A Játssz(ma) egy királyságért! című táncmese a számos készséget fejlesztő sakkjátékra szeretné felhívni a figyelmet, amely egy rendkívül hasznos tanulási eszköz is. A társulat missziója a mesék klasszikus zenére történő táncszínházi feldolgozása, amely ezúttal a koncentrációs, problémamegoldó és stratégiai készségeket fejlesztő sakk világába repíti a gyermekeket. Ezen képességek nemcsak az iskolai teljesítményt javítják, de mindenféle fejlődés alapfeltételét jelentik. A sakk-mese természetesen a gyerekek számára izgalmas és játékos formába öntve, a tánc különleges és közvetlen nyelvén szólal majd meg a színpadon.

Az előző években a Szépség és szörnyeteget és a Csipkerózsikát láthatta a győri közönség az előadásotokban. Hogyan született a Játssz(ma) egy királyságért! című táncdarab ötlete, amely több szempontból újdonságot jelent?

Az eddigi előadásaink alapját mindig egy ismert mese adta. Persze azért én mindegyiket átírom egy kicsit, pontosabban táncszínpadra alkalmazok. A Játssz(ma) egy királyságért! című mesét viszont teljes egészében mi írtuk. A feleségem, Vassné Vantara Mónika korábban részt vett egy óvodai sakkprogram kidolgozásában, ez adott inspirációt a darab megszületéséhez. Ez egy igazi kalandmese, amelyben életre keltjük a sakkbábokat, bízva abban, hogy ezzel is közelebb hozzuk a gyermekeket ehhez a csodálatos játékhoz. A rendkívül látványos, vetített díszletű előadásban a jelenetek közötti könnyebb megértést Vándor Éva narrációja segíti.

Elárulsz valamit a történetről és a főszereplőről?

Van egy királyság, s abban egy király, akit soha, semmilyen ellenség, semmilyen sötét lovag nem tudott legyőzni. Ennek a királynak van egy féltve őrzött aranyládikója. Egyetlen gyermeke pedig, a kis királylány, rettentően kíváncsi, hogy mit is rejt ez a varázslatos dobozka, ami – mint ezek után sejthető – magában foglalja az uralkodó legyőzhetetlenségének titkát. Amikor a kis királylány elcseni a ládikát, elkezdődnek a bonyodalmak…

Nálam gyakran nők a főszereplők, mert nagyon szeretem és tisztelem a női energiát, a kitartást, a türelmet, a nőkben rejlő hősies erőket. Én úgy gondolom, hogy a sokszor „gyengébbik nemként” említett női nem igenis erős. A sakkmesénkben is a kis királylány válik főszereplővé, akinek az a küldetése, hogy bármi is történjen, végig tudjon érni a táblán, hiszen így válhat majd a végén királynővé.

Mi a táncdarab üzenete?

A sakk a király varázserejét rejtő különleges eszköz. Ám ez a „varázspálca” csak akkor tud működni, ha megtanulunk vele bánni – épp ez a történet tanulsága. Ezzel is szeretnénk felhívni a szülők figyelmét arra, hogy mennyire fontos az egyre digitalizálódó világunkban megőrizni azt a kincset érő lehetőséget, amit az élő játék jelent. Ha leülünk a sakktábla mellé, egy olyan világba merülhetünk el, amely azután végig tudja kísérni az életünket, támogatást és inspirációt nyújtva mind stratégiailag, mind kreativitásban, mind emberi szempontból. Nem véletlenül örvendett akkora megbecsülésnek ez a nemes játék többek között a magyar uralkodók körében is. Ezt szeretnénk üzenni ezzel a látványos táncszínházi előadással, amely témáját tekintve nemzetközi szinten is egyedülállónak tekinthető.

Külön örülök, hogy az új produkciónkkal a Győri Nemzeti Színház színpadára léphetünk. Egy ilyen múlttal rendelkező intézményben fellépni, a Győri Balett miatt is, mindig unikális pillanat számunkra. Hozzáteszem, a missziónkhoz tartozik, hogy olyan kisebb városokba is eljuttassuk a táncmesénket, ahol kevésbé van az embereknek lehetősége minőségi táncszínházzal és klasszikus zenével találkozni.

Már 5 éves korodtól kezdve benne élsz a tánc világában, hiszen akkor kezdtél el balettet tanulni. 1994 óta tanítasz, és nagyon sok koreográfia fűződik a nevedhez. Mit adhat szerinted a gyerekeknek a tánc különleges nyelvezete?

A mozgás egy nagyon fontos része az emberi kultúrának és a gyerekek fejlődésének, hiszen megalapozza a fizikai és lelki egészséget. Én alapvetően inkább a populárisabb modern tánc világából jövök, és amit onnan hozok, az a tapasztalat, hogy mennyire ősi a mozgással való kommunikáció. Szeretném azt közvetíteni, hogy mindnyájan értünk valamennyire a tánchoz. Ez nem egy kiváltságos dolog, hiszen mindannyiunknak van belső lüktetése, mint ahogy az egész életünknek is van egy ritmusa. A munkám során a legfiatalabb közönségnél tapasztaltam meg leginkább azt az örömet, hogy lehet a tánccal közvetlenül kommunikálni. A zenén, mozgáson és egyszerű díszleteken keresztül tudunk egy olyan érzésvilágot közvetíteni, amire a gyerekek rá tudnak kapcsolódni, és úgy mehetnek haza, hogy egy csomagban valóban kaptak valamit.

Győrhöz kapcsolódóan fontosnak tartom elmondani, hogy Markó Ivánnak köszönhetően ez a város a táncszínház szentélye. És én igyekszem őrizni azt a példát, amelynek egyik kiemelendő erénye, hogy mindig próbált közel maradni a civil emberekhez. Azaz olyan formanyelvet használt, ami befogadható, ami történetet mesél, és megszólítja mindazokat, akik egy kicsit is érzékenyek a zenére és a mozgásra. Az előadásainkkal ezt a vonalat igyekszünk folytatni, és a gyerekeket olyan módon bevezetni a színház világába, hogy később értő nézői lehessenek a szintén ezt a hagyományt folytató táncelőadásoknak.

A VSG Táncszínház Játssz(ma) egy királyságért! című zenés−táncos meseelőadására 2025. november 15-én, szombaton, 11 órakor kerül sor a 24. Győri Könyvszalonon, a Győri Nemzeti Színház Nagyszínpadán.

Szabados Éva
A fotó Vass Sándor Gergely tulajdonát képezi