Nemcsak gyógy-, de fűszer is!
A Gasztrománia sorozat következő részében a gyógynövények hatásairól hallhattak élvezetes és hasznos előadást az érdeklődők a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában. Dr. Pottyondy Ákos, a Pannonhalmi Főapátság gyógynövénykertjének egykori vezetője ma már saját családi gazdaságában (Ürmös Porta) foglalkozik gyógynövények termesztésével és feldolgozásával.
A gyógynövényekre hajlamosak vagyunk csak akkor gondolni, amikor valami baj van, valami betegség kerülget minket. Pedig nagyon sok örömet tudnak okozni egy ízletes szörp vagy egy finom étel formájában is. Az egészségünk alapját jelenti az, hogyan táplálkozunk, mit eszünk. A gyógynövényszakértő előadásából megismerhettük az emésztőrendszer működését. Az emésztőrendszer feladata a szervezet alapanyag-ellátása, de ezen kívül a méregtelenítésben is részt vesz, valamint az idegrendszerünkhöz is kapcsolódik. Például a keserű íz nemcsak a szájban érződik, hanem a gyomorban és a bélrendszerben is ott vannak azok az impulzusok, amelyek kizárólag a keserű ízre jelennek meg. Hangulat befolyásoló szerepe is van, nem véletlen, hogy a gyomorkeserűt a nap bármely szakában fogyaszthatjuk.
Az előadáson résztvevők belekóstolhattak a magyar királyné vizébe (Aqua Reginae Hungariae), amely egy gyógyszer és illatszer volt a középkorban, rozmaringból és szeszből (korábban borpárlatból) készítették. Nevét a hagyomány szerint Erzsébet királynéról (Károly Róbert felesége) kapta, akinek a gyógyulását segítette. Itt most a rozmaringból és citromfűből készült változatot ízlelhettük meg.
A keserű növények az étkezés, a táplálkozás egyik alappillérei. Hűtő hatású, a túlfűtött májat nagyon jól lehet a keserű ízzel visszafogni. Ezért szeretjük a savanyúságot a húsos ételek mellé fogyasztani, mert hűtő hatásuk is van. Nagyon fontos lenne, hogy a keserű és a savanyú ízek visszajöjjenek az életünkbe. A boltokban kapható ételek 90%-a vagy sós, vagy édes – még az említett savanyúságok is sokszor édesek (nehogy rossz ízük legyen).
Az a csodálatos a gyógynövényekben, hogy azt okozzák a szervezetünkben, amire nekünk szükségünk van. A mai és a hagyományos (gyógynövényes) orvoslás kéz a kézben, egymással karöltve kellene, hogy járjanak. Például a galagonyát vérnyomás-normalizálónak szokták mondani, mert nem emel, nem csökkent, hanem mindenkinek a saját értékét tudja a normálishoz közelíteni.
Dr. Pottyondy Ákostól megtudhattuk, hogy a gyomrunk 3−4 liter térfogatú, egyszerre savas és lúgos, nemcsak emészt, hanem raktároz is. (A rendszeres rágózás például kifejezetten káros, mert a rágás és nyálelválasztás következtében pepszin termelődik a gyomorban, ami étel híján emésztési zavarokhoz vezet.) A vékonybél akár 5−6 méter hosszú is lehet, egy átlagembernél 200 négyzetméter a felülete.
Hallhattunk konkrét példákat az emésztőrendszer betegségeire és a rájuk jótékonyan ható gyógynövényekre. Például az aranyérre kifejezetten jók a keserű növények, mert visszahúzzák. Cickafarkból, diólevélből sűrű teát főzünk, és ülőfürdőbe öntjük. IBS-re (irritábilis bél szindróma) ajánlotta az apróbojtorjánt, a diólevelet, a vadsóska és mentaféléket. Candidára hatásos a csalánlevél és a kakukkfű.
A mostanság divatos tisztítókúrákkal óvatosan bánjunk, a böjtnek megvan a maga ideje! A magyar hagyományrendszerben két böjti időszak van: az egyik, a kisböjt (amely az adventi időszak régi elnevezése), nemsokára kezdődik, a nagyböjt pedig a húsvétot megelőző időszak.
Az emésztést segítő gyógynövények az édeskömény és a mentafélék. Fogíny problémákra jó a cserszömörce, kamilla, apróbojtorján. Refluxra kiváló az akácvirág. A lenmagot székrekedésre és hasmenésre is lehet alkalmazni, attól függően, hogy iszunk-e rá vagy sem. (Székrekedésnél sok vízzel kell a lenmagot megenni.)
Göcsejben azt mondják, ha valakit pálinkával vagy ecettel nem lehet meggyógyítani, annak már ácsoljuk a keresztet. A pálinkával valóban sok mindent lehet gyógyítani, és a gyümölcsecetek is csodálatos képességekkel bírnak (nem a boltiak, hanem a 100%-os tisztaságúak).
A magyar népi gyógyászat kulcsai és kincsestára ott van a beszédünkben (epés megjegyzés, sárga lesz az irigységtől… stb.), a népmeséinkben, a verseinkben és a ráolvasásokban, regölésben, babonákban, hiedelmeinkben. Nem mindegy, hogy mit eszünk! Nehéz a mai világban jó ételeket találni, de törekedjünk rá! Vannak helyi gazdáink, közösségeink, mint például a Kisalföldi Kosár, ahol jó minőségű, friss hazai zöldségeket, gyümölcsöket vásárolhatunk. Az előadó szavaival élve: „Két dolog legyen önökkel, a víz és a közösség! Ha ez a két dolog van, akkor minden lesz!”
Dr. Pottyondy Ákos A Sokorótáj gyümölcsészeti értékei című kötete (az előadó ajándékaként) megtalálható a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményében. Az előadás az Országos Könyvtári Napok 2025 rendezvénysorozatának részeként, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával valósult meg.
Márné Tóth Krisztina
Fotók: Márné Tóth Krisztina