„Ügyelj a gondolataidra, mert azok szabják meg a szavaidat.
Ügyelj a szavaidra, mert azok szabják meg a tetteidet.
Ügyelj a tetteidre, mert azok szabják meg a szokásaidat.
Ügyelj a szokásaidra, mert azok szabják meg a jellemedet.
Ügyelj a jellemedre, mert az szabja meg a sorsodat!”

(Lao-ce nyomán – a könyv mottója)

Joe Navarro rendkívüli alapossággal tanulmányozta az emberi jellemet, hiszen munkájában élet-halál kérdést jelentett, hogy megfelelően mérje fel például egy túszokat ejtő bűnöző lehetséges reakcióit. Döntésein életek múltak. Írása azért is hiteles és figyelemre méltó, hiszen a Szövetségi Nyomozóiroda (angolul Federal Bureau of Investigation, rövidítve FBI) elit Nemzetbiztonsági Viselkedéselemző Programjának alapítójaként rengeteg tapasztalatát több mint 10.000 terepinterjú készítésével gyarapította.

Az izgalmas és tanulságos könyv Navarro személyes történetével indul. Nyolcéves volt, amikor szüleivel Kubából az Egyesült Államokba menekült a kegyetlen forradalom elől. Bekerült az iskolába angoltudás nélkül, lemaradásokkal küzdve. Így már tizenévesen abba a helyzetbe került, hogy vállalnia kellett saját magáért a felelősséget, hogy ne kerüljön perifériára. Gyakornoki programnak nevezte el a saját maga számára kijelölt fejlődési utat.

„Amint elfogadjuk, hogy önmagunk értékelésének legjobb módja az elhatározás, hogy jobb emberré válunk, máris a kivételesség elérésének útjára léptünk.”

A szerző életre szóló tapasztalatait öt iránymutató alapelvbe sűríti. Példaértékű emberek történeteivel szemlélteti a felsorolt alapelveket, ami miatt könyve még értékesebb és inspirálóbb olvasmánnyá válik. Többek között Benjamin Franklin, Michelangelo, Jane Goodall és Temple Grandin életéről tudhatunk meg olyan részleteket, amelyek rávilágítanak a valódi emberi nagyság jellegzetes erényeire. A könyvet olvasva az is kirajzolódhat előttünk, hogy milyenné válhatna a társadalom, az emberi közösség, ha ilyen vezetői lennének.

„Mindenki arra gondol, hogy megváltoztatja a világot, de arra senki sem gondol, hogy önmagát változtassa meg.” (Lev Tolsztoj)

A kivételesség öt tényezője

1. Önmagunk tökéletesítése: a kivételesség legbelső forrása

A folyamatos önfejlesztés a kivételes egyének alapköve. Napi szokásaikon és viselkedésükön keresztül fejlesztik önismeretüket, érzelmi egyensúlyukat és lelkiismeretességüket. Ez magában foglalja:
• A személyes gyakornoki programok kidolgozását a tudás és a készségek bővítése érdekében.
• Az önfegyelem és a kitartás gyakorlását, hiszen ahhoz, hogy másokat vezess, először be kell bizonyítanod, hogy képes vagy saját magadat vezetni.
• Az érzelmi intelligencia és szabályozás fejlesztését.
• A fejlődésre törekvő gondolkodásmód kialakítását és a kihívások elfogadását.

A kivételes egyének megértik, hogy a mesterré válás nem a tökéletességről, hanem a következetes erőfeszítésről és tanulásról szól. Magas mércét állítanak maguk elé, és igyekeznek leküzdeni a korlátaikat, felismerve, hogy az önuralom és önfejlesztés egy életen át tartó út.

2. Megfigyelés: Az erős fókusz, a felszínen túlra látás hatékony ellenmérge az információ-túladagolásnak

Joe Navarro kutatásai soán arra jutott, hogy agyunk egyenesen a megfigyelés tökélyre fejlesztésére termett. Neuroplaszticitásnak nevezik azt a képességet, amellyel át tudjuk huzalozni az agyunkat.

