A városrész 1905-ben csatlakozott Győr városához, és lett annak V. kerülete. A településrészen egyre több ház épült, a lakosságszám növekedésével pedig felmerült az igény egy új iskola építésére. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium állami elemi iskolai építési programot hirdetett az országban, amelyre Győr 1907-ben felterjesztette építési terveit, majd egy év múlva kijelölték Révfaluban az építkezés helyét. A tervezést a minisztérium finanszírozta, de sajnos az eredeti tervek elvesztek. A tervező személyéről nincs hiteles adat, egyesek Lechner Jenőt tartják a tervezőnek, mivel az épület megformálása, homlokzatának felépítése, jellegzetes Zsolnay díszei Lechner Ödön iskolájának jegyeit tartalmazzák, mások pedig a Lechner Ödön társaként dolgozó Pártos Gyulát. A győri sajtóban viszont Kádár Jenő okleveles építésznek tulajdonították a tervek készítését.

Az építési munkálatokra kiírt pályázatot a kőműves munkára Barcza Dániel, a vasmunkát a Sándori Nándor és fia cég, az ácsmunkát a Schlosszer Wurda Teréz utódai cég, a vízvezeték és csatornázó munkát Hauser György nyerte el. A kőfaragó munkára Réthy Gyula, a bádogos munkára Stern Jakab kapott megbízást. Az épület díszítő kerámiáit a pécsi Zsolnay cég szállította. A bútorokat Molnár Jenő fa- és fémipari szaktanár tervei alapján készítették. Az eredetileg L alakú épület mellé, a város megbízásából, Kádár Jenő győri mérnök tervezett egy földszintes, igazgatói és altiszti lakást tartalmazó szárnyat. A költségvetést a közgyűlés 160.000 koronában állapította meg.

Az iskola a magyar szecesszió népies irányzatának kiemelkedő vidéki alkotása, e stílus egyetlen győri emléke, amely 1985 óta műemléki védelem alatt áll. Az épület belső terei is pompásak, még ma is láthatók a vörös márványból faragott lépcsők, a lépcsőkorlátok kovácsolt díszítéssel, a pártázott falburkolat, illetve a kétszárnyú folyosóajtók, szecessziós betétekkel, fúvott- maratott ablakokkal.

Az iskolának közel kilencven évet kellett várnia egy korszerű tornaterem felépítésére, melynek hiányát már a korabeli sajtó is nehezményezte. Az iskola telekbővítésével végül lehetőség nyílt egy korszerű tornaterem felépítésére. Az önkormányzat költségvetéséből, Czepek Gyula tervezésében és a Mitring Kft. kivitelezésében, 1999-ben készült el. A szimmetrikus felépítésű, belső galériával ellátott épület méltán illeszkedik az iskola patinás hangulatához.

Az intézmény a díszítésére utalva, 1991-ben vette fel a Tulipános Általános Iskola nevet.

A folyóirat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származik, a Győri Hírlap 1911. szeptember 17-i lapszáma megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Kiss Kitti
Fotó: Szabó Béla

Felhasznált irodalom:
A Tulipános Általános Iskola évkönyve 1911−2001. 4−6. o.
Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla: Győri képeskönyv. Dr. Kovács Pál 
Könyvtár és Közösségi Tér, 2021. 238. o.
tulipanosgyor.hu
Győri Hírlap, 1911. szeptember 17. 4. o.