A kiállítást Szalkai Károly festőművész nyitotta meg, aki többek között arról beszélt, hogy Csurák Erzsébet alkotásainál a selyem mint egy fényáteresztő hordozó jelenik meg. „Urbánus univerzumot teremt, graffitiszerű nyomhagyások, groteszk maszkok, álomszerű történetfoszlányok, időtlen létezési formák sejlenek fel.” Egyszerre láthatunk komoly és játékos képeket, amelyekbe a véletlenek is beleszólnak szétfutó színekkel, váratlan kontúrokkal – mind-mind a kompozíció elemeiként.

Ahogyan elmondta, a groteszkben mindig ott a derű, a káoszban pedig mindig ott a rend lehetősége. „Olyan világ ez, ahol a káosz és a rend folyton kacsingat egymásra – mi más az élet, ha nem állandó egyensúlyozás a káosz peremén?” A valóság és igazság kérdéskörének lényege a szűrők nélküli látás. Szalkai Károly szerint az Illúzió a káosz peremén nemcsak cím, hanem egyben állapot is, „egyensúlykeresés és közben meseszerű narráció, ahol mindannyian szereplők vagyunk. A képeket nézve pedig mi is közel kerülünk a jelenlét mélységéhez.”

Csurák Erzsébet megerősítette, hogy az elhangzottak tökéletesen fogalmazták meg azt a lényegi gondolkodást, amely őt magát feszítette azokban a pillanatokban, amikor a most látható alkotások készültek. A falakon látható képek „tartalmaiban mélyebb rétegeket megmutató valóságok, amelyek reflexiók is a világunkra”. Az egyes festmények nem kaptak külön-külön címeket, maga az összefoglaló Illúzió a káosz peremén „ad egy inspirációt, egy gondolatiságot nekik, amely lehetőséget kínál arra, hogy ebben a világban sétát tehessünk”.

A kiállításon szereplő alkotások figurális formákat idéznek, mégis elkerülik a konkrét ábrázolást, mintha a valóság és misztikum kettős világából születnének. Az illúzió itt nem csupán megkísértés, hanem a valóság egyik dimenziója, ahol a formák és a disszonancia együtt élnek, és folyamatosan alakítják, formálják egymást. A művek nemcsak vizuális élményt kínálnak, hanem egy filozófiai utazásra is invitálnak, arra, hogy elgondolkodjunk: hol húzódik a határ a valóság és virtuális világ, a stabilitás és a bizonytalanság között.

Csurák Erzsébet 1982-ben végzett a Bessenyei György Tanárképző Főiskola rajz szakán, mesterei Lantos Ferenc és Horváth János voltak. 1992−1993-ban Bécsben, a Kronsteiner Haus Művészeti Iskolában tanult selyemfestészetet. Tanulmányutakat tett Dániában, Balin, Németországban, 2014-ben elnyerte a Győri Nemzetközi Művésztelep közönségdíját. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE), munkái megtalálhatók nemzetközi, hazai, köz- és magángyűjteményekben.

Már gyerekként fontos volt számára a vizuális önkifejezés, játék a színekkel és formákkal. Gimnáziumi évei alatt vizuális látásmódjára nagy hatást gyakorolt az a szellemi és szakmai közeg a Tokaji Művésztelepen, ahol Lantos Ferenc festőművész irányítása alatt három éven keresztül olyan kísérleti és nagyon inspiráló közegben dolgozott, amely nagyban hatott további fejlődésére. 1993 óta szerepel jellemzően selyemre festett alkotásaival csoportos és egyéni kiállításokon. „Több mint 12 évig nem alkottam, nem foglalkoztam festészettel csak fejben, de ez a hosszú érési folyamat fontos volt számomra ahhoz, hogy létrehozzam művészi univerzumom új lenyomatait.” 2010-ben bemutatta új kollekcióját a győri közönség előtt a Városi Művészeti Múzeumban.

Új alkotói korszakának munkáin jól látható az „elveszett idő hiánya” és a „megélt idő” jelenléte. „Gondolkodásmódom sokat formálódott, az új képeimen ábrázolt világ horizontja kitágul, és a figurális ábrázolás erősen jelen van. Munkáim különös, néhol misztikus univerzumba kalauzolják a befogadót. Képi világom és kifejezésmódom alapján nem vagyok besorolható a jelen kor egyetlen jellegzetes művészeti áramlatába sem. Igyekszem a rám jellemző »selyemúton« haladni, és reflektálni a világ dolgaira.”

„Úgy gondolom, olyan − alapvetően − ösztönös alkotó vagyok, aki felhasználja az évek múltán személyiségére rárakódott sokféle érzékelést, és azt sajáttá vált személyiségjegyekkel, kifejezésmóddal, technikával elegyítve alkalmazza képein.” Selyemre festett képeihez sokféle technikát használ és ötvöz, de a kontúr (gutta) technikát kedveli a leginkább. A motívumkeresésnél, a kifejezőerő megtalálásánál a műalkotások méreteit is fontosnak érzi, ezért jellemzően nagy méretekben gondolkodik. 2016 decemberben elkészült egy reprezentatív magyar−angol nyelvű katalógusa, amely az elmúlt években készült több mint 100 alkotását mutatja be.

A kiállítás 2025. október 17-ig tekinthető meg, hétköznapokon 13 és 16 óra között. Az ettől eltérő időpontban előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

2016-ban Baliról beszélgettünk Csurák Erzsébettel, a 2019 januárjában, a Magyar Ispitában nyílt kiállításáról itt, a 2021 novemberében, ugyanott rendezett kiállításáról itt, a 2023 augusztusában, a Triangulum Galériában látható kiállításáról pedig itt írtunk.

Szilvási Krisztián
Fotók: Szilvási Krisztián

Fotógaléria: Csurák Erzsébet képzőművész kiállítása a győri könyvtárban

Szilvási Krisztián fotói

22 kép