Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly emléktáblájának leleplezése

1926. október 31-én a Kisfaludy Irodalmi Kör ünnepélyes keretek között leleplezte a Kisfaludy testvérek, Sándor és Károly emlékére állított táblát. Az avatáson az irodalmi kör fekete márványtáblán, halványsárga márványkő kerettel áldozott a két nagy író emlékének.
A Kisfaludy család Sümegről költözött Rábacsécsénybe, majd Tétre. Az apa a jezsuiták iskolájába járt, ahová a fiait is íratta. Sándor fiát követte Mihály és János, végül Károly költözött Mándli János bognármester Szűcs utcai házába. Az irodalomban szerzett hírnevet a táblán szereplő két testvér, Kisfaludy Sándor (1772−1844) és Kisfaludy Károly (1788−1830) is. A tiszteletükre 1908-ban Győrött megalakult a Kisfaludy Irodalmi Kör.
Az ünnepség a városháza nagy termében kezdődött fél 12 órakor, a hatóságok, iskolák és közönség részvételével. A városházán dr. Kuncz Jenő elnök nyitotta meg az ülést, elmesélte a tábla történetét, és köszönetet mondott a városnak, valamint mindazoknak, akik közreműködtek a tábla megvalósításában. Dr. Gálos Rezső a két Kisfaludy gyermekkoráról, pályájáról szólt közvetlen, meleg, színes hangon. Az elnök felszólítására a közönség felkerekedett, és elindult a Kisfaludy utcába.
Az emléktáblánál az érkezőket az iskolák kiküldöttei fogadták. A környék ablakai zsúfolva voltak közönséggel. A Honszeretet Dalkör a nemzeti imát énekelte. Az emelvényen dr. Kuncz Jenő elnök a következő szavakkal kezdte a beszédét: „Lelkes örömmel köszöntöm édes mindnyájukat, kik velünk eljöttek ide. Kisfaludy Sándor és Károly tanuló korabeli lakóházához, hogy az emlékezés kegyeletes fáklyafényénél együtt leplezzük le s adjuk át a nyilvánosságnak azt az emléktáblát, melyet eszmék iránti érdek nélküli lelkesedés szentel eszmei célok két érdek nélküli nagy harcosának…”
Monológját a két testvér méltatásával zárta: „Szinte látom előttem a hatalmas termetű Károlyt, amint küszködve a legsúlyosabb nélkülözések közt dolgozik és égő lelke célhoz ér, az atléta termet meg összeroppan, a kór leványasztja az előbb még életerőtől duzzadó férfiút s a kerepesi temetőbe kerül; s látom Sándort, a délceg huszártisztet, a daliás testőrt, az utolsó nemesi fölkelés nádorispán vezérének szárnysegédét, − a szerelmes poétát, Himfi szerelmeinek dalnokát, a Sümegre visszavonult írót, amint az idegen külföldi irodalmat utánzókkal szemben a magyar nemzeti eszme diadaláért küzd – minden anyagi érdek nélkül s még látja az eredményt.”
Az emléktábla díszes keretét Birkmayer László faragta, szövege: „Ebben a házban lakott tanuló éveiben Kisfaludy Sándor 1783−1788 és Kisfaludy Károly 1798−1803. Ezt a táblát a Kisfaludy Irodalmi Kör szentelte emléküknek az 1925. évben.”
A Szűcs utcai házat lebontották, és újat építettek a helyére, erre került a kőkeretes márványtábla. Az utcát 1896-ban a fiatalabb testvérről, Károlyról nevezték el.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Dunántúli Hírlap 1926. október 31-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.
Kiss Kitti
Fotó: Szabó Béla
Felhasznált irodalom:
Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla: Győri képeskönyv. Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, 2021. 335−336. o.
Győri Hírlap, 70. évf., 249. sz. (1926. november 3.) 2. o.
Dunántúli Hírlap, 1926. október 31.

