Jakupcsek Gabriellával a találkozás mindig nevetéssel, megható pillanatokkal, tanulással teljes, könnyed stílusú, „roppant fontos beszélni róla” témájú, tabukat leleplező. Legújabb, Jóanyád! című kötete, A napos B oldal és a Csakazértis szerelem folytatásaként, akár egy trilógia 3. köteteként is felfogható. Nőnek lenni 40-en túl, a szerelem a B oldalon témája után a szülői szerep kerül terítékre. Miért fontos erről a nők számára oly természetes szerepről beszélni? Mert sokunkat érint ez a kérdés. Mert az anyaság megváltoztatja az életünket. Mert az anyák szerepe megváltozott. Mert a világ megváltozott. Mert aki anya, mindig anya marad. És mert az anya–gyermek viszony – bár nagyon bonyolult – mégiscsak a világ legszebb dolga. De hogyan legyünk jó anyák a B oldalon? A téma megállíthatatlan kérdések özönét zúdítja ránk, és a kötetben található interjúknak, pszichológusi reagálásnak is az a célja, hogy végre elgondolkodjuk ezeken.

Jakupcsek Gabriella három gyerek édesanyja, ma pedig már nagymama: olyan beszélgetőpartnereket szólaltat meg bemutatott könyvében, akik hozzá hasonlóan a feltett kérdéseket feszegetik, tovább fejtegetik, választ keresnek, példát adnak. A riportok között a középkorú gyerekvállalás, az egyedülálló szülők helyzete, a meddőség és az öregedés, a különböző családmodellek ugyanazt a kérdést járják körbe: milyen ma anyának lenni? Hogyan hatnak ránk a társadalmi változások, elvárások? Hogyan áll ma össze egy család? Hogyan funkcionál egy mozaikcsalád? Mitől tud jól működni?

Végre ki kell mondani, hogy a mítosz a „tökéletes anyáról” nem létezik. Látott már valaki tökéletes anyát? Ugye, hogy nem! „Azt látom magam körül, hogy a nők megfeszülnek, hogy megfeleljenek a különböző szerepekben, hogy családot tudjanak létrehozni vagy fenntartani.” Nem az a megfelelő kérdés, hogy milyen a jó anya! Az anyaságnak nem a tökéletességről kell szólnia, hanem a szeretetről. Az életünk eltérő, így az anyaság, a szülőség is lehet más és más, mégis jó. Az elkészült riportok a szülői kihívásokra koncentrálnak. A társadalmi elvárások, sztereotípiák, attitűdök elképesztő módon nyomasztanak bennünket, de hihetetlen sebességgel meg is változtak, a hagyományos beidegződések átíródtak: „A most 16 éves lányom 21 évvel a kisebbik fiam után született, olyan, mintha egy másik világba érkezett volna meg. Ez egyrészt nagyon izgalmas, másrészt a felmerülő problémákról nem beszélünk, nyilvánosan meg pláne nem” – meséli saját tapasztalatát Jakupcsek Gabriella.

A könyv készítésével kapcsolatban elárulja: „Sok-sok élettörténettel találkoztam, végül a könyvbe nyolc interjú került be. Nagyon nehéz volt a választás. Arra törekedtem, hogy olyan helyzetek, problémák szerepeljenek, amelyek nem teljesen egyediek, vagy éppen nagyon sok embert érintenek.” Jakupcsek Gabriella azt a problémát is megosztja a közönséggel, amely számára nagyon irritáló, hogy a közbeszédben rengeteg szó esik a családokról, de valójában a családok problémái nincsenek sem kibeszélve, sem megoldva.

A család évéről beszélünk, a családot szlogenben is használjuk, rengeteg álságos beszélgetés született, de mögötte nagyos sok a fájdalom, az illúzió, a hiány. Egyáltalán nem evidens, hogy mi a család! Egy gyerek két szülővel például az állatkertben sem kap családi kedvezményt. Az sem biztos, hogy a családoddal jóban vagy, lehet, hogy a mikroközösséged nem vér szerinti, de akkor mit értünk, kikből áll a család ma 2025-ben?

Azt már Nagy Roland állapította meg, hogy a rendkívül inspiráló könyv nemcsak az anyákhoz, a nőkhöz szól, éppúgy vannak érvényes gondolatai a férfiak számára is (a kötetben például Nyári Krisztián író, egyetlen férfi története is szerepel). Fantasztikus tudni, hogy valaki foglalkozik a tabuknak számító kérdésekkel, van, aki felnyitja a szemeket, kinyitja a füleket és megnyitja az elméket. Igyekezzünk befogadni, megfontolni azt, és talán a válaszok és a megoldások is megjönnek!

SzaSzi
Fotók: Szabó Béla