„Ha hajlandó rá, minden ember a saját agya szobrászává válhat.” (Santiago Ramón y Cajal spanyol neurológus)

Az éles megfigyelőképesség kivételessé tehet bennünket. Általa képessé válhatunk olvasni a nonverbális jeleket és a testbeszédet, árnyaltabban kontextusban értelmezni az egyes helyzeteket, valamint előre látni az igényeket és a lehetséges problémákat. Ez a fokozott tudatosság lehetővé teszi számunkra, hogy értékes információkat gyűjtsünk, és ezek alapján megalapozott döntéseket tudjunk hozni, hatékonyan reagálhassunk a különböző helyzetekre. A kivételes megfigyelők gyakorolják az aktív hallgatást, jelen vannak a pillanatban, és folyamatosan törekednek a körülöttük lévő világ mélyebb megértésére.

A szerző kiemeli, hogy a kivételességhez alapvetően hozzátartozik, hogy az erősségeket, a megfigyelőképességet az ember nem pusztán önmagáért gyakorolja, hanem, hogy általa gondoskodni tudjon másokról. „Fontos, hogy hogyan látjuk a világot, és hogyan figyelünk meg más embereket. Megtehetjük ezt gyengéden és kedvesen, de rideg érzéketlenséggel is. Jane Goodall nem klinikai felsőbbrendűséggel tekintett a főemlősökre, ellentétben sok tudóssal, akik korábban vizsgálták őket.”

3. Kommunikáció: az információtól az átalakulásig

„A kommunikáció az a ragasztó, ami egyben tartja a társadalmat.”

A kivételes kommunikátorok túlmutatnak az információátadáson, értelmes kapcsolatokat teremtenek és változást inspirálnak. Ezek az egyének megértik, hogy a kommunikáció kétirányú folyamat. Megbecsülik mások tapasztalatait, elismerik az érzelmeket, és olyan környezetet teremtenek, ahol a gondolatok szabadon cserélhetők. Ezáltal a hétköznapi interakciókat a fejlődés és az együttműködés lehetőségévé alakítják.

Emellett Joe Navarro kiemeli a becsületesség erényét, amely magában foglalja a mások számára inspiráló példával szolgáló életmódot, az őszinte, megbízható kommunikációt és az elköteleződést a morál és etikusság mellett.

4. Cselekvés: Időszerű, etikus és proszociális cselekedetek

„Azok vagyunk, amit rendszeresen teszünk.” (Arisztotelész)

A kivételes emberek tudják, hogy a tetteik hangosabbak a szavaknál. Nem várnak a tökéletes körülményekre, hanem igyekeznek kihozni a legjobbat az adott helyzetből. Vállalják a felelősséget a döntéseikért és azok hatásáért. Cselekedeteiket erős erkölcsi iránytű, valamint a környezetükhöz és a társadalomhoz való pozitív hozzájárulás iránti vágy vezérli.

„...egy ember jelleméről az árulkodik igazán, hogy hogyan bánik azokkal az emberekkel, akik abszolúte semmit nem tehetnek érte.”

5. Pszichológiai komfort: a legfőbb emberi szükséglet

„Hiszek abban, hogy minden emberi elme örömét leli abban, ha másnak jót tehet.” (Thomas Jefferson)

A kivételes egyének olyan környezetet teremtenek, ahol az emberek értékesnek, megértettnek és támogatottnak érzik magukat. Ez erősebb kapcsolatokhoz, jobb együttműködéshez és általános hatékonyságnövekedéshez vezet személyes és szakmai környezetben. Az őszinte törődés az értelmes kapcsolatok és a tartós hatás alapja. A kivételes emberek következetesen mások érdekeit szem előtt tartva cselekednek.

Joe Navarro szerint a félelem csillapítása is a vezető felelőssége, hiszen megbéníthatja az egyéneket és a szervezeteket, emellett a kezeletlen félelmek mérgező viselkedéshez és környezethez vezethetnek. A kivételes emberek felismerik a félelem pusztító erejét, és aktív lépéseket tesznek a pszichológiai biztonságot nyújtó környezet megteremtése érdekében. Bátor példát mutatnak a bizonytalansággal szemben, és támogatást nyújtanak másoknak, hogy segítsenek legyőzni a félelmeiket.

Jó szívvel ajánlom Joe Navarro könyvét nemes iránymutatásai, erkölcsi elvei és gyakorlatias útmutatásai miatt, amelyekkel a mindennapi életre átültethető perspektívákat kínál az emberi viselkedésről.

Joe Navarro Légy kivételes! című kötete kölcsönözhető a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményéből.

Szabados Éva