Rieger Tibor szobrászművész 1940-ben született Gyálligeten. A háború után, 1946-ban a felvidéki magyarság nagy részét kitelepítették a településről, így került a család a Győr-Moson-Sopron megyei Levél községbe. A művész itt töltötte a gyerekkorát, és az általános iskola elvégzése után a győri bencés gimnáziumba járt. Ezután a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, Pátzay Pál és Szabó Iván mesterek tanítványaként. 1966-ban szerzett diplomát.

Rieger Tibor a magyar szakrális szobrászat kiemelkedő alkotója. Több művét történelmünk keresztény múltjához kapcsolódó alakok ihlették. Alkotási közt jelentős számban találhatóak emlékművek is.

Szobrászatának anyaga a kő és a bronz, esetenként a fa. Kisplasztikák alkotása mellett a ’80-as évektől a monumentális, köztéri szobrok és középületeken elhelyezett domborművek váltak dominánssá munkásságában. Mintegy félszáz szobra, alkotása díszíti hazánk köztereit és épületeit.

Kimagasló képzőművészeti munkásságával több elismerést is szerzett: 1997-ben Pro Urbe Mosonmagyaróvár díjat, 2002-ben M. S. Mester-díjat, 2004-ben Pátzay Pál-emlékérmet, 2006-ban Győr−Moson−Sopron megye Kormos István-díját kapta meg. 2015-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét is kiérdemelte. 2016-ban Pro Cultura Christiana díjjal jutalmazta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. 2018-ban pedig Kossuth-díjjal tüntették ki.

Alkotásai közül kiemelkedő a Pannonhalmi Bencés Főapátság bazilikájának millenniumi kapuja, a mosonmagyaróvári 1956-os emlékmű és a kecskeméti II. világháborús áldozatokra emlékező dombormű.

A művész Nagymama című bronzszobrát 2017. október 17-én avatták fel a Pálffy Miklós utcában. Rieger Tibor hétköznapi, győri nagymamát szeretett volna megjeleníteni, aki szép és illik a polgárvároshoz. A nagymama ölében a Gőgös Gúnár Gedeon című mesekönyv nyugszik. A talapzat felírása idézet Weöres Sándor Boldogság című verséből: „gurul a labda, sül a fánk, mosolyog hetven unokánk”.

Az ünnepségről a Kisalföld 2017. október 18-i számában olvashatunk (6. oldal):

A szobor felállítását a város önkormányzata és négy cég: a Pannon-Víz Zrt., a GyMJV Útkezelő Szervezte, az Agrofeed Kft. és a Győr-Szol Zrt. támogatta.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Kisalföld 2017. október 18-i lapszáma megtekinthető a könyvtár gyűjteményében.

Légrádi Szilvia
Fotó: Szabó Béla

Felhasznált irodalom:
Rieger Tibor / Prokopp Mária tanulmányával
Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla: Győri képeskönyv
Kisalföld, 2017. október 18.