Sokan gyűltek a győri „kincsesláda” köré, hogy betekintést nyerhessenek, és nem is csalódtak, hatásos volt a bemutatkozás, hiszen egy kvízjáték keretében a közönség közül jó választ adók rögtön az újdonsült kötet egy-egy példányával gazdagodhattak. Akik nem jutottak könyvajándékhoz, azok tudásban gyarapodhattak, a kérdések segítségével jobban megismerhették a Győri Értéktár Bizottságtevékenységét és a győri értékekkel kapcsolatos érdekes tények közül jó néhányat. A rövid kérdezz-felelek játékból kiderült például, hogy a kötetben 42 értékkel találkozhatunk, ez a szerkesztés lezárulása óta már 50-re bővült, vagy hogy a Győri Értéktár Bizottság 2021. március 15-én alakult, és 8 tagja van. Szlogenük – egyben a hitvallásuk összefoglalása – a kötet címében is szereplő mondat: Örökségünk a jövőért! A játékmester az önkormányzat munkatársa, Feketéné Kovács Zsuzsanna volt.

A kvízes felvezetés után a bizottsági tagok osztották meg gondolataikat a szép, színes kiadványról. Szeles Szabolcs hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül fizikailag létező kincsekre kell gondolni, amikor az értéktár szóba kerül. Törvényi rendelkezés hatására kezdték meg a munkát, óriási lelkesedéssel fogtak a feladat elvégzéséhez, ami a felterjesztők támogatása nélkül nem ment volna.

Dr. Horváth Sándor Domonkos rámutatott, hogy győriként milyen szerencsések vagyunk, annyi érték mellett megyünk el vagy használjuk (például a Városháza gyönyörű épületét) nap mint nap. De fontos észrevenni, hogy míg a digitális térben a nagyvilág történéseiről könnyedén tudomást szerzünk, addig alig tudunk valamit a közvetlen környezetünkben lévő, kiemelkedő jelentőséggel bíró, tehát értékes dolgokról. Egyik példaként a győri könyvtárban őrzött Ecker János által írt naplókat hozta fel, melyek fennmaradásának története is izgalmas, de az, hogy fontos történelmi pillanatok – 1848. március 15-e – győri eseménytörténetének valós idejű tudósítója, emiatt különleges kincs. A másik említésre méltó példa a helyi Streibig nyomdából 1728-ban kikerülő kalendárium, amely Győr első nyomtatott dokumentuma volt.

Hogy pontosan mit is értünk „érték” alatt, és mi kerülhetett be az értéktárba, ez komoly dilemmákat vet fel – mutatott rá Bana József. Hangsúlyozta, hogy ezek javaslat alapján kerülnek be az értékek közé. Természetesen nem minden javaslat megy át a szűrőn, de olyan is van, amely alaposabb kiegészítés, indoklás következtében már megállja a helyét. Az eddig végzett munkának az egyik tanulsága éppen ez, hogy sokszor a sikertelen előterjesztéseken érdemes finomítani, átgondolni. A másik, hogy az értékek palettája nagyon sokszínű, éppen ezért nem lehet az egyenrangúság szempontjából sem vizsgálni, mind más-más miatt fontos, a természeti értékektől kezdve a tárgyakon, épületeken keresztül egy-egy személy életművéig terjedhet. Ez utóbbi újabb kérdéseket generál, hiszen számos híresség került kapcsolatba a várossal, de ki és mi alapján kerülhet fel a listára. Fő szempontként azt határozták meg, hogy egy-egy személy városhoz kapcsolódó tevékenységét kell figyelembe venni, mint például Kossuth Lajos esetén. Rávilágított, hogy nem kell mindig megvárni, hogy valami történelemmé váljon, erre is akad példa. 

Dr. Horváth Sándor Domonkos viccesen azt is el tudná képzelni, hogy a Bergmann-féle franciakrémes is felvételt nyerjen az értéktárba. Az nem árulta el, hogy hozzálátott-e már az előterjesztés kidolgozásához. Az értéktár tagjai minden esetre abban bíznak, hogy a győrieknek inspirációt jelent ez a kötet, mert Győrnek óriási tartalékai vannak még. Arra bíztatják a városlakókat, hogy újabb értékekkel gazdagítsák Győr képzeletbeli „kincses ládáját”, javaslattevő ugyanis bárki lehet. A részletek a város honlapján megtalálhatók (és a kötetből is megismerhetik).

A Győri Értéktár – Örökségünk a jövőért című kötet pályázati pénzből valósult meg, ezért könyvesbolti forgalomban nem kapható, de a könyvtárban elérhető és Győr Megyei Jogú Város Kulturális Irodájában is hozzá lehet jutni ingyenesen.

Kedves Olvasó! A könyvbemutatóról „átmentett” kérdésekkel Ön is próbára teheti, hogy mennyire ismeri a város értékeit. A válaszokat a cikk végén találja! Lesni nem ér!

Melyik az az érték, amelyik elsőként került a győri értéktárba, majd a vármegyeibe is bekerült, tehát mindkettőben szerepel?

Ki az a győri orvos, akinek a nevéhez fűződik egy világhírű találmány, a gyomorvarrógép? 

Ecker János kereskedő, tisztviselő kúriája a korabeli elit találkozóhelye volt. Melyik városrészben található az Ecker-villa? 

Mi volt az értéktárba bekerült Skoppál József foglalkozása? 

Agyőri jogászképzés régmúltra tekint vissza, 1776 kezdődött, majd a történelem úgy hozta, hogy hosszú szünet után csak a 20. században folytatódott Győrben a jogászok képzése. Mikor?   

A magyar köznevelés történetében leghosszabb ideje, hat évtizede megrendezett, országhatárokon is túlnyúló tanulmányi verseny is Győr városához kapcsolódik. Melyik ez a verseny? 

Bercsényi-iskolába számos ötkarikás sportoló végzett. Az iskolában a róluk szóló emlékfal 1985 és 2025 között idézi fel az ott végzett olimpikonokat. Tippelje meg, hány bercsényis vált olimpikonná! Említsen egy-két nevet is!

A város nyugati peremén található 22 hektár kiterjedésű nádas is része az értéktárnak, botanikai, zoológiai tájképi szempontból gazdagítja azt. Mi a neve a területnek? 

Megfejtések: Insula Luterana – Petz Aladár – Ménfő – fotográfus, az első állandó győri fényképészműterem megalapítója – 1995-ben a Széchenyi Egyetemen – Kazinczy Szépkiejtési Verseny – az emlékfalon 50 bejegyzés szerepel, de van, aki több olimpián is részt vett, néhány név: Csollány Szilveszter, Borkai Zsolt, Jakabos Zsuzsa – Bécsi úti nádas

SzaSzi
Fotó: Szabó Béla