A három méter magas és kétméteres fesztávú alkotás a győri képzés jelképe. A klasszikus férfi alak, aki a feladatára összpontosít, és aki fölött korunk legmodernebb sporteszköze látható, „amely egyben az emberiség legrégibb vágyát hivatott teljesíteni”.

A kerek medence nagy részét kőhalmok, elnagyolt sziklahasábok töltik ki, melyek a föld lehúzó, gátló, zord erőit jelképezik. Ezek közül emelkedik ki egy kőtömb, tetején az elrugaszkodás merészségét szimbolizáló figura áll.

„Enyhén előredől, megbillenő fejével a mélységet méri, karját előre és magasba nyújtja. A már szelet fogott »sárkány« rúdjába kapaszkodik. Jól érzékelteti, hogy innét nincs már visszaút; az elragadó mélység, a csalogató kékség működésbe hozta erőit. Repülni vagy zuhanni! – csak ez a választás marad.” (Salamon Nándor)

A krómacél szobor bazalt talapzatának elkészítése Hofer Miklós (1931−2011) vezető tervező és Magyar Vilmos (1926−2011) főépítésvezető nevéhez fűződik.

Győri Műsor, 1981. március, 32. o.:

A szobor avatása a főiskola tanácstermében zajlott, ahol az alkotón kívül számos helyi vezető és főiskolai oktató is megjelent. A rendezvényen a művész pályáját dr. Tallós Elemér főigazgató-helyettes ismertette, majd ezután Varga Imre további terveiről beszélt a megjelenteknek.

Kisalföld, 1979. november 20. 1−2. o.:

Az egyetem területén kezdődő építkezések miatt az igazgatási épület előtt álló szobrot 2009. november 21-én egy ideiglenes raktárba szállították, majd 2010. november 8-án visszahelyezték az új épületek és a Hédervári út közötti parkba.

A folyóiratok a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származnak, a Kisalföld 1979. november 20-i lapszáma megtekinthető a győri könyvtárban.

Bedő Mónika
Fotó: Szabó Béla

Felhasznált irodalom:
Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla: Győri képeskönyv. Győr, 2021. p. 100.
Salamon Nándor: Szobornézőben : Varga Imre: Sárkányrepülő, 1979. In: Győri Műsor, 1981. 3. sz. p. 32-33.
Új szobor Győrött. In: Kisalföld, 1979. nov. 20. p. 1, 2.