Úgy hitték, hogy ezen az éjszakán a halottak lelkei visszatérnek a Földre, és a világ élői és holtjai közötti határ elvékonyodik. Az eltávozott lelkek addig barangolnak, amíg nem találnak vissza eredeti lakhelyükre. Az emberek tüzeket gyújtottak, maszkokat viseltek, hogy elriasszák a rossz szellemeket. A kelták az újévet november elsején a Samhain-fesztivál keretében ünnepelték. Ők több istent imádtak, de a legfontosabb számukra Samhain volt. Ő jelképezte az emberek számára a termékenységet, a munka szeretetét és a bőséget.

Halloween szimbóluma − hosszú évszázadok óta − a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak. Jack a hiedelem szerint egy részeges, leleményes kovács volt. Iszákos életmódja miatt nem engedték be a mennyországba, de a pokolba se juthatott. Így kapott egy izzó fadarabot, hogy ne tévedjen el: Jack a mécsest egy kivájt fekete retekbe (más források szerint répába) tette be, és azóta bolyong lámpásával a mennyország és a pokol között.

A 19. században az ír és skót bevándorlók magukkal vitték hagyományaikat Amerikába. Itt új szokásokkal keveredett: megjelentek a tökfaragások, az édességgyűjtés („Trick or Treat”) és a jelmezes bulik. A tökfaragás eredetileg répából készült (Írországban), de az USA-ban a tök jobban elérhető volt, így vált szimbólummá.

Keresztény hatás – Mindenszentek és Halottak napja

A 7–8. században a kereszténység terjedésével a pogány szokások beolvadtak az új vallási ünnepekbe. III. Gergely pápa a IV. Bonifác által bevezetett, eredetileg május 13-án tartott mindenszentek ünnepét áthelyezte október 31-re. Később az egyházi hagyományban november 1-re került mindenszentek, november 2-re pedig a halottak napja, 31-edike pedig mindenszentek előestéje lett. Az azt megelőző estét All Hallows’ Eve-nek nevezték („minden szent estéje”). Ebből az angol kifejezésből alakult ki később a Halloween szó.

A mindenszentek ünnepe és a halottak napja a kegyelet ünnepe, emlékezés halottainkra, szeretteinkre. Ilyenkor felkeressük elvesztett családtagjaink sírját, virágokat, koszorúkat viszünk, és gyertyát gyújtunk lelki üdvükért. A magyar néphit szerint a mennyországban minden léleknek van egy égő gyertyája, és ameddig az lángol, addig él az ember. A gyertya a megemlékezés szimbóluma, ami a nyugalmat, megbékélést jelképezi.

Ma a Halloween világszerte ismert népszerű, vidám ünnep, főként az USA-ból terjedt el. Amerikában jelmezbe öltözött gyerekek csokit gyűjtenek, és többnyire baráti társaságban, jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet.

Napjainkban – a 2000-es évek óta – Magyarországon is egyre többen tartanak Halloween partikat. A mind jobban elterjedt szokáshoz, a töklámpás faragáshoz már kifejezetten az erre célra szolgáló tököket lehet vásárolni. A kifaragott töklámpások a bejárati ajtók elé kerülnek, vagy lépcsőket díszítenek vele. Gyerekek és felnőttek egyaránt beöltöznek, díszítik a házukat, és rémisztő, de játékos hangulatban ünnepelnek.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, szaboferi.hu, index.hu