnek a hulladék útjával a résztvevők. A győri könyvtárban már lezajlott a selejtezés, nagyon ügyelnek arra, hogy a használhatatlanná vált gépek, berendezése, alkatrészek a megfelelő helyre kerüljenek.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér számára fontos, hogy a környezettudatosság és -védelem terén is példaértékű ötletekkel segítse olvasóit, követőit, munkatársait. Hírlevelekkel, „zöldítéssel”, csereberével, újrahasznosítással igyekeznek a zöld szemlélet továbbadásában, a tájékozódásban, az ötletelésben. Tartsanak velük! Tegyünk együtt a környezetünkért!

Tippeld meg! Válaszolj!

• Mennyi elektromos berendezést (kb. hány tonna) hoztak forgalomba 2022-ben?

• Mennyi elhasználódott elektromos berendezést sikerült ugyanekkor begyűjteni?

• Az e-hulladék mennyisége évente hány százalékkal növekszik?

• Melyik anyag található gyakran elektronikai eszközökben, amely nagyon veszélyes a környezetre?

• Miért a legjobb módja annak az, hogy megszabaduljunk a használhatatlan elektronikai eszközöktől, ha hivatalos gyűjtőpontokon leadjuk?

• Melyik szervezet foglalkozik globálisan az e-hulladék problémájával?

• Mi a legjobb módja a hulladékcsökkentésnek?

Helyes válaszok: 14,4 millió tonna – kb. 5 millió tonnát – kb. 2%-kal – ólom – szakszerűen kezelik – ENSZ több programja – tudatos vásárlás (nem veszek felesleget, nem választok akkumulátorosat, csomagolásmentest választok stb.) Forrás: szelektalok.hu

SzaSzi
Fotók: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér