Győrben több földrengés volt az évszázadok során, de minden idők legpusztítóbbja 1763. június 28-án. Az 5,6 erősségü földmozgás 3 ember halálát okozta a városban, és szinte valamennyi épületben kár keletkezett. Megsérült a kármelita templom és rendház, a jezsuiták templomának tornya meghajolt, a Püspökvár kaputornya bedőlt, a Káptalandombon a Papnevelde is összeomlott. Ezt több kisebb-nagyobb földrengés követte.

Több mint 160 évvel az 1763-as földrengés után, 1927-ben újból megmozdult a föld. Korabeli lapok tudósítása szerint október 8-án, szombaton, este 8 óra 49 perckor középerősségű földrengés vonult végig Ausztrián. Mindössze tíz másodpercig tartott, de a nagyobb városokban így is óriási riadalmat okozott. „A szombati földrengést a rengési terület különböző pontjairól érkező jelentések szerint déli irányban Bécstől egészen Gleichenbergig, nyugati irányban Tirolig, keleti irányban jóval Budapesten túl terjedő pontokig, északon pedig a cseh határon túl még német földön is észlelték.” „Szakszerű becslés szerint a rengés területe körülbelül 200.000 négyzetkilométer volt.” „A földrengés tulajdonképpeni fészke a schwechati kerületben volt.” − írták az újságok.

Pesti Hírlap, 1927. október 9. 1. o.:

A Pesti Hírlap 1927. október 11-i számában a budapesti obszervatórium vezetője, Kövesligethy Radó többek között ezt nyilatkozta: „Bécs közelében három szeizmotektonikus vonal van. Az első Bécstől Bécsújhelyig, a második Bécstől északnyugatra és nyugatra a Kamp folyó alsó folyásával párhuzamosan vonul, a harmadik a mürczi vonal, amely ezt a folyót is magában foglalja. Minden valószínűség szerint a mostani földrengésnek ez volt a főforrásvonala, ez a vonal pedig közel esik Magyarország nyugati részéhez.”

Kis Újság, 1927. október 9. 6. o.:

Győrben október 8-án, este 8 óra 45 perckor egy gyenge földrengés futott át a városon, melyet több helyen észleltek, különösen az első és második emeleten tartózkodók. A rengés kiindulópontja Győrtől egy-két száz kilométerre volt tehető, és legfeljebb 3−4 másodpercig tarthatott.

Az esettel kapcsolatban Bodócs István, a Budapesti Földrengési Obszervatórium győri megbízottja, leánygimnáziumi tanár, az ógyallai Konkoly-alapítvány csillagvizsgálójának volt tudományos munkatársa tudósított a Győri Hírlapnak. A földrengés a Mercalli-Cancani-féle 12 fokos skálának negyedik fokozatát érte el, ami annyit jelentett, hogy azt csak a zárt térben tartózkodók érezték meg. A rengést különböző magasságban nem egyformán érzékelték az emberek. Az utcán, a szabad ég alatt a lakosság ebből semmit nem vett észre.

A földrengés Győrben több helyen riadalmat okozott, de komoly károkról nem érkezett jelentés. A Győri Hírlap beszámolója szerint a Győri Általános Takarékpénztár igazgatójának II. emeleti lakásában a képek elmozdultak, a cselédek ijedtükben kifutottak a folyosóra. A Zrínyi utca lakóházának első emeletén még az ágyban fekvő gyermek is érezte, a szobában pedig recsegtek a székek. Az asztalon lévő üvegkancsóban hullámzott a víz, és a virágállványon a virágok levelei is megrezzentek.

A telefonközpont első emeleti irodájában a székek megmozdultak, és az átkapcsoló váltók zörögtek. A tűzőrség főparancsnokának szintén első emeleti lakásában megreccsentek a szekrények, de még a tűzőrség földszinti legénységi lakásában is érezhető volt a rengés. Ugyanakkor nem érkezett jelentés a Király utcából, és a Rábaszeren sem történt kár.

Ugyanebben az időben Nyugat-magyarországon több városban, Szombathelyen, Csornán, Kapuváron, Kőszegen és Pozsonyban is földrengést észleltek. A 4−5 másodpercig tartó rengés alatt egyes helyeken a vakolat lehullott, a képek pedig leestek a falról.

Sopronban is megmozdult a föld. A Pesti Napló arról tudósított, hogy a soproni földrengés általános pánikot okozott, miután a földmozgást az egész városban érezni lehetett. A házak földszintjén elmozdultak a bútorok, a képek meginogtak a falon, és homályosodni kezdtek a villanylámpák. Az emberek kiszaladtak a házakból az utcára. Ennél erősebb hatása volt az emeleti lakásokban, különösen a város legnagyobb épületének, a Soproni Kaszinónak 2000 embert befogadó első emeleti hangversenytermében. Balázs Árpád hangversenye alatt pánik tört ki, miután mennydörgésszerű zaj hallatszott a karzatról. A közönség egyszerre rohamozta meg a kijáratot, székeket fellökve próbáltak meg kijutni a teremből. Az első emeleten mindenki azt hitte, hogy a karzat leomlik, miután valaki elkiáltotta magát, hogy tűz van. Többen elájultak, őket elsősegélyben részesítették. Húsz perc után a tömeget sikerült megnyugtatni, és az előadás folytatódott tovább, noha addigra a közönség soraiból jó páran már eltávoztak. A kaszinó második emeletén lévő lakásban egy szekrény rádőlt az ott tartózkodó személyre, de komolyabb baja nem történt. A színházban kevesen voltak, noha a rengés érezhető volt, ezért nagyobb riadalmat nem okozott.

Ugyanígy Pozsonyból is érkeztek a földrengésről szóló beszámolók. A Pozsonyi Híradó tudósítása szerint este 8 óra 50 perckor heves lökést lehetett érezni, amit alig egy másodperc múlva egy második még erősebb követett. Mintegy hat másodpercig rengett a föld, melyet a földből jövő morajlás kísért. A házakból az emberek az utcára menekültek, a lakásokban a bútorok meginogtak, sok helyen a képek leestek a falról, néhány ember megsebesült.

Bécsben volt a leghevesebben érezhető a néhány másodperces földrengés, ami alatt megrongálódtak a távíró- és telefonvonalak, több kémény összedőlt, néhány ház fala megrepedezett.

Népszava, 1927. október 9. 10. o.:

A földrengés még Kismartonban, Brünnben és Prágában is érezhető volt.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Hírlap 1927. október 9-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Győri Hírlap, 1927. október 9.
Kis Újság, 1927. október 9.
Népszava, 1927. október 9.
Pesti Hírlap, 1927. október 9.

A kép a Fortepan gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője / tulajdonosa. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző / tulajdonos megnevezésével itt található: FORTEPAN / Kozma Endre.