A Győr története 2. a megjelentést követően a 96. Ünnepi Könyvhét keretében került bemutatásra. Akkor a sok új kutatási eredményt is tartalmazó, igényes kivitelű munkáról dr. Horváth Sándor Domonkos könyvtárigazgató és dr. Horváth József sorozatszerkesztő, a kötet szerkesztője és két tanulmányának szerzője beszélgetett a Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermének pódiumán, felelevenítették az előzményeket, és néhány érdekes műhelytitkot is megismerhetett a hallgatóság. Az októberi minikonferencián a szerzők avatják be az érdeklődőket kutatási eredményeikbe, a korszak jellegzetességeibe. A rendezvény részleteiről dr. Horváth József beszélt magazinunknak:

Az első kötet megjelenését követően, 2021 novemberében, a Győri Könyvszalon keretében hasonló minikonferenciát tartottunk. Akkor öt szerzőt kértünk fel előadásra, hogy bemutassuk a kötet tematikáját. Hasonlóan az előzőhöz, ismét előadásokkal készülünk, ezúttal hat szerzőt kértem fel a kötetet létrehozó tizenöt közül, azzal a céllal, hogy megismertessük a téma iránt érdeklődőket, miről is szól a második rész által tárgyalt időszak. Alapvetően 300 esztendőt, ennek a legfontosabb változásait kell áttekintenünk 1447 és 1743 között, ahogy a cím is jelzi. A második kötet 17 tanulmánya, 15 szerzőtárstól a város történetének ezt az időszakát tárgyalja. A konferencia témáinak, előadóinak összeállításánál egyrészt az volt a szempont, hogy ezt a 300 évet valahogyan átíveljük, mindegyik korszakról kapjon egy képet a jelen lévő érdeklődő, illetve kapjon teret egy-két olyan téma, amely a köztörténeten túl kiemelten fontosnak tekinthető.

Időrendben haladva elsőként Nemes Gábor, a Győri Egyházmegyei Levéltár igazgatója kap szót, aki az 1447 és 1526 közötti győri egyháztörténetet vizsgálta. Témája nemcsak az egyház, hanem a társadalomtörténet, vallásosság szempontjából is érdekes. Az első fél évszázad felvázolása után Németh István előadásából kaphatunk képet a mohácsi vésztől a török ostromig tartó, tehát az 1526 és 1594 közötti időszakról. Izgalmas kérdés, hogyan változott meg a város helyzete, hogyan lett az addigi püspöki, káptalani mezővárosból egy erődváros, és ez milyen változásokat hozott a győri társadalom, gazdaság számára, vagy az építészetben. Sok szempontból ez egy felívelő korszaka a város történetének. A hatalmas építkezésekre is gondolva fogalmazott úgy az előadás címében Németh István, hogy Győr kiemelkedésének évszázada ez, hiszen az átlagos mezővárosok közül ekkor kap fontosabb szerepet. Ezt követően Gecsényi Lajos – akit Győrött nem kell bemutatni, hiszen a megyei levéltár igazgatója volt hosszabb ideig, a Magyar Országos Levéltár főigazgatójaként vonult pályája végén nyugalomba, és számos tanulmánya ismert a 16–18. századi Győr társadalom- és gazdaságtörténetéből – a 17. század első felének legfontosabb változásait fogja bemutatni.

Majd Oross András, a megyei levéltár jelenlegi igazgatója a 18. század elejétől vezeti el a történéseket a kötet záró időhatáráig, 1743-ig. Emellett még két előadó egy-egy fontos témáját hallgathatják meg a résztvevők. Bagi Zoltán Péter, a városi levéltár igazgatója Győr elestével és visszavételével foglalkozik, a város hadászati jelentőségéről, a konkrét győri történéseken túl a 15 éves háborúnak a környéket érintő eseményeiről hallhatunk többet. Fazekas István egyetemi tanárt az Eötvös Loránd Tudományegyetemről arra kértük fel, hogy a város egyháztörténetét a XVI. század első harmadától korszakunk végéig tekintse át. Ez bő 200 esztendő, amelyet a kötetben egyébként két tanulmányban írt meg, hiszen a török ittléte valójában egy korszakhatárt jelent. A püspökség, a káptalan, a Győrött működő szerzetesrendek, beleértve azoknak nemcsak a vallási, hanem az oktatási és kultúrapártoló tevékenységét is, meglehetősen nagy téma, itt most arra lesz lehetősége, hogy egy ívet rajzoljon fel erről. A konferenciának köszöntő és zárszó ad majd keretet.

Azt szeretnénk, ha az előadások felkeltenék az érdeklődést egy-egy téma iránt, azokét is, akik a korszakról szeretnének informálódni, és azokét is, akik az ötkötetesre tervezett városmonográfia mint vállalkozás után érdeklődnek. Reméljük, hogy a húszperces előadásokat hallgatva, a szüneteket tartalmas beszélgetésekkel eltöltve közelebb kerülnek az érdeklődők ehhez a történelmi időszakhoz, és kedvet kapnak a kötet lapozgatásához, alaposabb tanulmányozásához – fogalmazott a sorozatszerkesztő–szervező. A Győr története 2. része a helyszínen is megvásárolható vagy a könyvtár tőszomszédságában, a Lokálpatrióta – Belvárosi Könyves Polc üzletében.

A győri könyvtár kiadói tevékenységében is kiemelkedő jelentőségű városmonográfiához kapcsolódó helytörténeti konferenciára 2025. október 9-én, csütörtökön, 10 órától kerül sor a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának II. emeleti rendezvénytermében. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a győri könyvtár honlapján található Google-űrlap segítségével lehet. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

SzaSzi
Fotó: Vas Balázs