Az elesettek emlékének megörökítését a gróf Zichy Ottó által vezetett Győri Honvédegylet tagjai vetették fel először, mely törekvést Rómer Flóris is támogatta. Így 1861 februárjában megvásárolták a „Honvéd emléktér”-nek nevezett területet, mely kegyeleti helyként 1867-ig helyszíne volt az október 6-i megemlékezéseknek is. 1870-ben a város hivatalosan átvette a ligetet, bekeríttette, és 200 akácfával beültette. A szabadságharc 50 éves jubileumának közeledtével előtérbe került az emlékmű állítás terve.

A Szabadság-szobrot végül 1902. szeptember 19-én avatták fel, Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján. Ezen a napon Győrben Kossuth-napot és díszközgyűlést tartottak, Kossuth Lajost pedig a város Díszpolgárává választották. Az emlékműavató ünnepségen több ezres tömeg volt jelen.

Az eseményről a Győri Hírlap 1902. szeptember 20-i számában olvashatunk (részletek):

Az emlékmű egy díszesen faragott, hatalmas méretű kőoszlop, melynek elő- és hátoldalára ovális és feliratos bronzlapot helyeztek, a tetején pedig a magyarság jelképe, a turulmadár bronzból készült alakja látható. Az alapzatot Csányi Károly tervezte, a sasmadár pedig Markup Béla alkotása.

A folyóirat és a képeslap a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Helyismereti Gyűjteményéből származnak, a Győri Hírlap 1902. szeptember 20-i lapszáma, illetve a győri Honvéd liget a Szabadság-szoborral képeslap megtekinthető és letölthető a Digitális Könyvtárból.

Légrádi Szilvia
Fotó: Szabó Béla

Felhasznált irodalom:
Orbánné Horváth Márta, Galambos Krisztina, Szabó Béla: Győri képeskönyv
H. Szabó Lajos: A Kárpát-medence negyvennyolcas emlékművei fényképeken és képeslapokon
Arrabona 40/1−2., 2002: Grábics Frigyes: Adatok a Kossuth-kultusz győri eseményeiről
Győri Hírlap, 1902. szeptember 20. 1−2. o.